Szentendrei lakos lévén fontos számomra, hogy hogyan alakul a város és a benne élő közösség sorsa. Volt szerencsém részt venni a Békási Kert megtervezésében – ennek tapasztalatait felhasználva alakítottam ki egy olyan koncepció tervet, mely a költséghatékony megvalósítást és a hosszú távon fenntartható jó működést tartja szem előtt.
A püspökmajori lakótelep területén egykor a gabonatermesztésé és szőlőművelésé volt a vezető szerep. A város ezen része gazdasági központként működött. A püspökmajori kaszálók egy része a Pomázi síkság területén még ma is emlékeztet az egykori falusi, városszéli hangulatra. A modern lakótelepek építése az 1970-es évek elején indult itt meg. 1990-ben az utcanév revízió során a nyelvészek javaslatára a városrész a legrégibb idők óta használt földrajzi nevét, a Püspökmajort kapta. Ma több mint 5000 ember él itt, Szentendre egyedi karakterű lakóterületén élvezve a terület tágas, szellős, fennsíki jellegét. A Püspökmajori lakótelep oktatási intézményekkel jól ellátott - több óvoda, iskola és gimnázium is található. Rengeteg játszótérrel, zöldfelülettel, valamint a város egyetlen csarnokával és uszodájával is büszkélkedhet.
Mivel a közösségi kert elsősorban a közösségről szól és csak másodsorban a növénytermesztésről, ökologikus és fenntartható gondolkodásról, kialakítása esetén minden esetben a legfontosabb a helyi közösség értékeinek hangsúlyozása. Éppen ezért fontosnak tartom a történeti előképek, lokálisan előforduló, hagyományos textúrák felelevenítését és megjelenítését a kertben. Az egykori szántók barázdáinak vonalassága, a szőlőültetvények teraszos lejtői vagy akár a lakótelepen fel-felbukkanó művészi kivitelű növénytálak egyaránt hozzátartoznak a helybeliek kulturális értékeihez, hagyományaihoz. A közösségi kertet nem csak a majdani használók, de a szélesebb szentendrei közösség számára is szerethetővé kell tenni.
HELYKIJELÖLÉS
A pontos helyszín kijelölésekor figyelembe kell venni a meglévő funkcionális és vizuális kapcsolatokat a területen. A fennsíki jellegből fakadóan az épülettömbök megszakadásainál fontos vizuális kapcsolat jelennek meg a Pomázi síkság irányába. Ezeket az átlátásokat hangsúlyozni kell a kialakítás során. A jelenlegi használatot jól mutatják a területen a gyalogos átcsapások, melyeket tiszteletben kell tartani. A lakótelepi házak alatt most is találhatunk kiskerteket. A közösségi kert úgy kell kialakítani, hogy a kiskertekkel összetartozóan, vizuális egységet képezzenek. A gyalogos folyosók, az épület tengelyei, valamint a kiskertet közrezárásából adódik az a négyszög, mely biztosítja a közösségi kert megfelelő illeszkedését a tágabb rendszerekbe, illetve előirányozza a kert hosszú távú működőképességét.
TERVLEÍRÁS
A kert főbejárataként a jelenlegi gyalogos átcsapások találkozásánál javasolt kialakítani. Itt már jelenleg is - részben a kedvező látványkapcsolatoknak köszönhetően - kialakult egy kisebb „teresedés” (meglévő nyárfa a paddal). Ez a terület alkotná a külső közösségi felületet. A kerten belüli funkciók kijelölésénél fontos megvizsgálni a terület adottságait a benapozottság szerint. Az ágyások helyét a legnaposabb területre kell elhelyezni, míg a közösségi terek számára valamilyen árnyékot biztosító (vagy már meglévő, vagy tervezett) területet kell meghatározni.
A tervezett kialakításnál törekedtem az egyszerű, átlátható elrendezésre. A kijelölt területen kiemelten fontosak a látványkapcsolatok hangsúlyozása, ezért a fedett közösségi teret a panelházakhoz közel javaslom elhelyezésre. A kert úgy tud legjobban illeszkedni az adottságokhoz, ha a terep - és beépítési viszonyokat figyelembe véve, a lakótelep közepe felől folyamatosan felszakad, nyit a Pomázi síkság irányában. A konkáv térforma kialakulását szintén elősegíti a gyalogos közlekedő másik oldalán szabadon hagyott gyepes felület. A külső és belső közösségi tér közelségéből fakadóan szintén elősegíthető az integráció, illetve a szeparáltság kevésbé lesz jelen a közösségi kertben. A kerítés vonalában alacsony évelő- és cserjesáv húzódik, mely szintén oldja a bent és a kint kontrasztját. Az egyéni művelésű ágyások sorba rendezésével egyértelmű struktúrát kap a kert. A sorok között elegendő távolság van, a műveléshez szükséges eszközök elhelyezéséhez, adott esetben kisebb csoportok kitelepedéséhez. A kert túlsó végében ellenpontozásként megjelenik egy gyepes közösségi térnek nevezett felület, mely intimebb hangulatot hivatott teremteni egy tervezett gyümölcsfa árnyékában.
A kertbe elsősorban könnyen beszerezhető és kivitelezhető kerti bútorokat javaslok kialakításra. Ezek elkészítése a majdani kerthasználók számára sem túl nagy kihívás, így közösen elkészíthetően és a közösen szerzett sikerélmény jó kezdés egy ilyen kerti közösség számára. Az ágyások kialakítása szintén rendkívül egyszerű: élére állított lécekből kialakítható. Az ágyások együttállásának köszönhetően kevesebb faanyag is szükséges az elkészítéshez. Természetesen az ágyások között válaszfal építése szükséges. A kerti pergola viszonylag egyszerű szerkezetű. A zárható kerti szekrényhez kapcsolódóan, több ponton alátámasztott pergola, mely lehetővé teszi, hogy különböző növényeket futtassanak fel rá. A látványterven bemutatott vagy hasonló ötletes megoldásokkal (műanyag palackokból kialakított vertikális fal) pedig zártabbá, intimebbé alakítható ez a térrész is.
A kert, az azt körülvevő park szerves részeként, kiemelt minőségű díszítő eleme lesz az önkormányzati zöldterületnek. A terv igyekszik megőrizni a kertben a nagyarányú zöldfelületet; a gyepes felületek mellett, az ültető ládák változatos vegetációja, és az állandó növénykiültetés több szintben strukturálódó felületei együtt alakítják a kert attraktív világát. A kertegyéni ültető ládái 27 családnak biztosítanak kertészkedési lehetőséget. A kert használatát a művelési területen szórt burkolat, illetve a bejárati pozícióban szilárd burkolat segíti. A növényzettel befuttatott pergola alatt burkolt közösségi tér és szerszámtároló épület kap helyet. A tervezett területet ponthegesztett acélkerítés veszi körül, melyet a változatos növénytömegek oldanak. A kerthez kapcsolódó fogadó terület és a későbbiekben padokkal kísért sétány, méltó teret biztosít az itt kialakuló közösségi életnek.
KERTI ÁGYÁSOK KIALAKÍTÁSA
Egy közösségi kert tervezésekor kerülni kell a túlságosan raszteres, sűrűn ismétlődő elrendezést. Fontos, hogy a kertet használók könnyen és egyértelműen be tudják azonosítani a saját ágyásukat. Az ágyások kialakítása az egykori szántók vonalas struktúráját követi, mely az egyes ágyások (1,2x6 méteres keretek) egymás mellé sorolásából áll össze. A monotonitás elkerülése azonban az egyes ágyások magassága folyamatosan változik, akár a teraszos rendszerben épülő ágyások esetén. A különböző magasságú ágyások nemcsak segítenek megkülönböztetni a soron ez egyes ágyásokat, de a kerthasználók speciálisan a saját igényeiknek megfelelően választhatják ki a legmegfelelőbb ágyásfajtát. Míg az alacsonyabb ágyásban könnyen tudnak a kisebb gyerekek is segédkezni, addig a magas kialakítású ágyás az idősek számára lehet kedvezőbb, mivel nem kell hozzá annyit hajolgatni. A termőréteg függvényében a termeszteni kívánt növények listája is változik, ezzel is változatosabbá téve a kertet.
A bírálóbizottság tagjai:
- Dr. Balogh Péter István, Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtér Tervezési Tanszék
- Dr. Ferkai András egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
- Pirk Ambrus, Kert- és Tájépítő mérnök
- Kolozs János főmérnök, Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal
- Aba Lehel főépítész, Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése