Képek letöltve innen:
http://besocial.hu/2013/01/50-meghokkento-photoshop-kep/
2013. január 15., kedd
Inspiráció Photoshop-tanuláshoz
Képek letöltve innen:
http://besocial.hu/2013/01/50-meghokkento-photoshop-kep/
2013. január 12., szombat
Makett tervezés
Az általam választott állatkerti környezet, melyre egy makettet kellett készítenem egy sűrűn beerdősült terület, ahol a lombkoronaszintben szerettem volna vezetni egy felső sétányt.
Néhány kigyűjtött előkép hasonló szituációkra:
Az alapgondolat az volt, hogy egy olyan szerkezetet állítsak elő, ami rendkívül dinamikus és ugyanakkor légies. Légiessége úgy valósul meg, hogy tartószerkezete látszólag független tőle - az erdő ritmusát felvevő vertikális raszterháló elemei alkotják. Végül maga a palló szerkezet is nagyon légies lett, mely önmagában is értelmezhető szerkezet és csak "ráfekszik" a tartószerkezetre. A sétány anyag fa, kiviteli megoldásai kissé archaizálnak, ám mégis a rajta sétáláskor érzett térélmény nagyon is modern, szokatlan és izgalmas - mintha a levegőben sétálnánk.
A félév során folytatott konzultációk munkája, gondolkodás skiccei:
A tartószerkezet gyakorlatilag a különböző vertikális elemek megfelelő magasságokban való összekötésével alakul ki és erre fekszik rá a palló szerkezet, mely a törésvonalak mentén különül el egységeire. Ezek az egységek az egy síkot képző sétányrészletek. Az egységek műszaki megoldása rendkívül egyszerű: keretszerkezeten belül pallók vannak összerögzítve. Szintén a légiesség erősítése érdekében kisebb hézagok vannak a pallók között. Ez a keretes szerkezet teszi lehetővé, hogy a sétány egy rendkívül dinamikus és mozgékony rendszert tud alkotni.
Elkészült makettről készült fotók:
Maga a makett fából készült és faragasztóval lett összerögzítve. Az alapzat habkarton, melybe csak bele vannak szúrva a vertikális elemek (fák, illetve a tartószerkezeti elemek).
A korlátot sajnos nem sikerült megfelelő módon kiviteleznem. Nem szerettem volna, ha erőteljes horizontális elemként jelenik meg, habár ezt a biztonságtechnika igényelné. Más anyagot sem szerettem volna (üveg, fém) bevinni a rendszerbe - ezzel elveszett volna a szerkezet rusztikus és könnyed, archaikus jellege. Anyagnak a kötelet választottam, melyről továbbra is azt gondolom, hogy egy ilyen szituációban a legmegfelelőbb megoldás. Azonban a kivitelezés (sajnos időhiány miatt is) nem sikerült megfelelően, nem értem el a kívánt eredményt. Ezen probléma kezelése további gondolkodást, próbálkozást igényel majd.
Néhány kigyűjtött előkép hasonló szituációkra:
Az alapgondolat az volt, hogy egy olyan szerkezetet állítsak elő, ami rendkívül dinamikus és ugyanakkor légies. Légiessége úgy valósul meg, hogy tartószerkezete látszólag független tőle - az erdő ritmusát felvevő vertikális raszterháló elemei alkotják. Végül maga a palló szerkezet is nagyon légies lett, mely önmagában is értelmezhető szerkezet és csak "ráfekszik" a tartószerkezetre. A sétány anyag fa, kiviteli megoldásai kissé archaizálnak, ám mégis a rajta sétáláskor érzett térélmény nagyon is modern, szokatlan és izgalmas - mintha a levegőben sétálnánk.
A félév során folytatott konzultációk munkája, gondolkodás skiccei:
A tartószerkezet gyakorlatilag a különböző vertikális elemek megfelelő magasságokban való összekötésével alakul ki és erre fekszik rá a palló szerkezet, mely a törésvonalak mentén különül el egységeire. Ezek az egységek az egy síkot képző sétányrészletek. Az egységek műszaki megoldása rendkívül egyszerű: keretszerkezeten belül pallók vannak összerögzítve. Szintén a légiesség erősítése érdekében kisebb hézagok vannak a pallók között. Ez a keretes szerkezet teszi lehetővé, hogy a sétány egy rendkívül dinamikus és mozgékony rendszert tud alkotni.
Elkészült makettről készült fotók:
Maga a makett fából készült és faragasztóval lett összerögzítve. Az alapzat habkarton, melybe csak bele vannak szúrva a vertikális elemek (fák, illetve a tartószerkezeti elemek).
A korlátot sajnos nem sikerült megfelelő módon kiviteleznem. Nem szerettem volna, ha erőteljes horizontális elemként jelenik meg, habár ezt a biztonságtechnika igényelné. Más anyagot sem szerettem volna (üveg, fém) bevinni a rendszerbe - ezzel elveszett volna a szerkezet rusztikus és könnyed, archaikus jellege. Anyagnak a kötelet választottam, melyről továbbra is azt gondolom, hogy egy ilyen szituációban a legmegfelelőbb megoldás. Azonban a kivitelezés (sajnos időhiány miatt is) nem sikerült megfelelően, nem értem el a kívánt eredményt. Ezen probléma kezelése további gondolkodást, próbálkozást igényel majd.
Rajz és formatan
2011/2012. tavaszi félév - rajz és formatan
Téma: Fázisok.
2012/2013. őszi félév - rajz és formatan
Téma: Szabadtéri alkotás, térplasztika létrehozása.
Helyszín: Széll Kálmán tér
.jpg)
Széll Kálmán tér tervpályázat
Széll Kálmán tér (régebbi nevén Moszkva tér) végre megújul. Európai Uniós forrásokat nyert a Főmterv Zrt. az említett közlekedési csomópont rekonstrukciójára. Megtervezésére a Fővárosi Önkormányzattal karöltve építészeti tervpályázatot írtak ki. A pályázat kivételéhez Építész Kamarai tagságra volt szükség - majdnem 100 építész vette végül ki a pályázatot többnyire valamilyen irodát képviselve. A tervpályázat leadása 2012. november 13-án volt esedékes a teljes kiírás megtekinthető itt:
http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3870&Itemid=1
Mesterszakos tájépítész hallgatóként izgalmas feladatnak ígérkezett egy ilyen volumenű közkedési csomópont, köztér megtervezése - így Dr. Jámbor Imrének, a Kert- és Szabadtértervezési Tanszék egyetemi tanárának kezdeményezésére elkezdett csapatunk is foglalkozni vele. Először csak a tanórák keretében ízlelgettük a pályázatot, majd később teljesen belevetettük magunkat és szerencsére egy díjnyertes pályamű sikeredett a tanszéken dolgozó tanárok, tervezők, munkatársak, valamint a diákok közreműködéséből.
Mivel 3 generáció is képviseltette magát a terezői csapatunkban, ezért talán mondhatom, hogy nagyon sokféle nézőpont képviseltette magát, amikor először elkezdtünk a "Moszkva térrel" kapcsolatos érzéseinkről beszélgetni. Érdekes volt, hogy ennek ellenére mégis rengeteg közös benyomás, élmény, probléma került felszínre - a káosz, kosz, a gyalogos közlekedés ellehetlenedése, reggeli "emberpiac", az óra alatti várakozás, társadalmi sokszínűség, gomba-kultusz, stb.
Még a tervezés legelső fázisában újra - kicsit más szemmel - megnéztük a Moszkva tér című filmet is.
Megkezdődhetett a tér alapos vizsgálata, analízise. Ezt a részt Orsival vállaltuk. Mindketten alapvetően budapestiek vagyunk és sokat járunk a környéken (én ha minden nap nem is, de heti rendszerességgel biztos járok a "moszka térren" amióta csak az eszemet tudom), így rengeteg élményünk és tapasztalatunk volt a térhez kapcsolódóan. Ez a mély ismeret sokat segített az analízisek elkészítésében, a problémák felismerésében. Persze ilyenkor mindig kicsit máshoz kezdi el figyelni az ember a teret, ha pályázatot készít.
Felskiccelt gyalogos forgalom a téren:
Gyalogos forgalom részletesebb bemutatása a Széll Kálmán téren:
Teljes közlekedési hálózat a tervezési területen belül (piros határvonal):
Teljes állapotfelmérés a környező zöldfelületekkel:
A Budapesti Közlekedési Központ teljes közlekedési javaslatot dolgozott ki a Széll Kálmán tér és környezetére - ezt mi teljes egészében átvettük, alapnak tekintettük.
A tervezésünk alapgondolata az egyik közös nagy beszélgetés alkalmával alakult ki. Az érzéseink és tapasztalataink megosztásakor felmerült bennünk az alábbi kérdés: Vajon meddig tart a "Moszkva tér"? Hol kezdődik el? Már a Mamutnál? Vagy csak a metró előtt? Esetleg már a Fény utcából kiérve a Körúton? Kiderült, hogy jelen pillanatban mindenkinek mást jelent a "Moszkva tér" - ez a jelentős budai közterület, városi csomópont "kifolyik", egyszerre csak áttranszormál Széna térré, meg Városmajorrá, meg Délivé. De hogy kinek hol, az mindenkinél nagyon személyes.
Sajnos személyes tapasztalatom is van azzal kapcsolatban, hogy megbeszéltem valakivel egy személyes találkozót a "moszkván" és - ha csak nem az óra alatt találkoztunk - nem volt egyszerű az egymásra találás... Ezért tartottuk elengedhetetlennek a tér definiálását, határainak megformálását, hogy így kialakulhasson minden látogatóban egy közös, egy azonos "megérkezés-élmény". Fontosnak tartottuk azonban, hogy ezt ne egy erőszakos térfal létrehozásával idézzük elő, hanem inkább mentálisan, kevésbé erőltetetten hozzuk létre. Mindezek eredményeképpen kialakítottunk a három egymásba fonódó villamosvonal belső határán egy olyan perontető rendszert, gyűrűt, mely emberi léptékben, néhol kilukadva, kiszolgáló funkciókat magában foglalva képes összefogni a belső térmagot, kialakítani egy védettebb egységet.
Néhány általam készített, megelőző verzió, próbálkozás:
Ezt a belső magot magasabb építészeti minőség jellemzi - mind a berendezési tárgyak, mind a burkolat tekintetében. A gyűrűn kívüli "téren" a város többi részén megtalálható, általános design és minőség jellemző.
Az együttműködésben mindenkinek megvolt a saját része, munkája - az én legfontosabb feladatom a leadandó poszterek kialakítása, design-ja, a részmunkák összefűzése.
Készítettem néhány logótervet is, melyet végül nem használtunk fel a pályázat titkosságára való tekintettel.
Az elkészült posztereket a végeredményt bemutató bejegyzésemben lehet megtekinteni. Pályázatunk az igen előkelő 6. helyen szerepelt, megvételben részesült. Ez igen nagy eredmény tekintettel arra, hogy mi még nem végzett diákok vagyunk. Természetesen ez nem jöhetett volna létre tanáraink támogatása és persze jelentős munkája, lelkesedése nélkül. Ezúton is köszönet nekik ezért.
Másrészt sem a kiírás sem a zsűri "nem kedvezett" a tájépítész közösségnek, így kicsit a szakmánknak is siker, jó reklám lehet ez. Reméljük a jövőben ez az eredmény is hozzásegíti a tájépítész szakmát ahhoz, hogy nagyobb befolyással képviseltesse magát majd a hasonló szabadtér tervezési pályázatok, fejlesztések kapcsán.
Csapat tagjai:
Dr. Jámbor Imre - egyetemi tanár
Dr. Balogh Péter István - vezető tájépítész tervező, egyetemi docens
Gergely Antal - a csapat építésze, egyetemi tanársegéd
Dr. Almási Balázs - adjunktus
Hutter Dóra - phd hallgató
Baji Hajnalka, Fekete Orsolya, Kerekes Bence, Kétszeri Ádám, Orosz Ádám, Reith Anita, Sipos Andrea, Zsgigmond György - mesterszakos tájépítész és kertművész szakos hallgatók
http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3870&Itemid=1
Mesterszakos tájépítész hallgatóként izgalmas feladatnak ígérkezett egy ilyen volumenű közkedési csomópont, köztér megtervezése - így Dr. Jámbor Imrének, a Kert- és Szabadtértervezési Tanszék egyetemi tanárának kezdeményezésére elkezdett csapatunk is foglalkozni vele. Először csak a tanórák keretében ízlelgettük a pályázatot, majd később teljesen belevetettük magunkat és szerencsére egy díjnyertes pályamű sikeredett a tanszéken dolgozó tanárok, tervezők, munkatársak, valamint a diákok közreműködéséből.
Mivel 3 generáció is képviseltette magát a terezői csapatunkban, ezért talán mondhatom, hogy nagyon sokféle nézőpont képviseltette magát, amikor először elkezdtünk a "Moszkva térrel" kapcsolatos érzéseinkről beszélgetni. Érdekes volt, hogy ennek ellenére mégis rengeteg közös benyomás, élmény, probléma került felszínre - a káosz, kosz, a gyalogos közlekedés ellehetlenedése, reggeli "emberpiac", az óra alatti várakozás, társadalmi sokszínűség, gomba-kultusz, stb.
Még a tervezés legelső fázisában újra - kicsit más szemmel - megnéztük a Moszkva tér című filmet is.
Megkezdődhetett a tér alapos vizsgálata, analízise. Ezt a részt Orsival vállaltuk. Mindketten alapvetően budapestiek vagyunk és sokat járunk a környéken (én ha minden nap nem is, de heti rendszerességgel biztos járok a "moszka térren" amióta csak az eszemet tudom), így rengeteg élményünk és tapasztalatunk volt a térhez kapcsolódóan. Ez a mély ismeret sokat segített az analízisek elkészítésében, a problémák felismerésében. Persze ilyenkor mindig kicsit máshoz kezdi el figyelni az ember a teret, ha pályázatot készít.
Felskiccelt gyalogos forgalom a téren:
Teljes közlekedési hálózat a tervezési területen belül (piros határvonal):
Teljes állapotfelmérés a környező zöldfelületekkel:
A Budapesti Közlekedési Központ teljes közlekedési javaslatot dolgozott ki a Széll Kálmán tér és környezetére - ezt mi teljes egészében átvettük, alapnak tekintettük.
A tervezésünk alapgondolata az egyik közös nagy beszélgetés alkalmával alakult ki. Az érzéseink és tapasztalataink megosztásakor felmerült bennünk az alábbi kérdés: Vajon meddig tart a "Moszkva tér"? Hol kezdődik el? Már a Mamutnál? Vagy csak a metró előtt? Esetleg már a Fény utcából kiérve a Körúton? Kiderült, hogy jelen pillanatban mindenkinek mást jelent a "Moszkva tér" - ez a jelentős budai közterület, városi csomópont "kifolyik", egyszerre csak áttranszormál Széna térré, meg Városmajorrá, meg Délivé. De hogy kinek hol, az mindenkinél nagyon személyes.
Sajnos személyes tapasztalatom is van azzal kapcsolatban, hogy megbeszéltem valakivel egy személyes találkozót a "moszkván" és - ha csak nem az óra alatt találkoztunk - nem volt egyszerű az egymásra találás... Ezért tartottuk elengedhetetlennek a tér definiálását, határainak megformálását, hogy így kialakulhasson minden látogatóban egy közös, egy azonos "megérkezés-élmény". Fontosnak tartottuk azonban, hogy ezt ne egy erőszakos térfal létrehozásával idézzük elő, hanem inkább mentálisan, kevésbé erőltetetten hozzuk létre. Mindezek eredményeképpen kialakítottunk a három egymásba fonódó villamosvonal belső határán egy olyan perontető rendszert, gyűrűt, mely emberi léptékben, néhol kilukadva, kiszolgáló funkciókat magában foglalva képes összefogni a belső térmagot, kialakítani egy védettebb egységet.
Néhány általam készített, megelőző verzió, próbálkozás:
Ezt a belső magot magasabb építészeti minőség jellemzi - mind a berendezési tárgyak, mind a burkolat tekintetében. A gyűrűn kívüli "téren" a város többi részén megtalálható, általános design és minőség jellemző.
Az együttműködésben mindenkinek megvolt a saját része, munkája - az én legfontosabb feladatom a leadandó poszterek kialakítása, design-ja, a részmunkák összefűzése.
Készítettem néhány logótervet is, melyet végül nem használtunk fel a pályázat titkosságára való tekintettel.
Az elkészült posztereket a végeredményt bemutató bejegyzésemben lehet megtekinteni. Pályázatunk az igen előkelő 6. helyen szerepelt, megvételben részesült. Ez igen nagy eredmény tekintettel arra, hogy mi még nem végzett diákok vagyunk. Természetesen ez nem jöhetett volna létre tanáraink támogatása és persze jelentős munkája, lelkesedése nélkül. Ezúton is köszönet nekik ezért.
Másrészt sem a kiírás sem a zsűri "nem kedvezett" a tájépítész közösségnek, így kicsit a szakmánknak is siker, jó reklám lehet ez. Reméljük a jövőben ez az eredmény is hozzásegíti a tájépítész szakmát ahhoz, hogy nagyobb befolyással képviseltesse magát majd a hasonló szabadtér tervezési pályázatok, fejlesztések kapcsán.
Csapat tagjai:
Dr. Jámbor Imre - egyetemi tanár
Dr. Balogh Péter István - vezető tájépítész tervező, egyetemi docens
Gergely Antal - a csapat építésze, egyetemi tanársegéd
Dr. Almási Balázs - adjunktus
Hutter Dóra - phd hallgató
Baji Hajnalka, Fekete Orsolya, Kerekes Bence, Kétszeri Ádám, Orosz Ádám, Reith Anita, Sipos Andrea, Zsgigmond György - mesterszakos tájépítész és kertművész szakos hallgatók
Széll Kálmán tér rekonstrukció 2012
Pályázatunk, amely megvételt nyert:
3. számú pályamű - Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtérépítési Tanszék
Gergely Antal, Balogh Péter István, Almási Balázs, Jámbor Imre, Hutter Dóra, Baji Hajnalka, Fekete Orsolya, Kerekes Bence, Kétszeri Ádám, Orosz Ádám, Reith Anita, Sipos Andrea, Zsigmond György
A teljes pályázati anyag megtekinthető virtuálisan és letölthető innen (a többi díjazott pályaművel egyetemben):
http://bkk.hu/2012/12/lezarult-a-szell-kalman-teri-tervpalyazat/
Személyesen pedig január 8. és 20. között az Erzsébet téren a Design Terminál kiállításán!
http://www.facebook.com/designterminal?fref=ts
Csapatunkkal készült rádiós interjút a pályázattal kapcsolatban meghallgathatjátok itt:
http://fugaradio.net/
Hangtár: 2012. december 19. 10:00 Tervasztal: Tájépítész hallgatók élesben
3. számú pályamű - Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtérépítési Tanszék
Gergely Antal, Balogh Péter István, Almási Balázs, Jámbor Imre, Hutter Dóra, Baji Hajnalka, Fekete Orsolya, Kerekes Bence, Kétszeri Ádám, Orosz Ádám, Reith Anita, Sipos Andrea, Zsigmond György
 |
A teljes pályázati anyag megtekinthető virtuálisan és letölthető innen (a többi díjazott pályaművel egyetemben):
http://bkk.hu/2012/12/lezarult-a-szell-kalman-teri-tervpalyazat/
Személyesen pedig január 8. és 20. között az Erzsébet téren a Design Terminál kiállításán!
http://www.facebook.com/designterminal?fref=ts
Csapatunkkal készült rádiós interjút a pályázattal kapcsolatban meghallgathatjátok itt:
http://fugaradio.net/
Hangtár: 2012. december 19. 10:00 Tervasztal: Tájépítész hallgatók élesben
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)