A pályázat alaposan, több szempontból elemzi a tervezési helyszínt, amiből a pályázók helyes következtetéseket vonnak le a terek jellegzetességeire vonatkozóan. Helyesen ismerik fel a Pollack Mihály és Gutenberg tér eltérő karakterét, használati módjainak különbségeit. Míg a lineáris és homogén Pollack elsősorban az "idegen" látogatók tere lehet, addig a centrális és heterogén Gutenberg tér elsősorban a helyi lakosoknak és közösségeknek ad teret. A pályázat javaslatai ezt a felismerést próbálják meg következetesen végigvinni a terek újrafogalmazásával. A Pollack Mihály tér mélygarázsba vezető felépítményeit integráló konceptuális üvegkeretek a linearitás hangsúlyozásán túlmenően funkcionális bővülést is jelentenek. A keretek felszakadása a Múzeum-kert vendéglátó egységével átellenben
közösségi rendezvényeknek ad helyet. A Gutenberg tér intimitását, a forgalomtól való zárását zöldsáv ill. a Pollack Mihály téri üvegkereteket idéző pergolarendszer biztosítja. A tér használatára, elemeinek kialakítására sok – a tér léptékéhez képest talán túlságosan is sok – önmagában szellemes ötletet, javaslatot ad a pályázat. A Bródy Sándor utcát a "mesterségek utcájaként" képzeli el, a cégérek kultúrájának mai újrafogalmazása jó ötlet, kár hogy az utca
élhetővé tételére, a parkolásra és gyalogos használatra építészeti megoldást nem ad. Ugyanakkor a többi utca arculatát is meghatározó információs rendszerre tett javaslata figyelemre méltó. A pályázat a Bródy Sándor utcában levő, fizetett parkolóként működő foghíjtelek átmeneti használatára is gondol egy közösségi "dekk" kialakításával.
A Bíráló Bizottság a pályázat helyes felismerései, sok részletre kiterjedő, komplex szemlélete és számos használható javaslata miatt a tervet I. díjban részesítette.
PALOTANEGYED hallgatói ötletpályázat_kgnkgn
MŰLEÍRÁS
ANALÍZIS
A Palotanegyed a
VIII. kerület belvároshoz legközelebbi része. Budapest sugaras-gyűrűs
rendszerébe illeszkedve a Kiskörút és a Nagykörút közrefogásában jön létre.
Észak-déli irányból két igen forgalmas út határolja - a Rákóczi út és az Üllői
út. A Palotanegyed szívében található a Magyar Nemzeti Múzeum, mely Széchényi
István kezdeményezésére épült 1837 és 1847 között. Ennek a beavatkozásnak a
hatására megindult a magyar arisztokraták, nemesek, gazdag polgárok
betelepülése a Palotanegyedbe, melyet akkoriban “Mágnásfertály” névvel
illettek. Neves építészek keze nyomán fényűző paloták és kúriák épültek itt. A
legtöbb épület jelenleg is ebből az időszakból származik. Megközelíthetőségét
tekintve a Palotanegyed peremén rendkívül gazdag tömegközlekedési
lehetőségekkel találkozunk, míg a negyed belsejében inkább sétáló, illetve
csökkentett forgalmú utcák vannak. A térség rendkívül gazdag intézményi hálózattal
rendelkezik - főként tudásbázis jellegű, oktatási, illetve egészségügyi
intézményekkel. A negyedben található zöldfelületek között is legjelentősebbek
intézményi kertek. Ezen kívül azonban a csökkentett forgalomnak köszönhetően a
városi élet kiemelt színterei a Palotanegyed belső terei. Központi
elhelyezkedése miatt a Pollack Mihály tér - Bródy Sándor utca - Gutenberg tér kiemelt
szerepű köztér-együttes. A Palotanegyed - illetve egész Józsefváros-
versenyképessége szempontjából ezen köztér-együttes fejlesztése,
revitalizációja szükségszerű. Sajnos jelenleg az említett terek nem kezelik
megfelelően az adottságokat és nem aknázzák ki a bennük rejlő lehetőségeket. A
Palotanegyed kulturális vonzerejének kiaknázása és a helyi lakosok
komfortérzetének javítása, élhetőbb, fenntartható és jól használható terek
kialakítása a cél. Fontos - elsősorban a helyiek számára - a kötődés kialakítása
a Palotanegyed identitásának megtartásával, illetve tovább formálásával. A fizikai megújításon túl
hangsúlyt kell fordítani a társadalmi elismertség kialakítására a jelenleg
aktuális folyamatok megismerésével.
KONFLIKTUSOK A TERVEZÉSI TERÜLETEN
A Pollack Mihály
tér legnagyobb problémája, hogy a Nemzeti Múzeum „hátaként” viselkedik, ezért a
háttérbe szorul, és nem tud önmagáért való térré válni. A kerítést éles
határvonallá erősíti az a tény, hogy a Múzeum-kert burjánzó növényállományával
szemben a Pollack Mihály téren semmilyen zöld felület nem található. A téren a
mélygarázs lehajtók és üvegliftek az egybefüggő teret megbontják, ezért az
egységes nagyvonalúan burkolt felület mégsem tud egységes térként működni. A
téren nincs igazi funkció, ami ide vonzaná az embert - sem ülőfelület vagy
árnyék, ahol lepihenhetne a látogató.
A Bródy Sándor
utcában és a Múzeum kert mentén a Pollack Mihály téren keskeny, rossz minőségű,
zegzugos járdák találhatóak. A Bródy Sándor utcában a burkolatok és az épületek
homlokzatai rossz minőségűek, leromlott állapotúak, szükség lenne az
állagmegóvásukra, felújításukra. A Bródy Sándor utca térarányait tekintve a
kétoldali parkolósáv túlzottan széles, a gyalogos felületként csak minimális
szélesség marad.
A
Gutenberg tér esetén a egyértelműen rányomja a térre a bélyegét az
elhanyagoltság, a fenntartás hiánya. Ezen kívül fájó pont számunkra az árkádsor
hasznosításának hiánya. A belső térrendszer kaotikus, a közlekedési irányokat,
nem kezeli megfelelően, a potenciális látványtengelyeket teljesen figyelmen
kívül hagyja. A teret három irányból parkoló autók szegélyezik, melyek mind a
látvány, a zaj és veszélyesség szempontjából kedvezőtlenül befolyásolják a tér
megítélését.
TÉR-ELEMZÉSEK
A tervezési
terület jelenleg két nagyon különböző pólusra szakad szét – kontraszt
figyelhető meg a szerkezet, a jelentés, a karakter és a használat tekintetében
egyaránt. A Pollack Mihály tér szerkezetileg lineáris. Valamiféle állandóság,
globális minőség, színvonal járja át az embert, amikor ott van. A nagypolgári
miliő most is megcsillan benne, a kultúra lengi körül. A tér karaktere egységes, egyszínű. Leginkább
a középkorúak, egyetemisták képezik a tér látogatói csoportját. A Gutenberg tér
minden tekintetben mást mutat. Működését és a határoló tömbök szerkezetét
tekintve egyértelműen centrális – fontos találkozási pont a helyi közösség
számára. Lokális jelentősége karakterében is egyértelműen megmutatkozik tarka,
sokszínű, izgalmas megjelenésében. Ez a tér folyton változik – lelkét az ott
tartózkodó emberek adják. Jellemző a fiatal és az idős korosztály jelenléte a
téren. Érdekes ellentét figyelhető meg a két tér használatában is. A Pollack
Mihály térre inkább ismeretlenek (értsd: nem helyi lakos) érkeznek és töltenek
el időt, a helyi lakosok csak áthaladnak, adott esetben ki is kerülik a
területet. A Gutenberg térrel kapcsolatban éppen ellenkező tendencia figyelhető
meg: míg az idegenek csak áthaladnak a téren, addig a helyi lakosság
előszeretettel jön ide kikapcsolódni.
KONCEPCIÓ
Ezen megállapításokra
tekintettel a tervezési terület megoldását a használat legcélszerűbb és
alkalmasabb kialakítása mellett, a különböző karakterek megtartásában és
kiemelésében látjuk. A két tér asszociációját olyan elemekkel, motívumokkal
szeretnénk megteremteni, melyek megjelennek mind a két téren, ám adaptálódnak a
különböző ’Genius Loci’-khoz. Ennek megfelelően a Pollack Mihály téren a
globális trendeket követő, magas nívójú, minőségi anyagokkal és felületekkel
kialakított, homogén környezetet képzelünk el. A Gutenberg téren nagyobb
hangsúlyt kap a tér heterogén mivolta – ezt az anyaghasználat, a kialakítás és
a növényzet is visszatükrözi.
BRÓDY SÁNDOR ÉS A KÖRNYEZŐ UTCÁK
koncepciónk szerint a tervezési területen belül a két tér dominálna, ezen
kívül pedig az egész Palotanegyed területére érvényes utca-arculatot képzelünk
el, mely többek között a Bródy Sándor utcában is megjelenik. Szeretnénk nem
kiragadott elemként kezelni a tervezési területet, sokkal inkább a Palotanegyed
(sőt Józsefváros) viszonyrendszerében vizsgálni és elhelyezni, identitással és
arculattal felruházni a tereket, utcákat.
ZENE, MINT ÖSSZEKÖTŐ ELEM
A tervezési területen és környékén a zene évtizedek óta kulcs szerepet
játszik. A Magyar Rádió székháza 1950-től kapott helyet az Esterházy-palotában,
1966-tól pedig már a Károlyi-palotát is birtokba vette. A Múzeum utca 7. szám a
Kossuth Klub alatt már 1954 óta folyamatosan üzemel. A Bródy Sándor utcai Olasz
Kultúrintézet szintén terület a zenei életét élénkíti.
A tér-elemzések
megállapításai alapján a két tér jelentősen eltér egymástól - sok tekintetben
egymás komplementereiként tekinthetőek. Ugyanakkor mégis sok dolog összeköti őket.
Érdekes párhuzam vonható a két tér alapkaraktere (longitudinális-Pollack Mihály
tér, centrális-Gutenberg tér) és a hanghullámok között.
POLLACK MIHÁLY TÉR
A tér hosszanti elrendezésére és a
meglévő felépítményekre reagáló promenádot terveztünk. A keretek teret
képeznek a térben úgy, hogy közben az anyaghasználatnak és a szerkezeti
kialakításnak köszönhetően (üveg) mégsem zárja ki a külvilágot és látványát: a
térérzet nem szűkül. A haránt irányú megnyitásokkal koncepciónk nyit a
Múzeum-kert felé. A keretsorolás ritmusa a szomszédos Múzeum-kert fáinak
természetes ütemét ellenpontozza. A felsőhatároló felületre alulról a Benetti
palettájáról kiválasztott wasabi árnyalatú moha van telepítve, mely öntözést
nem igényel mégis kellemes, zöld környezetet teremt. Valódi árnyékot vet és
kellemes klímát teremt az üveg árkádsor alatt. A térről jelenleg hiányzó
ülőfelületek a keretekbe integráltan jelennek meg. A keretek lehetőséget
biztosítanak különböző használatra - önálló elemként is működőképes, de
összekapcsolható a Múzeum-kertben kialakított vendéglátó egységgel is.
Rendezvények idejére a keretek közé ágyazva 6 helyen pavilon helyezhető el,
melyben átlós osztással összesen két vendéglátó egység alakítható ki a két
irányba.
A területet
jelenleg erőteljesen uralom és felszabdaló mélygarázsba vezető lifteket
méreteivel és anyaghasználatával integrálja a koncepcióba, ugyanakkor hangsúlyát
teljesen elveszti, mivel a keretek továbbfutnak a liftépítményeken túl is. A
középső részen - a Múzeum-kertben található vendéglátó egységgel átellenben
kialakított nagyobb felszakadás lehetővé teszi színpad kitelepülését a
területre. A keretek, illetve azok ülőfelületei illeszkednek a rendezvények
támasztotta követelményekhez is.
GUTENBERG TÉR
A Gutenberg tér a
helyi igényeire alapozva a különböző korosztályokat és térhasználókat szolgálja
ki. A koncepció jelenlegi zárványszerű állapotot felszabdalva, a teret
megnyitva a lehetséges irányokba az árkád alatti területet is integrálja a téri
rendszerbe. A területen jelenlévő gáznyomásszabályozó állomás parkhasználatot
tekintve rendkívül kellemetlen. Koncepciónkban egy felépítménnyel takarjuk ezt
el. A szintemelések köszönhetően az elvesztett felületet visszanyerve hasznos
funkció kerül a Gutenberg tér ezen részére. A háromszintes pódium, fadekk
lehetőséget nyújt a fiatal korosztály közösségi, társas tevékenységeire,
beszélgetésre. Mivel a sarkon lévő bejáratok felé nyit, ezért fontos találkozó
pont is. Kellemes látvány nyílik innen az egész parkra. A középső nyitott tér
lehetővé teszi a park túlsó végében zajló tevékenységek megfigyelését.
Olyan játékok elhelyezését javasoljuk,
amelyek fejlesztik a zenei készségeket, szociális interakcióra késztetnek,
illetve ökológikus szemléletet alakítanak ki, miközben természetesen a
mozgásigényüket is kielégítik. A jelenlegi játszófelületet növeltük a téren.
A külső járda
belső megismétléseként pergola-szerkezetet helyeztünk el, mely kifelé zártabb,
de több ponton mégis átjárható, fel-felszakadozó. Kívülről kellemes, hívogató
látványt nyújt, ugyanakkor intimebb, zártabb érzést kelt a benne tartózkodók
számára. Belülről teljesen felnyílik a park irányába. Egy és kétszemélyes
ülőfelületek, valamint a betű-abakusz a pergolába integráltan jelenik meg. A
fém tartószerkezethez fa illeszkedik azokon a pontokon, ahol emberi érintés jön
létre. A Gutenberg téren található pergola hasonlóan keretező elem, mint a
Pollack Mihály téren lévő üveg promenád, ám ez az emberi léptéke miatt sokkal
intimebb teret képez. Keresztmetszete 2,5 × 2,5 méteres.
MESTERSÉGEK UTCÁJA: BRÓDY SÁNDOR UTCA
A Bródy Sándor utca régen különböző mesteremberek
műhelyeinek, kisiparosoknak illetve egészségügyi és oktatási intézményeknek
adott helyet az épületek földszinti és pincehelyiségeiben. Ezeknek a
funkcióknak jó része mára már eltűnt, viszont a kiskereskedések és vendéglátó
egységek továbbra is jelentős számban vannak jelen. Józsefváros helyi lakossága
számára jelenleg is jelentős szerepet tölt be. Az utca egyik ékessége a
Tauffer-palota volt egy nőgyógyászati rendelővel, ahol a bent lakó mesterségére
a homlokzaton elhelyezett bagoly (tudomány) és a lábánál lévő alma
(termékenység) utalt. A rejtett „cégér” megihletett minket és javaslatunkban a
Bródy Sándor utca reklámfeliratainak és cégéreinek egységesítését javasolnánk,
amelyek kreatívan és egyszerűen, sokszor csak jelzésszerűen jelenítik meg
mondanivalójukat. A cégérek anyagát és formavilágát előzetesen szabályozni
javasoljuk, hogy a műtárgyak összhangban legyenek és esztétikai értékük magas
legyen. A fent látható példagyűjtemény kreatív és esztétikus elemeivel az
utcában már meglévő Múzeum étterem cégéréhez is jól illeszkedik.
Koncepciónkban szeretnénk erősíteni a
térség meglévő értékeit. Az utcában jellemző cégérek megtartása, illetve
bővítése véleményünk szerint kedvező és célszerű lenne - ez lehetne a Bródy
Sándor utca egyedi arculatának alapeleme. Minden bizonnyal ez a cégérsor
turisztikai és gazdasági fellendülést is jelenteni az utca számára.
ARCULAT, ÁTFOGÓ JAVASLATOK
A Pollack Mihály téren és környékén egy
szintbe helyezett autós és gyalogosforgalom, amely a Bródy Sándor utcában újra
különválik. Szintbeli eltérés hiányában burkolati jelekkel kell felhívni a
figyelmet a balesetveszélyes szituációk elkerülése érdekében.
A tervezett
berendezési tárgyak alkalmazása nem csak a pályázati kiírásban lehatárolt
tervezési területen belül javasolt, hanem az egész Palotanegyed területén.
Célunk Józsefváros meghatározó karakterű, patinás múlttal rendelkező negyede
számára méltó arculat, egységes, identitást nyújtó berendezési készlet
megalkotása.
A széles körben
ismert és népszerű, Palotanegyedben rendszeresen megrendezett Sörfesztivál
területének kibővítését javasoljuk a Pollack Mihály térre. Koncepciónk jól
adaptálható hasonló rendezvények megtartására, lebonyolítására - emellett pedig
új hangulatot képes teremteni izgalmas téri helyzetével.
FOGHÍJTELEK HASZNOSÍTÁS
Jelenleg a Bródy
Sándor utcában található foghíjtelek fizetős parkolóként működik, amely a
többlet parkolók miatt a lakók számára kedvező, a létesítmény működtetőjének
pedig sok hasznot hoz. A telek azonban közösségépítő és formáló szerepet is
betölthet abban az esetben, ha egy földtől elemelt dekken újabb hasznos
felületet nyerünk. Már meglévő ötletek alapján időszakos piac nyílhat a terasz-szerű
építményen. Ezzel a helyi lakosok identitása növelhető, a fenntartható
gazdasági-társadalmi-környezeti fejlődés mozgalmának alappillére lehet a
Palotanegyedben. A termelői kedv fellendítése mellett más formabontó funkciók
is elhelyezhetőek az emelt dekken. Mivel zöldben gazdag környezet található
itt, ezért pihenésre vagy ideiglenes kávézók nyári kitelepedési helyeként is
szolgálhat, hiszen a tűzfalon futó vadszőlő, a vadon nőtt kőrisek, bálványfák
és egyéb cserjék üdítő hatása is a kikapcsolódást is segítheti.
Készítette:
BAJI HAJNALKA - BCE, Tájépítészeti Kar
NÉMETH ANDREA - MOME, Design Kar
SIPOS ANDREA - BCE, Tájépítészeti Kar
REITH ANITA - BCE, Tájépítészeti Kar
Pályázati kiírás:
http://varosepiteszet.hu/tervpalyazat/
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=526676010738902&set=a.526675477405622.1073741838.283035501769622&type=1&theater
