A közös helyszíni bejárások és a múzeum belső kialakításának, valamint Vasarely munkásságának megismerése után mindenki egyénileg alkotta meg a koncepcióját a két, bejárati pavilont szegélyező területre.
A területen komoly problémát jelent a terepi adottság, mely jelenleg árokba "taszítja" a Vasarely Múzeumot. A környező közlekedési felületek nagymértékben bkv-s buszok, illetve azokhoz tartozó kialakított megállók által uraltak, mely az egész tér hangulatát meghatározza. Nincs benne semmi ünnepélyesség vagy elegancia - a múzeum teljesen "eltűnik" a közösségi közlekedés járműinek tengerében. A projekt célja ennek a tényállapotnak a megváltoztatása lett volna. Szerettük volna kiemelni - a szó szoros értelmében is - a világ egyik kiemelkedő, magyar származású festőjének műveit bemutató kiállítótér zöld előtereit, fogadóterét. Nem utolsó sorban említeném meg, hogy a múzeum a Zichy-kastély melléképületében kap helyet, mely már önmagában megérdemelné (múzeumi funkció híján is), hogy reprezentatív, méltó bejárattal rendelkezzen.
Először az általam készített probléma-térképet mutatnám be, mely a tágabb környezettel foglalkozik és tesz koncepcionális javaslatot a Szentlélek tér kezelésére.
Szentlélek tér hosszútávú koncepcióterve:
Javaslom a Múzeum jelenlegi bejáratának megtartását amellett, hogy a kastélyépület eredeti felépítéséhez alkalmazkodva jobban össze kellene fogni és egy egységként kezelni a benne megtalálható intézményeket, funkciókat a látogatóközönség jobb elosztása érdekében. Elengedhetetlennek tartom nagyobb egybefüggő zöldfelület kialakítását a Vasarely Múzeum előtereként a buszvégállomás visszatolásával, a közlekedési felületek visszaszorításával. A buszmegállókhoz csatlakozó várótereket a közrefogott járdaszigeten hoznám létre. A jelenlegi "barikádok", különböző kereskedelmi és vendéglátó bódék lebontásával kedvezőbb kapcsolatot kellene kialakítani a szentendrei HÉV megállója felé. Itt lehetne létrehozni egy központi BKK-házat, mely jegyárusításra, informálásra és a járművezetők, dolgozók kiszolgálására egyaránt alkalmas.Közvetlen környezetében, a tér szíveként kiemelt növényágy létesítését javaslom, mely találkozó- és várakozó pontként funkcionál a téren - jól belátható fókuszpontot képez. A jelenlegi, elnyújtott buszvégállomás miatt dupla gyalogátkelő vezet át a villamos és a HÉV között - ezt a javasolt állapot egy lámpás zebrára redukálja. A gyorsabb átjutás mellett biztonságosabbá is válik így az átközlekedés. A múzeum zöldfelületének közvetlen közelében lévő transzformátor-ház föld alá vitele indokolt. Rettentő fontos lenne vizuális kapcsolat kialakítása a Dunára, emellett pedig funkcionálisan is nyitni kellene a folyópartra, mely jelenleg teljesen hiányzik.
A Szentlélek tér elemzése után a jelenlegi adottságokhoz alkalmazkodva készítettem tervet a két múzeumhoz csatlakozó zöldfelületre. Koncepcióm alapja a KONTRASZT volt, mely a két terület adottságai révén kialakult, illetve mely egyébként maga Vasarely munkásságának is alapvető eleme, eszköze.
Gondolat kifejtése:
A Vasarely Múzeum jelenlegi bejárata
kétségtelenül méltatlan az intézményhez - állapotát, méretét és kialakítását
egyaránt tekintve. Méretét megnövelni sajnos nem tudjuk, a
másik két tényezőt - kialakítását és állapotát - tekintve viszont jelentős
változtatásokat eszközölhetünk. Így nemcsak kellemesebb megjelenést
kölcsönözhetünk a múzeumnak, de funkcionálisan is jobban kihasználhatjuk a
fogadótereiben rejlő lehetőségeket.
Az épület előterében található két
zöldterület között nincsen szoros kapcsolat.
Mivel a két felületet összekapcsolása csak erőszakosan lehetséges, ezért
koncepciómban nem törekedtem a területek egymáshoz közelítéséhez. Éppen
ellenkezőleg: a két zöldfelület eltérő adottságait, lehetőségeit igyekeztem
kihangsúlyozni és még karakteresebben elkülöníteni. Koncepcióm a kontraszt
jelenségére épül. Vasarely művészetében lépten-nyomon
találkozunk a kontraszttal - erőteljes színhasználata, formavilága és
pozitív-negatív logikája egyaránt erre épül. Így némiképpen mondhatjuk, hogy a
művész filozófiája már az előterekben tetten érhető.
A múzeum homlokzata két részre osztható.
Az épületegyüttes bejárata a csatlakozásnál alakult - egy kapcsolódó pavilon
emeli ki helyét. A bejárattól balra az ablakok kiosztása, horizontális sorolása
adja a homlokzat ritmusát. Ezzel szemben a jobb oldalon inkább a vertikális
elemek, az épület tartópillérei határozzák meg a homlokzat karakterét. Ezen
adottságokhoz alkalmazkodva alakítottam ki növénytelepítési koncepciómat is. A
baloldalon további vertikális elemekkel kívánom felerősíteni az említett
hangulatot, míg a jobb oldalon horizontális megjelenő, egymás mellett álló
struktúrák adják e hely karakterét.
“A” terület
A bejárat bal oldalán elterülő
zöldfelületen a Vasarely Múzeum fogadó előtere helyezkedik el. Kifordítva a
bejáratot a kapuzat síkjából, a hosszanti térbe beleharapva további hasznos
területet nyerhetünk, ahol a fogadófunkció kiteljesedhet.
A terepadottságok miatt a meglévő
szintkülönbséget továbbra is rézsűvel javaslom megoldani. Ám a rézsű lejtésén
és helyén változtattam a kedvezők téralakulás érdekében. A rézsű koronavonala a
járdaszegéllyel párhuzamosan, 60 cm-rel beljebb fut. A lejtés nem lenne azonos
a rézsű egész vonalában: a tér szűkülésével ellentétesen nő a rézsű vetületi
szélessége. Így egy csavart térformát kapnánk, ami lehetővé teszi, hogy a
bejárathoz közel nagyobb vízszintes felület jöjjön létre, míg a zöldterület
másikvégében már olyan enyhe lenne a lejtés, hogy azon könnyen felsétálhatunk.
Emellett a zöldfelület keskenyebb vége felől nézve érdekes optikai csalásnak
lehetünk tanúi, mivel innen párhuzamosnak hatnak a rézsű vonalai.
Koncepcióm szerint a növényfoltok határozzák meg azt a
területet a zöldfelületen belül a látogató mozgásterét. Javaslatomban olyan
növényeket tüntettem fel, melyek laza szerkezetükkel áttetsző hatásúak, ezzel
megakadályozva a homlokzat és az ablakok kitakarását, melyek amúgy is
alacsonyan helyezkednek el. A különböző növényfoltokban olyan évelőket,
alacsony cserjéket és egynyáriakat helyeztem el, melyek párokat alkotva
izgalmas kontrasztot mutatnak - mind színük, mind habitusuk révén. Az egész
terület alaptextúráját a gyep adja.
A fehér palló szegéllyel keretezett
növényfoltok a rézsű vonalának „ellentmondva” kifordulnak belőle, ezzel pedig
érdekes vonalvezetést adnak a töréspontokon. A fehér szegély karakteres
megjelenést kölcsönöz a területnek nemcsak nyáron, de télen is, amikor a
kiültetett növények kevésbé látványosak.
“B” terület
A bejárat jobb oldalán elsősorban a
terep kialakításával játszottam. A jelenleg is meglévő hársfa ihletett meg,
mely egy magaslati pontról emelkedik fölé. Erre reflektálva az egész területen
izgalmas terepjátékot alkalmazok, ahol a kisebb buckák útvonalakat rajzolnak
ki. Az útvonalak mentén, a buckák ritmusát követve vertikális, kihelyezett
oszlopok segítségével kültéri installációk, kiállítások tekinthetőek meg az
érdeklődők számára. Ezek mobilisak, de akkor is dekoratívak lehetnek, amikor
nincsen kiállítási időszak – főként a gyerekek számára nyújt izgalmas, nem
szokványos játékfelületet.
Összefoglaló poszter, részletek bemutatása
Alkalmazott növények listája:
1.
|
Allium giganteum
|
óriási díszhagyma
|
2.
|
Betula pendula ’Purpurea’
|
vörös bibircses nyír
|
3.
|
Caryopteris × clandodensis ’Heavenly Blue’
|
kékszakáll
|
4.
|
Cotoneaster salicifolius ’Herbstfauer’
|
fűzlevelű madárbirs
|
5.
|
Echinops ritro
|
kék szamárkenyér
|
6.
|
Gaura lindheimeri
|
díszgyertya
|
7.
|
Hakonechloa macra
|
szálkafű
|
8.
|
Hypericum calycinum
|
örökzöld orbáncfű
|
9.
|
Pennisetum villosum
|
köles
|
10.
|
Perovskia atriplicifolia
|
sudárzsálya
|
11.
|
Rudbeckia fulgida
|
pompás kúpvirág
|
12.
|
Rudbeckia hirta ’Glória’
|
borzas kúpvirág
|
13.
|
Stipa tenuissima
|
csinos árvalányhaj
|
14.
|
Verbena bonariensis
|
óriás vasfű
|
15.
|
Zinnia angustifolia
|
keskenylevelű rézvirág
|
A tervek jelenleg elbírálás alatt állnak, a finanszírozási források megpályázása folyamatban van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése