A szakma apraja-nagyja:
Az álom valóra vált
szerencsés, hogy ide született
Professzor úr éppen a konkáv, ölelő térforma fontosságára hívja fel a figyelmet
Paradicsom
badacsonyi hegyekkel
2013. május 17., péntek
Szemle impressziója1. - Főutca-projekt
Időrendi sorrendben visszafelé haladva a műhelyhét, illetve szemle-hét lezárásaként az elmúlt évek legjelentősebb budapesti köztéregyüttes-rehabilitációját, a főutca-projektet tekintettük meg.
Néhány képet közölnék rövid kommentárral a helyszíni bejárás impressziójaképpen.
Elsőképpen a bejárás első állomása a Fővám tér és a véleményeket erősen megosztó játszótér. Egyedi és megismételhetetlen pozíciója valóban megkívánná a játszószerek "nem szabvány és sablon" szerinti megjelenését. Ez azonban a játszótéren állva legkevésbé sem zavar sem engem, sem az éppen hintázó és csúszdázó gyerekeket. Sőt - ennél jobb helyet nem is tudnék álmodni sem gyerekként. Maximum a Duna közvetlen közelsége hiányolható.
"Mindössze" távolról szemlélve jelentkezik zavaró elemként. Úgy viszont határozottan nem találja a helyét, nem "illő". Nem a játszótérrel van tehát gond, hanem a kiemelt pozíciója kapcsán felmerülő igényesebb kialakítás, megformálás hiányával.
Néhány képet közölnék rövid kommentárral a helyszíni bejárás impressziójaképpen.
Elsőképpen a bejárás első állomása a Fővám tér és a véleményeket erősen megosztó játszótér. Egyedi és megismételhetetlen pozíciója valóban megkívánná a játszószerek "nem szabvány és sablon" szerinti megjelenését. Ez azonban a játszótéren állva legkevésbé sem zavar sem engem, sem az éppen hintázó és csúszdázó gyerekeket. Sőt - ennél jobb helyet nem is tudnék álmodni sem gyerekként. Maximum a Duna közvetlen közelsége hiányolható.
"Mindössze" távolról szemlélve jelentkezik zavaró elemként. Úgy viszont határozottan nem találja a helyét, nem "illő". Nem a játszótérrel van tehát gond, hanem a kiemelt pozíciója kapcsán felmerülő igényesebb kialakítás, megformálás hiányával.
Következő részlet az ugyancsak a Fővám téren megjelenő vízarchitektúra vízelvezetője. Igényes anyaghasználat, de a nem megfelelő kivitelezés és üzemeltetés miatt most víz helyett koszt gyűjt leginkább.
Egyébként itt kell megjegyezni, hogy a terep adottságai nagy nehézséget elé állították a tervezőket és ha jól megfigyeljük a több irányba és egymásba csavarodó felületek "orgiája" történik itt a téren. Megoldott, leküzdött, ám kissé mégis erőlködésnek hat.
Már a Kálvin téren vagyunk, mely még most is épül, szépül, reméljük el is készül. És akkor itt hallgatjuk meg a K-kő keletkezésének történetét, hogy hogyan formálódott a valamikori budapesti városmag ötszögletű formája nyomán. Hallhatunk - és a képen láthatjuk is - az burkolatberakásos aknafedelek előnyéről és hátrányáról.
"Amikor a pollerek életre kelnek és kergetik önmagukat és egymást" - avagy a főutca elemcsalád tobzódása.
A sablonok mellett megjelennek természetesen egyedi elemek is, többek között például az Egyetem téren is. Több-kevesebb sikerrel vizsgáznak... Nálunk a vízzel lapozgató seszínű márvány könyv nagyon nem ment át...
Aztán már a Március 15. teret elhagyva - melyet minden elfogultság nélkül nagyon kedvelek - bár nem főutca-projekt által érintett területen (és itt még egy bár: amint azt hallhattuk a cél a környező utcák "behúzása", az egész környék fellendítése volt a projekt célja) egy nagyon modern kiállító helyiség előtt a belső provokatív megjelenésre reflektáló egyedi szemetes hívta fel magára a figyelmet.
Aztán szépen lassan eljutunk az Erzsébet tér-Deák tér térségébe, mely 3 országgyűlési választás óta alakul. Sajnos a kisméretű ültető gödröket a Gleditsia nem kedveli túlságosan és a 7év alatt szépen lefeszíti magáról a burkolatot. A Gödör területén sajnálatos módon egyre rosszabb a helyzet...
A tereken felbukkanó ágrendszert utánozó lámpatestek a jobb oldalon, míg a bal oldal reguláris elemei, melyet az egész főutcát végigkövetik.
Az érzékenyebb lelkű közönség számára GPS koordináták a burkolatban csak úgy, mint a Duna közelségét és irányát jelző apró, finom jelzések.
A Hild tér, ahol a firka fal nem fikrálódik, a lépcső lejt, a víz meg vízszintes.
És végül de nem utolsó sorban egy régebbi képem a gyöngysor legutolsó gyöngyszeméről a Szabadság térről, kommentár nélkül.
2013. május 3., péntek
Beton az erdőben 2. (avagy inkább a FUGÁBAN)
Előzmények:
http://msc-retina.blogspot.hu/2013/01/latszobeton-objektumtervezes.html
Fejlemények:
Tervezett beton tárgyunkat az a megtiszteltetés érte, hogy 1:5 méretarányban elkészíthettük és kiállíthattuk az Év Tájépítésze Díjátadó Gála keretein belül.
http://www.fuga.org.hu/ev-tajepitesze-es-ev-junior-tajepitesze-dij-2013
Tárgyunk megtekinthető a FUGA (Petőfi Sándor utca 5. szám alatt, a Ferenciek terén) hátsó termében még 2 HÉTIG!
Objektumunkhoz a betont a VPI betonmanufaktúra szolgáltatta.
A zsaluszerkezetet magunk készítettük, illetve a betont is mi öntöttük ki. Hatalmas élmény volt, hogy az egész munkafolyamatot magunk végezhettük és a saját tervezésű erdei szarvas itatónkat ma már (habár nem életnagyságban, de) "beton-valójában" láthatjuk és érezhetjük! Köszönjük!
Az alábbiakban néhány kép, mely talán kellően illusztrálja a Beton-kurzust, a tervezést és a kivitelezés különböző fázisait.
http://msc-retina.blogspot.hu/2013/01/latszobeton-objektumtervezes.html
Fejlemények:
Tervezett beton tárgyunkat az a megtiszteltetés érte, hogy 1:5 méretarányban elkészíthettük és kiállíthattuk az Év Tájépítésze Díjátadó Gála keretein belül.
http://www.fuga.org.hu/ev-tajepitesze-es-ev-junior-tajepitesze-dij-2013
Tárgyunk megtekinthető a FUGA (Petőfi Sándor utca 5. szám alatt, a Ferenciek terén) hátsó termében még 2 HÉTIG!
Objektumunkhoz a betont a VPI betonmanufaktúra szolgáltatta.
A zsaluszerkezetet magunk készítettük, illetve a betont is mi öntöttük ki. Hatalmas élmény volt, hogy az egész munkafolyamatot magunk végezhettük és a saját tervezésű erdei szarvas itatónkat ma már (habár nem életnagyságban, de) "beton-valójában" láthatjuk és érezhetjük! Köszönjük!
Az alábbiakban néhány kép, mely talán kellően illusztrálja a Beton-kurzust, a tervezést és a kivitelezés különböző fázisait.
2013. április 13., szombat
Közösségi kert tervezése Békásmegyeren
Az előrehozott műhelyhetünk folyamán egy új műfajba nyerhettünk betekintést - a tengerentúlon már oly divatos és bevett közösségi kertek tervezésébe.
A hét első napján Kispesten jártunk, ahol a tavalyi évben megnyitott Első Kispesti Kertet vettük szemügyre. A Városi Kertek Mozgalom vezetője, Rosta Gábor mesélt nekünk a kert keletkezéséről, működéséről, kihívásokról. Ezután általános ismereteket szereztünk a közösségi kertek terén, előadásokat hallgattunk kialakulásának, megjelenési formáinak történetéről. Éppen kapóra jött, hogy egy másik, angol nyelvű lehallgatott tárgyam kapcsán is a közösségi kertek tervezését boncolgattuk. Dr. Kristin Faurest, a szakma elismert és nagy tudású tervezője és előadója a Community-supported green spaces (Társadalmi támogatást élvező zöldfelületek) c. kurzus keretében nagyon értékes - és ez esetben roppant hasznos - tudásra tettem szert.
A hét folyamán Kétszeri Ádám szaktársammal készítettünk el tervet a békásmegyeri lakótelep környezetében kialakítani kívánt közösségi kertre.
A terv leírása:
A kerten belüli funkcionális egységek helyét alapvetően meghatározta a környezet: a fákkal szegélyezett árnyékos oldalon helyeztük el a pihenőket és az étkezőt; a legjobban benapozott nyugati oldalon a
melegigényes fűszerkert kapott helyet; míg a köztes területeken kisebb csoportokban a kiemelt ágyások
helyezkednek el. Tervezési alapszempont volt a sorolhatóság, illetve egyforma ágyások kialakítása. Emellett azonban lényegesnek tartottuk, hogy az egyes parcellák megtalálhatóak és „megismerhetőek” legyenek. A kisebb csoportokba rendeződés elősegíti, hogy különböző karakterű, kisebb egységek, „helyek” jöjjenek létre a kerten belül. A kert bejárata lényeges elem, mely szervezi a teret. Illeszkedik a külső gyalogos kapcsolatokhoz, épületekhez. A külső járdáról „leválva” kialakítottunk egy külső fogadóteret, ahol ülőfelületek és információs tábla, szemetes található, így külső gyülekezőhelyként működik. A külső beton járdához csatlakozva beton térkő burkolat vezet be a kertbe. A kapun áthaladva elosztó térként működik,
közvetlen kapcsolatot alakít ki a kertben található pihenő és étkező résszel. A bejárat közvetlen közelében vízfelvételi hely és pad is van, mely lehetőséget nyújt a megérkezéskor, illetve a kert elhagyásakor az átöltözésre, le- és felpakolásra, vagy egyéb tevékenységekre. Bejárathoz legközelebb a fűszerkert található, így egy levél bazsalikom leszedéséért nem kell átszelni az egész kertet. A fűszerkerten belül az ágyásban elhelyezett tipegők segítik a közlekedést. A kert étkező felőli sarkában a fém kerítést levert facölöpök váltják fel, melyek közelségük folytán akadályt képeznek, de mégsem teljesen zártak. A fa oszlopok nagyobb takarást biztosítanak, mely önfeledtebb falatozást eredményezhet a kertben. Ezen kívül kizárja a közeli sportpálya látványát, és „megtámasztja” a pihenőt, így kellemesebb, nyugodtabb légkört teremt. A kert külső oldalán növő fák között elvegyül, így még magas mivolta ellenére is természetközelinek hat.
Alkalmazott burkolatok, növények:
Törekedtünk arra, hogy minél kevesebb anyagot használjunk fel a kertben, így a parcellák környezetében mindenhol fenyőkéreg burkolat van, a közösségi, pihenő és étkező területén, valamint a kert peremén pedig végig gyep fut. Csak a bejáratnál alkalmazunk szárazon rakott térkövet, mely átmenetként csatlakozik a külső járdához, kellemesebbé teszi a megérkezést. Elosztó, központi térként funkcionál. A lazább hézagolás lehetővé teszi, hogy az idő múltával benője a moha és a gyep a kövek közti réseket, ezzel rusztikus, patinás hangulatot kölcsönözve a járófelületnek. A pihenőterekhez kapcsolódóan a kerten kívüli fák biztosítják a kellemes tartózkodáshoz szükséges árnyékot, így további fák telepítését nem javasoljuk a területen. A kert nyugati oldalán a kerítés megközöli a nemrég telepített dupla fasort mely a gyalogos járda mellett fut - ezzel is csökkentve a kerítés épített, drasztikus megjelenését. A kerítés mentén körben napraforgó, illetve futó haszonnövények - például bab - ültetése javasolt. A fűszer-kertbe értelemszerűen különböző gyógy- és fűszernövények ültetése javasolt - a közösség döntése alapján meghatározott arányok szerint. Az ágyásokat mindenki saját ízlése szerint alakíthatja ki a kiválasztott növényekkel.
A kert jövője:
Az U-alakú ágyások belülről szigetelt „konténerek”, melynek köszönhetően az átlagos szabadföldi művelésnél sokkal kevesebb vízfelhasználást igényelnek. Az ágyáskeret fából készül - ennek pácolása esetén karakteres, télen is esztétikus képet nyújtó struktúrát adhatunk a kertnek. Tervünk koncepcióterv és elsősorban a kert elindulásához szükséges jó alap kíván lenni. Továbbiakban a közösségi kert a benne tevékenykedők ízlését hivatott felvenni: teret biztosít a kreativitásnak. Így a további bútorok, kertben használatos eszközök az egyénre bízva, saját készítésűként, a közösség segítségével javasolt. Amellett, hogy fejleszti a kreativitást és az ügyességet, a tulajdonos jobban meg is becsüli a saját keze munkáját.
A tervet lakossági fórumon bemutattuk. A kert áprilisban megvalósul, jelenleg a kiviteli tervek készülnek.
A hét első napján Kispesten jártunk, ahol a tavalyi évben megnyitott Első Kispesti Kertet vettük szemügyre. A Városi Kertek Mozgalom vezetője, Rosta Gábor mesélt nekünk a kert keletkezéséről, működéséről, kihívásokról. Ezután általános ismereteket szereztünk a közösségi kertek terén, előadásokat hallgattunk kialakulásának, megjelenési formáinak történetéről. Éppen kapóra jött, hogy egy másik, angol nyelvű lehallgatott tárgyam kapcsán is a közösségi kertek tervezését boncolgattuk. Dr. Kristin Faurest, a szakma elismert és nagy tudású tervezője és előadója a Community-supported green spaces (Társadalmi támogatást élvező zöldfelületek) c. kurzus keretében nagyon értékes - és ez esetben roppant hasznos - tudásra tettem szert.
A hét folyamán Kétszeri Ádám szaktársammal készítettünk el tervet a békásmegyeri lakótelep környezetében kialakítani kívánt közösségi kertre.
A terv leírása:
A kerten belüli funkcionális egységek helyét alapvetően meghatározta a környezet: a fákkal szegélyezett árnyékos oldalon helyeztük el a pihenőket és az étkezőt; a legjobban benapozott nyugati oldalon a
melegigényes fűszerkert kapott helyet; míg a köztes területeken kisebb csoportokban a kiemelt ágyások
helyezkednek el. Tervezési alapszempont volt a sorolhatóság, illetve egyforma ágyások kialakítása. Emellett azonban lényegesnek tartottuk, hogy az egyes parcellák megtalálhatóak és „megismerhetőek” legyenek. A kisebb csoportokba rendeződés elősegíti, hogy különböző karakterű, kisebb egységek, „helyek” jöjjenek létre a kerten belül. A kert bejárata lényeges elem, mely szervezi a teret. Illeszkedik a külső gyalogos kapcsolatokhoz, épületekhez. A külső járdáról „leválva” kialakítottunk egy külső fogadóteret, ahol ülőfelületek és információs tábla, szemetes található, így külső gyülekezőhelyként működik. A külső beton járdához csatlakozva beton térkő burkolat vezet be a kertbe. A kapun áthaladva elosztó térként működik,
közvetlen kapcsolatot alakít ki a kertben található pihenő és étkező résszel. A bejárat közvetlen közelében vízfelvételi hely és pad is van, mely lehetőséget nyújt a megérkezéskor, illetve a kert elhagyásakor az átöltözésre, le- és felpakolásra, vagy egyéb tevékenységekre. Bejárathoz legközelebb a fűszerkert található, így egy levél bazsalikom leszedéséért nem kell átszelni az egész kertet. A fűszerkerten belül az ágyásban elhelyezett tipegők segítik a közlekedést. A kert étkező felőli sarkában a fém kerítést levert facölöpök váltják fel, melyek közelségük folytán akadályt képeznek, de mégsem teljesen zártak. A fa oszlopok nagyobb takarást biztosítanak, mely önfeledtebb falatozást eredményezhet a kertben. Ezen kívül kizárja a közeli sportpálya látványát, és „megtámasztja” a pihenőt, így kellemesebb, nyugodtabb légkört teremt. A kert külső oldalán növő fák között elvegyül, így még magas mivolta ellenére is természetközelinek hat.
Alkalmazott burkolatok, növények:
Törekedtünk arra, hogy minél kevesebb anyagot használjunk fel a kertben, így a parcellák környezetében mindenhol fenyőkéreg burkolat van, a közösségi, pihenő és étkező területén, valamint a kert peremén pedig végig gyep fut. Csak a bejáratnál alkalmazunk szárazon rakott térkövet, mely átmenetként csatlakozik a külső járdához, kellemesebbé teszi a megérkezést. Elosztó, központi térként funkcionál. A lazább hézagolás lehetővé teszi, hogy az idő múltával benője a moha és a gyep a kövek közti réseket, ezzel rusztikus, patinás hangulatot kölcsönözve a járófelületnek. A pihenőterekhez kapcsolódóan a kerten kívüli fák biztosítják a kellemes tartózkodáshoz szükséges árnyékot, így további fák telepítését nem javasoljuk a területen. A kert nyugati oldalán a kerítés megközöli a nemrég telepített dupla fasort mely a gyalogos járda mellett fut - ezzel is csökkentve a kerítés épített, drasztikus megjelenését. A kerítés mentén körben napraforgó, illetve futó haszonnövények - például bab - ültetése javasolt. A fűszer-kertbe értelemszerűen különböző gyógy- és fűszernövények ültetése javasolt - a közösség döntése alapján meghatározott arányok szerint. Az ágyásokat mindenki saját ízlése szerint alakíthatja ki a kiválasztott növényekkel.
A kert jövője:
Az U-alakú ágyások belülről szigetelt „konténerek”, melynek köszönhetően az átlagos szabadföldi művelésnél sokkal kevesebb vízfelhasználást igényelnek. Az ágyáskeret fából készül - ennek pácolása esetén karakteres, télen is esztétikus képet nyújtó struktúrát adhatunk a kertnek. Tervünk koncepcióterv és elsősorban a kert elindulásához szükséges jó alap kíván lenni. Továbbiakban a közösségi kert a benne tevékenykedők ízlését hivatott felvenni: teret biztosít a kreativitásnak. Így a további bútorok, kertben használatos eszközök az egyénre bízva, saját készítésűként, a közösség segítségével javasolt. Amellett, hogy fejleszti a kreativitást és az ügyességet, a tulajdonos jobban meg is becsüli a saját keze munkáját.
A tervet lakossági fórumon bemutattuk. A kert áprilisban megvalósul, jelenleg a kiviteli tervek készülnek.
Vasarely Múzeum előtereinek terve
Az óbudai Vasarely Múzeum felkérésére évfolyamunk feladatul kapta, hogy az intézmény külső, közterülethez csatlakozó zöldfelületeire ötlettervet készítsen el.
A közös helyszíni bejárások és a múzeum belső kialakításának, valamint Vasarely munkásságának megismerése után mindenki egyénileg alkotta meg a koncepcióját a két, bejárati pavilont szegélyező területre.
A területen komoly problémát jelent a terepi adottság, mely jelenleg árokba "taszítja" a Vasarely Múzeumot. A környező közlekedési felületek nagymértékben bkv-s buszok, illetve azokhoz tartozó kialakított megállók által uraltak, mely az egész tér hangulatát meghatározza. Nincs benne semmi ünnepélyesség vagy elegancia - a múzeum teljesen "eltűnik" a közösségi közlekedés járműinek tengerében. A projekt célja ennek a tényállapotnak a megváltoztatása lett volna. Szerettük volna kiemelni - a szó szoros értelmében is - a világ egyik kiemelkedő, magyar származású festőjének műveit bemutató kiállítótér zöld előtereit, fogadóterét. Nem utolsó sorban említeném meg, hogy a múzeum a Zichy-kastély melléképületében kap helyet, mely már önmagában megérdemelné (múzeumi funkció híján is), hogy reprezentatív, méltó bejárattal rendelkezzen.
Először az általam készített probléma-térképet mutatnám be, mely a tágabb környezettel foglalkozik és tesz koncepcionális javaslatot a Szentlélek tér kezelésére.
Szentlélek tér hosszútávú koncepcióterve:
Javaslom a Múzeum jelenlegi bejáratának megtartását amellett, hogy a kastélyépület eredeti felépítéséhez alkalmazkodva jobban össze kellene fogni és egy egységként kezelni a benne megtalálható intézményeket, funkciókat a látogatóközönség jobb elosztása érdekében. Elengedhetetlennek tartom nagyobb egybefüggő zöldfelület kialakítását a Vasarely Múzeum előtereként a buszvégállomás visszatolásával, a közlekedési felületek visszaszorításával. A buszmegállókhoz csatlakozó várótereket a közrefogott járdaszigeten hoznám létre. A jelenlegi "barikádok", különböző kereskedelmi és vendéglátó bódék lebontásával kedvezőbb kapcsolatot kellene kialakítani a szentendrei HÉV megállója felé. Itt lehetne létrehozni egy központi BKK-házat, mely jegyárusításra, informálásra és a járművezetők, dolgozók kiszolgálására egyaránt alkalmas.Közvetlen környezetében, a tér szíveként kiemelt növényágy létesítését javaslom, mely találkozó- és várakozó pontként funkcionál a téren - jól belátható fókuszpontot képez. A jelenlegi, elnyújtott buszvégállomás miatt dupla gyalogátkelő vezet át a villamos és a HÉV között - ezt a javasolt állapot egy lámpás zebrára redukálja. A gyorsabb átjutás mellett biztonságosabbá is válik így az átközlekedés. A múzeum zöldfelületének közvetlen közelében lévő transzformátor-ház föld alá vitele indokolt. Rettentő fontos lenne vizuális kapcsolat kialakítása a Dunára, emellett pedig funkcionálisan is nyitni kellene a folyópartra, mely jelenleg teljesen hiányzik.
A Szentlélek tér elemzése után a jelenlegi adottságokhoz alkalmazkodva készítettem tervet a két múzeumhoz csatlakozó zöldfelületre. Koncepcióm alapja a KONTRASZT volt, mely a két terület adottságai révén kialakult, illetve mely egyébként maga Vasarely munkásságának is alapvető eleme, eszköze.
Gondolat kifejtése:
A tervek jelenleg elbírálás alatt állnak, a finanszírozási források megpályázása folyamatban van.
A közös helyszíni bejárások és a múzeum belső kialakításának, valamint Vasarely munkásságának megismerése után mindenki egyénileg alkotta meg a koncepcióját a két, bejárati pavilont szegélyező területre.
A területen komoly problémát jelent a terepi adottság, mely jelenleg árokba "taszítja" a Vasarely Múzeumot. A környező közlekedési felületek nagymértékben bkv-s buszok, illetve azokhoz tartozó kialakított megállók által uraltak, mely az egész tér hangulatát meghatározza. Nincs benne semmi ünnepélyesség vagy elegancia - a múzeum teljesen "eltűnik" a közösségi közlekedés járműinek tengerében. A projekt célja ennek a tényállapotnak a megváltoztatása lett volna. Szerettük volna kiemelni - a szó szoros értelmében is - a világ egyik kiemelkedő, magyar származású festőjének műveit bemutató kiállítótér zöld előtereit, fogadóterét. Nem utolsó sorban említeném meg, hogy a múzeum a Zichy-kastély melléképületében kap helyet, mely már önmagában megérdemelné (múzeumi funkció híján is), hogy reprezentatív, méltó bejárattal rendelkezzen.
Először az általam készített probléma-térképet mutatnám be, mely a tágabb környezettel foglalkozik és tesz koncepcionális javaslatot a Szentlélek tér kezelésére.
Szentlélek tér hosszútávú koncepcióterve:
Javaslom a Múzeum jelenlegi bejáratának megtartását amellett, hogy a kastélyépület eredeti felépítéséhez alkalmazkodva jobban össze kellene fogni és egy egységként kezelni a benne megtalálható intézményeket, funkciókat a látogatóközönség jobb elosztása érdekében. Elengedhetetlennek tartom nagyobb egybefüggő zöldfelület kialakítását a Vasarely Múzeum előtereként a buszvégállomás visszatolásával, a közlekedési felületek visszaszorításával. A buszmegállókhoz csatlakozó várótereket a közrefogott járdaszigeten hoznám létre. A jelenlegi "barikádok", különböző kereskedelmi és vendéglátó bódék lebontásával kedvezőbb kapcsolatot kellene kialakítani a szentendrei HÉV megállója felé. Itt lehetne létrehozni egy központi BKK-házat, mely jegyárusításra, informálásra és a járművezetők, dolgozók kiszolgálására egyaránt alkalmas.Közvetlen környezetében, a tér szíveként kiemelt növényágy létesítését javaslom, mely találkozó- és várakozó pontként funkcionál a téren - jól belátható fókuszpontot képez. A jelenlegi, elnyújtott buszvégállomás miatt dupla gyalogátkelő vezet át a villamos és a HÉV között - ezt a javasolt állapot egy lámpás zebrára redukálja. A gyorsabb átjutás mellett biztonságosabbá is válik így az átközlekedés. A múzeum zöldfelületének közvetlen közelében lévő transzformátor-ház föld alá vitele indokolt. Rettentő fontos lenne vizuális kapcsolat kialakítása a Dunára, emellett pedig funkcionálisan is nyitni kellene a folyópartra, mely jelenleg teljesen hiányzik.
A Szentlélek tér elemzése után a jelenlegi adottságokhoz alkalmazkodva készítettem tervet a két múzeumhoz csatlakozó zöldfelületre. Koncepcióm alapja a KONTRASZT volt, mely a két terület adottságai révén kialakult, illetve mely egyébként maga Vasarely munkásságának is alapvető eleme, eszköze.
Gondolat kifejtése:
A Vasarely Múzeum jelenlegi bejárata
kétségtelenül méltatlan az intézményhez - állapotát, méretét és kialakítását
egyaránt tekintve. Méretét megnövelni sajnos nem tudjuk, a
másik két tényezőt - kialakítását és állapotát - tekintve viszont jelentős
változtatásokat eszközölhetünk. Így nemcsak kellemesebb megjelenést
kölcsönözhetünk a múzeumnak, de funkcionálisan is jobban kihasználhatjuk a
fogadótereiben rejlő lehetőségeket.
Az épület előterében található két
zöldterület között nincsen szoros kapcsolat.
Mivel a két felületet összekapcsolása csak erőszakosan lehetséges, ezért
koncepciómban nem törekedtem a területek egymáshoz közelítéséhez. Éppen
ellenkezőleg: a két zöldfelület eltérő adottságait, lehetőségeit igyekeztem
kihangsúlyozni és még karakteresebben elkülöníteni. Koncepcióm a kontraszt
jelenségére épül. Vasarely művészetében lépten-nyomon
találkozunk a kontraszttal - erőteljes színhasználata, formavilága és
pozitív-negatív logikája egyaránt erre épül. Így némiképpen mondhatjuk, hogy a
művész filozófiája már az előterekben tetten érhető.
A múzeum homlokzata két részre osztható.
Az épületegyüttes bejárata a csatlakozásnál alakult - egy kapcsolódó pavilon
emeli ki helyét. A bejárattól balra az ablakok kiosztása, horizontális sorolása
adja a homlokzat ritmusát. Ezzel szemben a jobb oldalon inkább a vertikális
elemek, az épület tartópillérei határozzák meg a homlokzat karakterét. Ezen
adottságokhoz alkalmazkodva alakítottam ki növénytelepítési koncepciómat is. A
baloldalon további vertikális elemekkel kívánom felerősíteni az említett
hangulatot, míg a jobb oldalon horizontális megjelenő, egymás mellett álló
struktúrák adják e hely karakterét.
“A” terület
A bejárat bal oldalán elterülő
zöldfelületen a Vasarely Múzeum fogadó előtere helyezkedik el. Kifordítva a
bejáratot a kapuzat síkjából, a hosszanti térbe beleharapva további hasznos
területet nyerhetünk, ahol a fogadófunkció kiteljesedhet.
A terepadottságok miatt a meglévő
szintkülönbséget továbbra is rézsűvel javaslom megoldani. Ám a rézsű lejtésén
és helyén változtattam a kedvezők téralakulás érdekében. A rézsű koronavonala a
járdaszegéllyel párhuzamosan, 60 cm-rel beljebb fut. A lejtés nem lenne azonos
a rézsű egész vonalában: a tér szűkülésével ellentétesen nő a rézsű vetületi
szélessége. Így egy csavart térformát kapnánk, ami lehetővé teszi, hogy a
bejárathoz közel nagyobb vízszintes felület jöjjön létre, míg a zöldterület
másikvégében már olyan enyhe lenne a lejtés, hogy azon könnyen felsétálhatunk.
Emellett a zöldfelület keskenyebb vége felől nézve érdekes optikai csalásnak
lehetünk tanúi, mivel innen párhuzamosnak hatnak a rézsű vonalai.
Koncepcióm szerint a növényfoltok határozzák meg azt a
területet a zöldfelületen belül a látogató mozgásterét. Javaslatomban olyan
növényeket tüntettem fel, melyek laza szerkezetükkel áttetsző hatásúak, ezzel
megakadályozva a homlokzat és az ablakok kitakarását, melyek amúgy is
alacsonyan helyezkednek el. A különböző növényfoltokban olyan évelőket,
alacsony cserjéket és egynyáriakat helyeztem el, melyek párokat alkotva
izgalmas kontrasztot mutatnak - mind színük, mind habitusuk révén. Az egész
terület alaptextúráját a gyep adja.
A fehér palló szegéllyel keretezett
növényfoltok a rézsű vonalának „ellentmondva” kifordulnak belőle, ezzel pedig
érdekes vonalvezetést adnak a töréspontokon. A fehér szegély karakteres
megjelenést kölcsönöz a területnek nemcsak nyáron, de télen is, amikor a
kiültetett növények kevésbé látványosak.
“B” terület
A bejárat jobb oldalán elsősorban a
terep kialakításával játszottam. A jelenleg is meglévő hársfa ihletett meg,
mely egy magaslati pontról emelkedik fölé. Erre reflektálva az egész területen
izgalmas terepjátékot alkalmazok, ahol a kisebb buckák útvonalakat rajzolnak
ki. Az útvonalak mentén, a buckák ritmusát követve vertikális, kihelyezett
oszlopok segítségével kültéri installációk, kiállítások tekinthetőek meg az
érdeklődők számára. Ezek mobilisak, de akkor is dekoratívak lehetnek, amikor
nincsen kiállítási időszak – főként a gyerekek számára nyújt izgalmas, nem
szokványos játékfelületet.
Összefoglaló poszter, részletek bemutatása
Alkalmazott növények listája:
1.
|
Allium giganteum
|
óriási díszhagyma
|
2.
|
Betula pendula ’Purpurea’
|
vörös bibircses nyír
|
3.
|
Caryopteris × clandodensis ’Heavenly Blue’
|
kékszakáll
|
4.
|
Cotoneaster salicifolius ’Herbstfauer’
|
fűzlevelű madárbirs
|
5.
|
Echinops ritro
|
kék szamárkenyér
|
6.
|
Gaura lindheimeri
|
díszgyertya
|
7.
|
Hakonechloa macra
|
szálkafű
|
8.
|
Hypericum calycinum
|
örökzöld orbáncfű
|
9.
|
Pennisetum villosum
|
köles
|
10.
|
Perovskia atriplicifolia
|
sudárzsálya
|
11.
|
Rudbeckia fulgida
|
pompás kúpvirág
|
12.
|
Rudbeckia hirta ’Glória’
|
borzas kúpvirág
|
13.
|
Stipa tenuissima
|
csinos árvalányhaj
|
14.
|
Verbena bonariensis
|
óriás vasfű
|
15.
|
Zinnia angustifolia
|
keskenylevelű rézvirág
|
A tervek jelenleg elbírálás alatt állnak, a finanszírozási források megpályázása folyamatban van.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)