2013. augusztus 10., szombat

Palotanegyed arculatterv - 1. díj

Az I. díjat nyert, 21. sorszámú, kngkng kódszámú pályázat értékelése:
A pályázat alaposan, több szempontból elemzi a tervezési helyszínt, amiből a pályázók helyes következtetéseket vonnak le a terek jellegzetességeire vonatkozóan. Helyesen ismerik fel a Pollack Mihály és Gutenberg tér eltérő karakterét, használati módjainak különbségeit. Míg a lineáris és homogén Pollack elsősorban az "idegen" látogatók tere lehet, addig a centrális és heterogén Gutenberg tér elsősorban a helyi lakosoknak és közösségeknek ad teret. A pályázat javaslatai ezt a felismerést próbálják meg következetesen végigvinni a terek újrafogalmazásával. A Pollack Mihály tér mélygarázsba vezető felépítményeit integráló konceptuális üvegkeretek a linearitás hangsúlyozásán túlmenően funkcionális bővülést is jelentenek. A keretek felszakadása a Múzeum-kert vendéglátó egységével átellenben 
közösségi rendezvényeknek ad helyet. A Gutenberg tér intimitását, a forgalomtól való zárását zöldsáv ill. a Pollack Mihály téri üvegkereteket idéző pergolarendszer biztosítja. A tér használatára, elemeinek kialakítására sok – a tér léptékéhez képest talán túlságosan is sok – önmagában szellemes ötletet, javaslatot ad a pályázat. A Bródy Sándor utcát a "mesterségek utcájaként" képzeli el, a cégérek kultúrájának mai újrafogalmazása jó ötlet, kár hogy az utca 
élhetővé tételére, a parkolásra és gyalogos használatra építészeti megoldást nem ad. Ugyanakkor a többi utca arculatát is meghatározó információs rendszerre tett javaslata figyelemre méltó. A pályázat a Bródy Sándor utcában levő, fizetett parkolóként működő foghíjtelek átmeneti használatára is gondol egy közösségi "dekk" kialakításával.
A Bíráló Bizottság a pályázat helyes felismerései, sok részletre kiterjedő, komplex szemlélete és számos használható javaslata miatt a tervet I. díjban részesítette.



PALOTANEGYED hallgatói ötletpályázat_kgnkgn

MŰLEÍRÁS

ANALÍZIS
A Palotanegyed a VIII. kerület belvároshoz legközelebbi része. Budapest sugaras-gyűrűs rendszerébe illeszkedve a Kiskörút és a Nagykörút közrefogásában jön létre. Észak-déli irányból két igen forgalmas út határolja - a Rákóczi út és az Üllői út. A Palotanegyed szívében található a Magyar Nemzeti Múzeum, mely Széchényi István kezdeményezésére épült 1837 és 1847 között. Ennek a beavatkozásnak a hatására megindult a magyar arisztokraták, nemesek, gazdag polgárok betelepülése a Palotanegyedbe, melyet akkoriban “Mágnásfertály” névvel illettek. Neves építészek keze nyomán fényűző paloták és kúriák épültek itt. A legtöbb épület jelenleg is ebből az időszakból származik. Megközelíthetőségét tekintve a Palotanegyed peremén rendkívül gazdag tömegközlekedési lehetőségekkel találkozunk, míg a negyed belsejében inkább sétáló, illetve csökkentett forgalmú utcák vannak. A térség rendkívül gazdag intézményi hálózattal rendelkezik - főként tudásbázis jellegű, oktatási, illetve egészségügyi intézményekkel. A negyedben található zöldfelületek között is legjelentősebbek intézményi kertek. Ezen kívül azonban a csökkentett forgalomnak köszönhetően a városi élet kiemelt színterei a Palotanegyed belső terei. Központi elhelyezkedése miatt a Pollack Mihály tér - Bródy Sándor utca - Gutenberg tér kiemelt szerepű köztér-együttes. A Palotanegyed - illetve egész Józsefváros- versenyképessége szempontjából ezen köztér-együttes fejlesztése, revitalizációja szükségszerű. Sajnos jelenleg az említett terek nem kezelik megfelelően az adottságokat és nem aknázzák ki a bennük rejlő lehetőségeket. A Palotanegyed kulturális vonzerejének kiaknázása és a helyi lakosok komfortérzetének javítása, élhetőbb, fenntartható és jól használható terek kialakítása a cél. Fontos - elsősorban a helyiek számára - a kötődés kialakítása a Palotanegyed identitásának megtartásával, illetve tovább formálásával. A fizikai megújításon túl hangsúlyt kell fordítani a társadalmi elismertség kialakítására a jelenleg aktuális folyamatok megismerésével.

KONFLIKTUSOK A TERVEZÉSI TERÜLETEN
A Pollack Mihály tér legnagyobb problémája, hogy a Nemzeti Múzeum „hátaként” viselkedik, ezért a háttérbe szorul, és nem tud önmagáért való térré válni. A kerítést éles határvonallá erősíti az a tény, hogy a Múzeum-kert burjánzó növényállományával szemben a Pollack Mihály téren semmilyen zöld felület nem található. A téren a mélygarázs lehajtók és üvegliftek az egybefüggő teret megbontják, ezért az egységes nagyvonalúan burkolt felület mégsem tud egységes térként működni. A téren nincs igazi funkció, ami ide vonzaná az embert - sem ülőfelület vagy árnyék, ahol lepihenhetne a látogató.
A Bródy Sándor utcában és a Múzeum kert mentén a Pollack Mihály téren keskeny, rossz minőségű, zegzugos járdák találhatóak. A Bródy Sándor utcában a burkolatok és az épületek homlokzatai rossz minőségűek, leromlott állapotúak, szükség lenne az állagmegóvásukra, felújításukra. A Bródy Sándor utca térarányait tekintve a kétoldali parkolósáv túlzottan széles, a gyalogos felületként csak minimális szélesség marad.
A Gutenberg tér esetén a egyértelműen rányomja a térre a bélyegét az elhanyagoltság, a fenntartás hiánya. Ezen kívül fájó pont számunkra az árkádsor hasznosításának hiánya. A belső térrendszer kaotikus, a közlekedési irányokat, nem kezeli megfelelően, a potenciális látványtengelyeket teljesen figyelmen kívül hagyja. A teret három irányból parkoló autók szegélyezik, melyek mind a látvány, a zaj és veszélyesség szempontjából kedvezőtlenül befolyásolják a tér megítélését.
TÉR-ELEMZÉSEK
A tervezési terület jelenleg két nagyon különböző pólusra szakad szét – kontraszt figyelhető meg a szerkezet, a jelentés, a karakter és a használat tekintetében egyaránt. A Pollack Mihály tér szerkezetileg lineáris. Valamiféle állandóság, globális minőség, színvonal járja át az embert, amikor ott van. A nagypolgári miliő most is megcsillan benne, a kultúra lengi körül.  A tér karaktere egységes, egyszínű. Leginkább a középkorúak, egyetemisták képezik a tér látogatói csoportját. A Gutenberg tér minden tekintetben mást mutat. Működését és a határoló tömbök szerkezetét tekintve egyértelműen centrális – fontos találkozási pont a helyi közösség számára. Lokális jelentősége karakterében is egyértelműen megmutatkozik tarka, sokszínű, izgalmas megjelenésében. Ez a tér folyton változik – lelkét az ott tartózkodó emberek adják. Jellemző a fiatal és az idős korosztály jelenléte a téren. Érdekes ellentét figyelhető meg a két tér használatában is. A Pollack Mihály térre inkább ismeretlenek (értsd: nem helyi lakos) érkeznek és töltenek el időt, a helyi lakosok csak áthaladnak, adott esetben ki is kerülik a területet. A Gutenberg térrel kapcsolatban éppen ellenkező tendencia figyelhető meg: míg az idegenek csak áthaladnak a téren, addig a helyi lakosság előszeretettel jön ide kikapcsolódni.

KONCEPCIÓ
Ezen megállapításokra tekintettel a tervezési terület megoldását a használat legcélszerűbb és alkalmasabb kialakítása mellett, a különböző karakterek megtartásában és kiemelésében látjuk. A két tér asszociációját olyan elemekkel, motívumokkal szeretnénk megteremteni, melyek megjelennek mind a két téren, ám adaptálódnak a különböző ’Genius Loci’-khoz. Ennek megfelelően a Pollack Mihály téren a globális trendeket követő, magas nívójú, minőségi anyagokkal és felületekkel kialakított, homogén környezetet képzelünk el. A Gutenberg téren nagyobb hangsúlyt kap a tér heterogén mivolta – ezt az anyaghasználat, a kialakítás és a növényzet is visszatükrözi.

BRÓDY SÁNDOR ÉS A KÖRNYEZŐ UTCÁK
koncepciónk szerint a tervezési területen belül a két tér dominálna, ezen kívül pedig az egész Palotanegyed területére érvényes utca-arculatot képzelünk el, mely többek között a Bródy Sándor utcában is megjelenik. Szeretnénk nem kiragadott elemként kezelni a tervezési területet, sokkal inkább a Palotanegyed (sőt Józsefváros) viszonyrendszerében vizsgálni és elhelyezni, identitással és arculattal felruházni a tereket, utcákat.

ZENE, MINT ÖSSZEKÖTŐ ELEM
A tervezési területen és környékén a zene évtizedek óta kulcs szerepet játszik. A Magyar Rádió székháza 1950-től kapott helyet az Esterházy-palotában, 1966-tól pedig már a Károlyi-palotát is birtokba vette. A Múzeum utca 7. szám a Kossuth Klub alatt már 1954 óta folyamatosan üzemel. A Bródy Sándor utcai Olasz Kultúrintézet szintén terület a zenei életét élénkíti.

A tér-elemzések megállapításai alapján a két tér jelentősen eltér egymástól - sok tekintetben egymás komplementereiként tekinthetőek. Ugyanakkor mégis sok dolog összeköti őket. Érdekes párhuzam vonható a két tér alapkaraktere (longitudinális-Pollack Mihály tér, centrális-Gutenberg tér) és a hanghullámok között.

POLLACK MIHÁLY TÉR
A tér hosszanti elrendezésére és a meglévő felépítményekre reagáló promenádot terveztünk. A keretek teret képeznek a térben úgy, hogy közben az anyaghasználatnak és a szerkezeti kialakításnak köszönhetően (üveg) mégsem zárja ki a külvilágot és látványát: a térérzet nem szűkül. A haránt irányú megnyitásokkal koncepciónk nyit a Múzeum-kert felé. A keretsorolás ritmusa a szomszédos Múzeum-kert fáinak természetes ütemét ellenpontozza. A felsőhatároló felületre alulról a Benetti palettájáról kiválasztott wasabi árnyalatú moha van telepítve, mely öntözést nem igényel mégis kellemes, zöld környezetet teremt. Valódi árnyékot vet és kellemes klímát teremt az üveg árkádsor alatt. A térről jelenleg hiányzó ülőfelületek a keretekbe integráltan jelennek meg. A keretek lehetőséget biztosítanak különböző használatra - önálló elemként is működőképes, de összekapcsolható a Múzeum-kertben kialakított vendéglátó egységgel is. Rendezvények idejére a keretek közé ágyazva 6 helyen pavilon helyezhető el, melyben átlós osztással összesen két vendéglátó egység alakítható ki a két irányba.
A területet jelenleg erőteljesen uralom és felszabdaló mélygarázsba vezető lifteket méreteivel és anyaghasználatával integrálja a koncepcióba, ugyanakkor hangsúlyát teljesen elveszti, mivel a keretek továbbfutnak a liftépítményeken túl is. A középső részen - a Múzeum-kertben található vendéglátó egységgel átellenben kialakított nagyobb felszakadás lehetővé teszi színpad kitelepülését a területre. A keretek, illetve azok ülőfelületei illeszkednek a rendezvények támasztotta követelményekhez is.

GUTENBERG TÉR
A Gutenberg tér a helyi igényeire alapozva a különböző korosztályokat és térhasználókat szolgálja ki. A koncepció jelenlegi zárványszerű állapotot felszabdalva, a teret megnyitva a lehetséges irányokba az árkád alatti területet is integrálja a téri rendszerbe. A területen jelenlévő gáznyomásszabályozó állomás parkhasználatot tekintve rendkívül kellemetlen. Koncepciónkban egy felépítménnyel takarjuk ezt el. A szintemelések köszönhetően az elvesztett felületet visszanyerve hasznos funkció kerül a Gutenberg tér ezen részére. A háromszintes pódium, fadekk lehetőséget nyújt a fiatal korosztály közösségi, társas tevékenységeire, beszélgetésre. Mivel a sarkon lévő bejáratok felé nyit, ezért fontos találkozó pont is. Kellemes látvány nyílik innen az egész parkra. A középső nyitott tér lehetővé teszi a park túlsó végében zajló tevékenységek megfigyelését.
Olyan játékok elhelyezését javasoljuk, amelyek fejlesztik a zenei készségeket, szociális interakcióra késztetnek, illetve ökológikus szemléletet alakítanak ki, miközben természetesen a mozgásigényüket is kielégítik. A jelenlegi játszófelületet növeltük a téren.
A külső járda belső megismétléseként pergola-szerkezetet helyeztünk el, mely kifelé zártabb, de több ponton mégis átjárható, fel-felszakadozó. Kívülről kellemes, hívogató látványt nyújt, ugyanakkor intimebb, zártabb érzést kelt a benne tartózkodók számára. Belülről teljesen felnyílik a park irányába. Egy és kétszemélyes ülőfelületek, valamint a betű-abakusz a pergolába integráltan jelenik meg. A fém tartószerkezethez fa illeszkedik azokon a pontokon, ahol emberi érintés jön létre. A Gutenberg téren található pergola hasonlóan keretező elem, mint a Pollack Mihály téren lévő üveg promenád, ám ez az emberi léptéke miatt sokkal intimebb teret képez. Keresztmetszete 2,5 × 2,5 méteres.

MESTERSÉGEK UTCÁJA: BRÓDY SÁNDOR UTCA
A Bródy Sándor utca régen különböző mesteremberek műhelyeinek, kisiparosoknak illetve egészségügyi és oktatási intézményeknek adott helyet az épületek földszinti és pincehelyiségeiben. Ezeknek a funkcióknak jó része mára már eltűnt, viszont a kiskereskedések és vendéglátó egységek továbbra is jelentős számban vannak jelen. Józsefváros helyi lakossága számára jelenleg is jelentős szerepet tölt be. Az utca egyik ékessége a Tauffer-palota volt egy nőgyógyászati rendelővel, ahol a bent lakó mesterségére a homlokzaton elhelyezett bagoly (tudomány) és a lábánál lévő alma (termékenység) utalt. A rejtett „cégér” megihletett minket és javaslatunkban a Bródy Sándor utca reklámfeliratainak és cégéreinek egységesítését javasolnánk, amelyek kreatívan és egyszerűen, sokszor csak jelzésszerűen jelenítik meg mondanivalójukat. A cégérek anyagát és formavilágát előzetesen szabályozni javasoljuk, hogy a műtárgyak összhangban legyenek és esztétikai értékük magas legyen. A fent látható példagyűjtemény kreatív és esztétikus elemeivel az utcában már meglévő Múzeum étterem cégéréhez is jól illeszkedik.

Koncepciónkban szeretnénk erősíteni a térség meglévő értékeit. Az utcában jellemző cégérek megtartása, illetve bővítése véleményünk szerint kedvező és célszerű lenne - ez lehetne a Bródy Sándor utca egyedi arculatának alapeleme. Minden bizonnyal ez a cégérsor turisztikai és gazdasági fellendülést is jelenteni az utca számára.

ARCULAT, ÁTFOGÓ JAVASLATOK
A Pollack Mihály téren és környékén egy szintbe helyezett autós és gyalogosforgalom, amely a Bródy Sándor utcában újra különválik. Szintbeli eltérés hiányában burkolati jelekkel kell felhívni a figyelmet a balesetveszélyes szituációk elkerülése érdekében.
A tervezett berendezési tárgyak alkalmazása nem csak a pályázati kiírásban lehatárolt tervezési területen belül javasolt, hanem az egész Palotanegyed területén. Célunk Józsefváros meghatározó karakterű, patinás múlttal rendelkező negyede számára méltó arculat, egységes, identitást nyújtó berendezési készlet megalkotása.
A széles körben ismert és népszerű, Palotanegyedben rendszeresen megrendezett Sörfesztivál területének kibővítését javasoljuk a Pollack Mihály térre. Koncepciónk jól adaptálható hasonló rendezvények megtartására, lebonyolítására - emellett pedig új hangulatot képes teremteni izgalmas téri helyzetével.

FOGHÍJTELEK HASZNOSÍTÁS

Jelenleg a Bródy Sándor utcában található foghíjtelek fizetős parkolóként működik, amely a többlet parkolók miatt a lakók számára kedvező, a létesítmény működtetőjének pedig sok hasznot hoz. A telek azonban közösségépítő és formáló szerepet is betölthet abban az esetben, ha egy földtől elemelt dekken újabb hasznos felületet nyerünk. Már meglévő ötletek alapján időszakos piac nyílhat a terasz-szerű építményen. Ezzel a helyi lakosok identitása növelhető, a fenntartható gazdasági-társadalmi-környezeti fejlődés mozgalmának alappillére lehet a Palotanegyedben. A termelői kedv fellendítése mellett más formabontó funkciók is elhelyezhetőek az emelt dekken. Mivel zöldben gazdag környezet található itt, ezért pihenésre vagy ideiglenes kávézók nyári kitelepedési helyeként is szolgálhat, hiszen a tűzfalon futó vadszőlő, a vadon nőtt kőrisek, bálványfák és egyéb cserjék üdítő hatása is a kikapcsolódást is segítheti.




















Készítette: 
BAJI HAJNALKA - BCE, Tájépítészeti Kar
NÉMETH ANDREA - MOME, Design Kar
SIPOS ANDREA - BCE, Tájépítészeti Kar
REITH ANITA
 - BCE, Tájépítészeti Kar


Pályázati kiírás:
http://varosepiteszet.hu/tervpalyazat/














https://www.facebook.com/photo.php?fbid=526676010738902&set=a.526675477405622.1073741838.283035501769622&type=1&theater

2013. május 31., péntek

Nehru Part

Fővárosi megkeresésre a szorgalmi időszak lezárultával az első műhelyhetünkön a Nehru Parttal foglalkoztunk. Hollandiából, a delft-i egyetem tájépítészeti karáról érkezett hozzánk Martin van der Toorn, aki az egész műhelyhét alatt irányt mutatott a csapatnak, csapatoknak.

Én Baji Hajnalkával dolgoztam együtt a projekten - végleges poszterünk így néz ki:






































A Nehru Part jelenlegi megjelenésére jellemző, hogy tömbszerűen beékelődik a város szövetébe. Egyik oldalról zárt, belvárosias jellegű, magas térfalak határolják, míg a másik oldalról széles vízfelület kapcsolódik hozzá, nyitott távlati térélménnyel. A park jelen pillanatban egyik tértípusra sem reflektál - nem idomul sem az urbánus, sem pedig az ökologikus környezeti minőséghez. Ezt a tömbszerű beékelődést a tömegszerű, átmenet nélküli növényállomány tovább erősíti.  A homogén zöld állomány meggátolja a  Duna láthatóságát, vagyis a vízzel való vizuális kapcsolatot a város felől. Sajnos azonban a vizuális kapcsolatteremtés hiánya után rögtön következik a funkcionális összeköttetések, összefüggések hiánya. A Nehru Part kivételes adottságokkal rendelkező fővárosi közpark, hiszen a pesti oldalon ez az egyetlen zöldfelület, melynek közvetlen kapcsolata van - pontosabban lehetne -  a Dunával. Identitást hordozó elemek hiányában a park szerepe, jelentősége nem alátámasztott - bárhol máshol is lehetne.

Érdekes megfigyelés, hogy habár a rendkívül széles beépítetlen partszakasz kapcsolódik itt a Dunához, mégis a “Duna-élmény” a part ezen szakaszán beszűkül, majd dél felé haladva, a Petőfi-híd vonalában meg is szakad a pesti oldalon (nem úgy, mint a túlparton). A világon egyedülálló látvány tárul elénk a Nehru Partról a Gellért-hegy irányába, melynek kiemelése rendívül fontos lenne a park és part látogatottságának fellendítése érdekében. Ezen látvány zavartalan érvényesülése érdekében nem javasoljuk szállodahajók elhelyezését közvetlenül a Nehru Parthoz kapcsolódóan - helyette a Petőfi-híd alatti területet látjuk sokkal inkább a célra megfelelőnek.  Innen kisebb hajók, vízibuszok segítségével lehetne a turistákat a CET-Budapest elé szállítani. Kisebb méretükre, valamint ideiglenes jelenlétükre való tekintettel jelentős mértékben nem takarnák ki a látványt. A Petőfi- és a Szabadság-híd között szállodahajók parkolására alkalmas helynek egyedül a Budapesti Corvinus Egyetem előtti partszakaszt találtuk, mivel itt a belső partfal magasabb, így pedig a hajók kevesebb részt takarnak ki a látványból.

A Nehru Part rengeteg elem találkozási felülete, melyek ezen a területen lépnek kölcsönhatásba egymással. A jelenlegi állapot nem segíti ezen különböző komponensek összefonódását, így valódi kapcsolatok kialakulása helyett csak konfliktusokkal találkozunk most a park és a part területén.

KONCEPCIÓ TERV
A terület megoldásának kulcsát a különböző összetevők kölcsönhatásának kibontakozásában, összefonódásában látjuk. A park működésének legnagyobb gátja, hogy nem egyértelmű jelenlegi kialakítása.  Stratégiánkban arra kerestük a választ, hogy hol és miképpen lehetne feloldani az összetevők közt fellépő konfliktusokat, illetve ezen interakciókat hogyan lehetne a Nehru Part előnyére formálni.

A stratégiában ismertetett kapcsolódási felületek alkalmasak arra, hogy a különböző ütköző elemeket összefésüljék. Itt olyan attrakciókat helyeztünk el, amelyek minden parkhasználó és látogató típus számára kiemelt fontosságú és egyaránt nyújt izgalmas terepet. Így keletkezik számukra egy olyan közös felület, melyet mindannyian szívesen használnak.

A koncepciónk kialakításánál legfontosabb szempontunk az volt, hogy egy minél egyszerűbb, könnyen áttekinthető és olvasható térstruktúrát teremtsünk meg. A park jelenlegi kialakításának sarkalatos problémáját, azt jelenti, hogy szerkezete  túl komplikált, a közlekedési  hálózat funkciókkal nem megfelelően alátámasztott, illetve a nem megfelelő funkcionális és formai felépítés következtében viszonylag nagy hulladékfelületek keletkeztek.  Az egyértelműség és értelmezhetőség érdekében mindenki számára könnyen olvasható gesztusokat alkalmaztunk - úgy, mint például  a központi térre vezető kettős fasor. 

A központi kapcsolódási felület, “ütköző tér” már messziről vonzó látványt nyújt és tekintélyt parancsol. A lelátó domb az előtte megnyitott térrel a Duna felé, valamint a hozzá csatlakozó, a vízfelület felé kinyúló terasz a világon egyedülálló gellérthegyi látvány felé összpontosítja a tekintetet. Innen az egész park belátható, minden négyzet forma minden oldaláról más-más izgalmas látvány tárul a látogató elé.


Martin van der Toorn professzor igen sokat tett hozzá ehhez a projekthez. Nagyon sokat tanulhattunk tőle - újfajta, átfogó analíziseken alapuló tervezése szemléletet mutatott be. Olyan élménnyel gazdagodtam a műhelyhét során, mely remélem egész pályafutásomban elkísér és meghatároz.

Néhány skicc a heti munka terméséből:


Kézzel elkészített végső koncepció terv:


2013. május 19., vasárnap

Szemle impressziója5. - Kerepesi temető

Árkádos sírok, avagy sok színes mozaik.

























Borostyánt az örökkévalóságnak?

A nagybetűs giccs - Voálá!


Halfejű, kétszarvú, hátába visszaharapó kutyafüle sefülesefarka. Árvácskával fűszerezve.


És a felejthetetlen hanghordozó Károlyi-pavilon. Egyértelműen a nap csúcspontja. Protré by Gyurci.


Szemle impressziója4. - Nagytétényi helyszínelés




















2013. május 17., péntek

Szemle impressziója3. - Balatongyöröki vendégeskedés

A szakma apraja-nagyja:


Az álom valóra vált



szerencsés, hogy ide született



Professzor úr éppen a konkáv, ölelő térforma fontosságára hívja fel a figyelmet


Paradicsom




badacsonyi hegyekkel




KÖSZÖNJÜK!

Szemle impressziója2. - Keszthely