2013. április 13., szombat

Közösségi kert tervezése Békásmegyeren

Az előrehozott műhelyhetünk folyamán egy új műfajba nyerhettünk betekintést - a tengerentúlon már oly divatos és bevett közösségi kertek tervezésébe.

A hét első napján Kispesten jártunk, ahol a tavalyi évben megnyitott Első Kispesti Kertet vettük szemügyre. A Városi Kertek Mozgalom vezetője, Rosta Gábor mesélt nekünk a kert keletkezéséről, működéséről, kihívásokról. Ezután általános ismereteket szereztünk a közösségi kertek terén, előadásokat hallgattunk kialakulásának, megjelenési formáinak történetéről. Éppen kapóra jött, hogy egy másik, angol nyelvű lehallgatott tárgyam kapcsán is a közösségi kertek tervezését boncolgattuk. Dr. Kristin Faurest, a szakma elismert és nagy tudású tervezője és előadója a Community-supported green spaces (Társadalmi támogatást élvező zöldfelületek) c. kurzus keretében nagyon értékes - és ez esetben roppant hasznos - tudásra tettem szert.

A hét folyamán Kétszeri Ádám szaktársammal készítettünk el tervet a békásmegyeri lakótelep környezetében kialakítani kívánt közösségi kertre.















A terv leírása:

A kerten belüli funkcionális egységek helyét alapvetően meghatározta a környezet: a fákkal szegélyezett árnyékos oldalon helyeztük el a pihenőket és az étkezőt; a legjobban benapozott nyugati oldalon a
melegigényes fűszerkert kapott helyet; míg a köztes területeken kisebb csoportokban a kiemelt ágyások
helyezkednek el. Tervezési alapszempont volt a sorolhatóság, illetve egyforma ágyások kialakítása. Emellett azonban lényegesnek tartottuk, hogy az egyes parcellák megtalálhatóak és „megismerhetőek” legyenek. A kisebb csoportokba rendeződés elősegíti, hogy különböző karakterű, kisebb egységek, „helyek” jöjjenek létre a kerten belül. A kert bejárata lényeges elem, mely szervezi a teret. Illeszkedik a külső gyalogos kapcsolatokhoz, épületekhez. A külső járdáról „leválva” kialakítottunk egy külső fogadóteret, ahol ülőfelületek és információs tábla, szemetes található, így külső gyülekezőhelyként működik. A külső beton járdához csatlakozva beton térkő burkolat vezet be a kertbe. A kapun áthaladva elosztó térként működik,
közvetlen kapcsolatot alakít ki a kertben található pihenő és étkező résszel. A bejárat közvetlen közelében vízfelvételi hely és pad is van, mely lehetőséget nyújt a megérkezéskor, illetve a kert elhagyásakor az átöltözésre, le- és felpakolásra, vagy egyéb tevékenységekre. Bejárathoz legközelebb a fűszerkert található, így egy levél bazsalikom leszedéséért nem kell átszelni az egész kertet. A fűszerkerten belül az ágyásban elhelyezett tipegők segítik a közlekedést. A kert étkező felőli sarkában a fém kerítést levert facölöpök váltják fel, melyek közelségük folytán akadályt képeznek, de mégsem teljesen zártak. A fa oszlopok nagyobb takarást biztosítanak, mely önfeledtebb falatozást eredményezhet a kertben. Ezen kívül kizárja a közeli sportpálya látványát, és „megtámasztja” a pihenőt, így kellemesebb, nyugodtabb légkört teremt. A kert külső oldalán növő fák között elvegyül, így még magas mivolta ellenére is természetközelinek hat.











Alkalmazott burkolatok, növények:


Törekedtünk arra, hogy minél kevesebb anyagot használjunk fel a kertben, így a parcellák környezetében mindenhol fenyőkéreg burkolat van, a közösségi, pihenő és étkező területén, valamint a kert peremén pedig végig gyep fut. Csak a bejáratnál alkalmazunk szárazon rakott térkövet, mely átmenetként csatlakozik a külső járdához, kellemesebbé teszi a megérkezést. Elosztó, központi térként funkcionál. A lazább hézagolás lehetővé teszi, hogy az idő múltával benője a moha és a gyep a kövek közti réseket, ezzel rusztikus, patinás hangulatot kölcsönözve a járófelületnek. A pihenőterekhez kapcsolódóan a kerten kívüli fák biztosítják a kellemes tartózkodáshoz szükséges árnyékot, így további fák telepítését nem javasoljuk a területen. A kert nyugati oldalán a kerítés megközöli a nemrég telepített dupla fasort mely a gyalogos járda mellett fut - ezzel is csökkentve a kerítés épített, drasztikus megjelenését. A kerítés mentén körben napraforgó, illetve futó haszonnövények - például bab - ültetése javasolt. A fűszer-kertbe értelemszerűen különböző gyógy- és fűszernövények ültetése javasolt - a közösség döntése alapján meghatározott arányok szerint. Az ágyásokat mindenki saját ízlése szerint alakíthatja ki a kiválasztott növényekkel.














A kert jövője:


Az U-alakú ágyások belülről szigetelt „konténerek”, melynek köszönhetően az átlagos szabadföldi művelésnél sokkal kevesebb vízfelhasználást igényelnek. Az ágyáskeret fából készül - ennek pácolása esetén karakteres, télen is esztétikus képet nyújtó struktúrát adhatunk a kertnek. Tervünk koncepcióterv és elsősorban a kert elindulásához szükséges jó alap kíván lenni. Továbbiakban a közösségi kert a benne tevékenykedők ízlését hivatott felvenni: teret biztosít a kreativitásnak. Így a további bútorok, kertben használatos eszközök az egyénre bízva, saját készítésűként, a közösség segítségével javasolt. Amellett, hogy fejleszti a kreativitást és az ügyességet, a tulajdonos jobban meg is becsüli a saját keze munkáját.
















A tervet lakossági fórumon bemutattuk. A kert áprilisban megvalósul, jelenleg a kiviteli tervek készülnek.


Vasarely Múzeum előtereinek terve

Az óbudai Vasarely Múzeum felkérésére évfolyamunk feladatul kapta, hogy az intézmény külső, közterülethez csatlakozó zöldfelületeire ötlettervet készítsen el.

A közös helyszíni bejárások és a múzeum belső kialakításának, valamint Vasarely munkásságának megismerése után mindenki egyénileg alkotta meg a koncepcióját a két, bejárati pavilont szegélyező területre.

A területen komoly problémát jelent a terepi adottság, mely jelenleg árokba "taszítja" a Vasarely Múzeumot. A környező közlekedési felületek nagymértékben bkv-s buszok, illetve azokhoz tartozó kialakított megállók által uraltak, mely az egész tér hangulatát meghatározza. Nincs benne semmi ünnepélyesség vagy elegancia - a múzeum teljesen "eltűnik" a közösségi közlekedés járműinek tengerében. A projekt célja ennek a tényállapotnak a megváltoztatása lett volna. Szerettük volna kiemelni - a szó szoros értelmében is - a világ egyik kiemelkedő, magyar származású festőjének műveit bemutató kiállítótér zöld előtereit, fogadóterét. Nem utolsó sorban említeném meg, hogy a múzeum a Zichy-kastély melléképületében kap helyet, mely már önmagában megérdemelné (múzeumi funkció híján is), hogy reprezentatív, méltó bejárattal rendelkezzen.

Először az általam készített probléma-térképet mutatnám be, mely a tágabb környezettel foglalkozik és tesz koncepcionális javaslatot a Szentlélek tér kezelésére.

Szentlélek tér hosszútávú koncepcióterve:



Javaslom a Múzeum jelenlegi bejáratának megtartását amellett, hogy a kastélyépület eredeti felépítéséhez alkalmazkodva jobban össze kellene fogni és egy egységként kezelni a benne megtalálható intézményeket, funkciókat a látogatóközönség jobb elosztása érdekében. Elengedhetetlennek tartom nagyobb egybefüggő zöldfelület kialakítását a Vasarely Múzeum előtereként a buszvégállomás visszatolásával, a közlekedési felületek visszaszorításával. A buszmegállókhoz csatlakozó várótereket a közrefogott járdaszigeten hoznám létre. A jelenlegi "barikádok", különböző kereskedelmi és vendéglátó bódék lebontásával kedvezőbb kapcsolatot kellene kialakítani a szentendrei HÉV megállója felé. Itt lehetne létrehozni egy központi BKK-házat, mely jegyárusításra, informálásra és a járművezetők, dolgozók kiszolgálására egyaránt alkalmas.Közvetlen környezetében, a tér szíveként kiemelt növényágy létesítését javaslom, mely találkozó- és várakozó pontként funkcionál a téren - jól belátható fókuszpontot képez. A jelenlegi, elnyújtott buszvégállomás miatt dupla gyalogátkelő vezet át a villamos és a HÉV között - ezt a javasolt állapot egy lámpás zebrára redukálja. A gyorsabb átjutás mellett biztonságosabbá is válik így az átközlekedés. A múzeum zöldfelületének közvetlen közelében lévő transzformátor-ház föld alá vitele indokolt. Rettentő fontos lenne vizuális kapcsolat kialakítása a Dunára, emellett pedig funkcionálisan is nyitni kellene a folyópartra, mely jelenleg teljesen hiányzik.


A Szentlélek tér elemzése után a jelenlegi adottságokhoz alkalmazkodva készítettem tervet a két múzeumhoz csatlakozó zöldfelületre. Koncepcióm alapja a KONTRASZT volt, mely a két terület adottságai révén kialakult, illetve mely egyébként maga Vasarely munkásságának is alapvető eleme, eszköze.

Gondolat kifejtése:

A Vasarely Múzeum jelenlegi bejárata kétségtelenül méltatlan az intézményhez - állapotát, méretét és kialakítását egyaránt tekintve. Méretét megnövelni sajnos nem tudjuk, a másik két tényezőt - kialakítását és állapotát - tekintve viszont jelentős változtatásokat eszközölhetünk. Így nemcsak kellemesebb megjelenést kölcsönözhetünk a múzeumnak, de funkcionálisan is jobban kihasználhatjuk a fogadótereiben rejlő lehetőségeket.

Az épület előterében található két zöldterület között nincsen szoros kapcsolat.  Mivel a két felületet összekapcsolása csak erőszakosan lehetséges, ezért koncepciómban nem törekedtem a területek egymáshoz közelítéséhez. Éppen ellenkezőleg: a két zöldfelület eltérő adottságait, lehetőségeit igyekeztem kihangsúlyozni és még karakteresebben elkülöníteni. Koncepcióm a kontraszt jelenségére épül. Vasarely művészetében lépten-nyomon találkozunk a kontraszttal - erőteljes színhasználata, formavilága és pozitív-negatív logikája egyaránt erre épül. Így némiképpen mondhatjuk, hogy a művész filozófiája már az előterekben tetten érhető.

A múzeum homlokzata két részre osztható. Az épületegyüttes bejárata a csatlakozásnál alakult - egy kapcsolódó pavilon emeli ki helyét. A bejárattól balra az ablakok kiosztása, horizontális sorolása adja a homlokzat ritmusát. Ezzel szemben a jobb oldalon inkább a vertikális elemek, az épület tartópillérei határozzák meg a homlokzat karakterét. Ezen adottságokhoz alkalmazkodva alakítottam ki növénytelepítési koncepciómat is. A baloldalon további vertikális elemekkel kívánom felerősíteni az említett hangulatot, míg a jobb oldalon horizontális megjelenő, egymás mellett álló struktúrák adják e hely karakterét.


“A” terület
A bejárat bal oldalán elterülő zöldfelületen a Vasarely Múzeum fogadó előtere helyezkedik el. Kifordítva a bejáratot a kapuzat síkjából, a hosszanti térbe beleharapva további hasznos területet nyerhetünk, ahol a fogadófunkció kiteljesedhet.

A terepadottságok miatt a meglévő szintkülönbséget továbbra is rézsűvel javaslom megoldani. Ám a rézsű lejtésén és helyén változtattam a kedvezők téralakulás érdekében. A rézsű koronavonala a járdaszegéllyel párhuzamosan, 60 cm-rel beljebb fut. A lejtés nem lenne azonos a rézsű egész vonalában: a tér szűkülésével ellentétesen nő a rézsű vetületi szélessége. Így egy csavart térformát kapnánk, ami lehetővé teszi, hogy a bejárathoz közel nagyobb vízszintes felület jöjjön létre, míg a zöldterület másikvégében már olyan enyhe lenne a lejtés, hogy azon könnyen felsétálhatunk. Emellett a zöldfelület keskenyebb vége felől nézve érdekes optikai csalásnak lehetünk tanúi, mivel innen párhuzamosnak hatnak a rézsű vonalai.

Koncepcióm szerint a növényfoltok határozzák meg azt a területet a zöldfelületen belül a látogató mozgásterét. Javaslatomban olyan növényeket tüntettem fel, melyek laza szerkezetükkel áttetsző hatásúak, ezzel megakadályozva a homlokzat és az ablakok kitakarását, melyek amúgy is alacsonyan helyezkednek el. A különböző növényfoltokban olyan évelőket, alacsony cserjéket és egynyáriakat helyeztem el, melyek párokat alkotva izgalmas kontrasztot mutatnak - mind színük, mind habitusuk révén. Az egész terület alaptextúráját a gyep adja.

A fehér palló szegéllyel keretezett növényfoltok a rézsű vonalának „ellentmondva” kifordulnak belőle, ezzel pedig érdekes vonalvezetést adnak a töréspontokon. A fehér szegély karakteres megjelenést kölcsönöz a területnek nemcsak nyáron, de télen is, amikor a kiültetett növények kevésbé látványosak.



“B” terület
A bejárat jobb oldalán elsősorban a terep kialakításával játszottam. A jelenleg is meglévő hársfa ihletett meg, mely egy magaslati pontról emelkedik fölé. Erre reflektálva az egész területen izgalmas terepjátékot alkalmazok, ahol a kisebb buckák útvonalakat rajzolnak ki. Az útvonalak mentén, a buckák ritmusát követve vertikális, kihelyezett oszlopok segítségével kültéri installációk, kiállítások tekinthetőek meg az érdeklődők számára. Ezek mobilisak, de akkor is dekoratívak lehetnek, amikor nincsen kiállítási időszak – főként a gyerekek számára nyújt izgalmas, nem szokványos játékfelületet.














Összefoglaló poszter, részletek bemutatása

Alkalmazott növények listája:

1.
Allium giganteum
óriási díszhagyma
2.
Betula pendula ’Purpurea’
vörös bibircses nyír
3.
Caryopteris × clandodensis ’Heavenly Blue’
kékszakáll
4.
Cotoneaster salicifolius ’Herbstfauer’
fűzlevelű madárbirs
5.
Echinops ritro
kék szamárkenyér
6.
Gaura lindheimeri
díszgyertya
7.
Hakonechloa macra
szálkafű
8.
Hypericum calycinum
örökzöld orbáncfű
9.
Pennisetum villosum
köles
10.
Perovskia atriplicifolia
sudárzsálya
11.
Rudbeckia fulgida
pompás kúpvirág
12.
Rudbeckia hirta ’Glória’
borzas kúpvirág
13.
Stipa tenuissima
csinos árvalányhaj
14.
Verbena bonariensis
óriás vasfű
15.
Zinnia angustifolia
keskenylevelű rézvirág


A tervek jelenleg elbírálás alatt állnak, a finanszírozási források megpályázása folyamatban van.