2013. május 31., péntek

Nehru Part

Fővárosi megkeresésre a szorgalmi időszak lezárultával az első műhelyhetünkön a Nehru Parttal foglalkoztunk. Hollandiából, a delft-i egyetem tájépítészeti karáról érkezett hozzánk Martin van der Toorn, aki az egész műhelyhét alatt irányt mutatott a csapatnak, csapatoknak.

Én Baji Hajnalkával dolgoztam együtt a projekten - végleges poszterünk így néz ki:






































A Nehru Part jelenlegi megjelenésére jellemző, hogy tömbszerűen beékelődik a város szövetébe. Egyik oldalról zárt, belvárosias jellegű, magas térfalak határolják, míg a másik oldalról széles vízfelület kapcsolódik hozzá, nyitott távlati térélménnyel. A park jelen pillanatban egyik tértípusra sem reflektál - nem idomul sem az urbánus, sem pedig az ökologikus környezeti minőséghez. Ezt a tömbszerű beékelődést a tömegszerű, átmenet nélküli növényállomány tovább erősíti.  A homogén zöld állomány meggátolja a  Duna láthatóságát, vagyis a vízzel való vizuális kapcsolatot a város felől. Sajnos azonban a vizuális kapcsolatteremtés hiánya után rögtön következik a funkcionális összeköttetések, összefüggések hiánya. A Nehru Part kivételes adottságokkal rendelkező fővárosi közpark, hiszen a pesti oldalon ez az egyetlen zöldfelület, melynek közvetlen kapcsolata van - pontosabban lehetne -  a Dunával. Identitást hordozó elemek hiányában a park szerepe, jelentősége nem alátámasztott - bárhol máshol is lehetne.

Érdekes megfigyelés, hogy habár a rendkívül széles beépítetlen partszakasz kapcsolódik itt a Dunához, mégis a “Duna-élmény” a part ezen szakaszán beszűkül, majd dél felé haladva, a Petőfi-híd vonalában meg is szakad a pesti oldalon (nem úgy, mint a túlparton). A világon egyedülálló látvány tárul elénk a Nehru Partról a Gellért-hegy irányába, melynek kiemelése rendívül fontos lenne a park és part látogatottságának fellendítése érdekében. Ezen látvány zavartalan érvényesülése érdekében nem javasoljuk szállodahajók elhelyezését közvetlenül a Nehru Parthoz kapcsolódóan - helyette a Petőfi-híd alatti területet látjuk sokkal inkább a célra megfelelőnek.  Innen kisebb hajók, vízibuszok segítségével lehetne a turistákat a CET-Budapest elé szállítani. Kisebb méretükre, valamint ideiglenes jelenlétükre való tekintettel jelentős mértékben nem takarnák ki a látványt. A Petőfi- és a Szabadság-híd között szállodahajók parkolására alkalmas helynek egyedül a Budapesti Corvinus Egyetem előtti partszakaszt találtuk, mivel itt a belső partfal magasabb, így pedig a hajók kevesebb részt takarnak ki a látványból.

A Nehru Part rengeteg elem találkozási felülete, melyek ezen a területen lépnek kölcsönhatásba egymással. A jelenlegi állapot nem segíti ezen különböző komponensek összefonódását, így valódi kapcsolatok kialakulása helyett csak konfliktusokkal találkozunk most a park és a part területén.

KONCEPCIÓ TERV
A terület megoldásának kulcsát a különböző összetevők kölcsönhatásának kibontakozásában, összefonódásában látjuk. A park működésének legnagyobb gátja, hogy nem egyértelmű jelenlegi kialakítása.  Stratégiánkban arra kerestük a választ, hogy hol és miképpen lehetne feloldani az összetevők közt fellépő konfliktusokat, illetve ezen interakciókat hogyan lehetne a Nehru Part előnyére formálni.

A stratégiában ismertetett kapcsolódási felületek alkalmasak arra, hogy a különböző ütköző elemeket összefésüljék. Itt olyan attrakciókat helyeztünk el, amelyek minden parkhasználó és látogató típus számára kiemelt fontosságú és egyaránt nyújt izgalmas terepet. Így keletkezik számukra egy olyan közös felület, melyet mindannyian szívesen használnak.

A koncepciónk kialakításánál legfontosabb szempontunk az volt, hogy egy minél egyszerűbb, könnyen áttekinthető és olvasható térstruktúrát teremtsünk meg. A park jelenlegi kialakításának sarkalatos problémáját, azt jelenti, hogy szerkezete  túl komplikált, a közlekedési  hálózat funkciókkal nem megfelelően alátámasztott, illetve a nem megfelelő funkcionális és formai felépítés következtében viszonylag nagy hulladékfelületek keletkeztek.  Az egyértelműség és értelmezhetőség érdekében mindenki számára könnyen olvasható gesztusokat alkalmaztunk - úgy, mint például  a központi térre vezető kettős fasor. 

A központi kapcsolódási felület, “ütköző tér” már messziről vonzó látványt nyújt és tekintélyt parancsol. A lelátó domb az előtte megnyitott térrel a Duna felé, valamint a hozzá csatlakozó, a vízfelület felé kinyúló terasz a világon egyedülálló gellérthegyi látvány felé összpontosítja a tekintetet. Innen az egész park belátható, minden négyzet forma minden oldaláról más-más izgalmas látvány tárul a látogató elé.


Martin van der Toorn professzor igen sokat tett hozzá ehhez a projekthez. Nagyon sokat tanulhattunk tőle - újfajta, átfogó analíziseken alapuló tervezése szemléletet mutatott be. Olyan élménnyel gazdagodtam a műhelyhét során, mely remélem egész pályafutásomban elkísér és meghatároz.

Néhány skicc a heti munka terméséből:


Kézzel elkészített végső koncepció terv:


2013. május 19., vasárnap

Szemle impressziója5. - Kerepesi temető

Árkádos sírok, avagy sok színes mozaik.

























Borostyánt az örökkévalóságnak?

A nagybetűs giccs - Voálá!


Halfejű, kétszarvú, hátába visszaharapó kutyafüle sefülesefarka. Árvácskával fűszerezve.


És a felejthetetlen hanghordozó Károlyi-pavilon. Egyértelműen a nap csúcspontja. Protré by Gyurci.


Szemle impressziója4. - Nagytétényi helyszínelés




















2013. május 17., péntek

Szemle impressziója3. - Balatongyöröki vendégeskedés

A szakma apraja-nagyja:


Az álom valóra vált



szerencsés, hogy ide született



Professzor úr éppen a konkáv, ölelő térforma fontosságára hívja fel a figyelmet


Paradicsom




badacsonyi hegyekkel




KÖSZÖNJÜK!

Szemle impressziója2. - Keszthely