Font Kata – MOME, bútortervező
Glavatity Luca – MOME, építész
Oroszlány Kata – MOME, építész
Neszmélyi Réka – MOME, grafikus
Németh Andrea – MOME, bútortervező
Sipos Andrea – BCE, tájépítész
Reith Anita – BCE, tájépítész
Munkánk 2. helyezést ért el a 12. Kerületi Önkormányzat által kiírt ötletpályázaton.
Bővebb információ innen: http://fogasproject.blogspot.hu/
POSZTEREK
MŰLEÍRÁS
Általános koncepció
A fogaskerekűn való utazás speciális élmény – ezt többek között a
Hegyvidék csodálatos adottságainak köszönheti. A természeti közeg figyelemre, észlelésre készteti az utazót. A fák
ritmusa, fény-árnyék játéka, a sebesség változásának függvényében észlelt villódzás
mind-mind érdekes élménnyel gazdagítja az utazást. Ezt a tevékenységet mindenki
végzi az utazás során – függetlenül kórtól és nemtől, nemzetiségtől vagy az
utazás céljától. Maga az észlelés, alapvetően két csoportra bontható: a
sebesség függvényében tapasztalható dinamikus (lassulás és gyorsulás
váltakozásával a fények villódzása, fák törzsének ritmusa) és a statikus,
beállított látványok, képek. Előbbit az utazás során bőven tapasztaljuk már
most is a kedvező környezeti adottságoknak köszönhetően. Célunk az volt, hogy
az észlelés ne szakadjon meg a megállókban, hanem új, izgalmas élményt
mutasson, így mondhatjuk, hogy a fogaskerekűn való utazás a dinamikus és statikus látványok, észlelések
folyamataként is felfogható.
A feladat tehát az volt, hogy a megállók területén olyan statikus
látványokat jelöljünk ki, melyek az imént felvázolt gondolatmenetet igazolják.
Látványt, képet kijelölni alapvetően kétféleképpen lehet: vagy keretezzük a kívánt
képet vagy pedig a látványon kívüli terület kitakarásával jelöljük ki azt.
Ötlettervünk a második lehetőségre kínál megoldást. A betont választottuk
anyagként, mivel alkalmas arra, hogy semleges hátteret biztosítson, ezáltal
pedig az őt körülvevő tárgyak, elemek sokkal hangsúlyosabbak, erőteljesebbek, élesebbek tudnak lenni mellette.
A megállók esetén az észlelés izgalmassá válik. Alapvetően 3 csoportba
sorolhatóak a megállóban előforduló utasok: akik leszállnak a fogaskerekűről,
akik továbbhaladnak vele, illetve akik itt szeretnének felszállni. Mindhárom
csoport más-más információra éhezik és mindenki a lehető leggyorsabban szeretne
hozzájutni ezekhez az információkhoz.
„Melyik megállóban
vagyunk?” „Ott vagyunk már?” „Mennyi van még hátra?” „Na és most merre kell
mennünk tovább?” „Mikor jön már a következő?” – és egyéb kérdések mind megválaszolásra várnak.
A közlekedési eszköz és megállóinak lineáris
vonalvezetéshez alkalmazkodva egy szintén lineáris, a megálló mentén hosszanti
irányban elnyúló transzparens-rendszert
hoztunk létre. Ez a transzparens-rendszer képes látványt, látványokat
kijelölni, semleges háttérként funkcionál a természeti környezet és a
megállóban található utasok számára feltüntetett információk számára. Képes
támfalként vagy korlátként viselkedni, hossza és méretei igény szerint
változtathatóak, elhelyezhetők rajta feliratok, az információs-rendszer
különböző elemei. Nagyon rugalmasan
kezelhető mind formailag, mind funkcionálisan, így jól használható,
adaptálható minden szituációban. Bútorok nem kapcsolódnak szervesen hozzá,
amely szintén megkönnyíti az adaptálhatóságot. A beton-transzparens fedett
várótérből és határoló (korlát vagy támfal) felületből áll össze.
A megállók két csoportra bonthatók aszerint, hogy egy irányban érkezik
oda a szerelvény vagy két irányban. Eszerint különbözőképpen megformálható a
beton-transzparens annak érdekében, hogy az adott igényeknek megfeleljen. (A
fedett várótérből egy vagy két irányban figyelik az utasok a szerelvény
érkezését. A fedett tér nagysága is rugalmasan változhat az utasforgalom
függvényében.)
A megállók területe 3 különböző funkciójú részre, sávra osztható fel. A
peron mellett közvetlenül biztonsági sáv található, mely megkülönböztetett
burkolattal rendelkezik. A biztonsági sáv után következik a szabad közlekedési sáv, melyben
utcabútorok nem kapnak helyet – csak a gyors és akadálymentes közlekedés
biztosítása a cél. Magában foglalja a látássérültek számára kialakított
taktilis sávot is. Ezután következik az a berendezési sáv, melynek területén az
összes szükséges berendezési tárgy és utcabútor (lámpa, tartóoszlopok,
szemetes, ülőfelületek, padok, kerékpártároló, stb.) megtalálható. A megállót
vizuálisan és funkcionálisan is a már említett beton transzparens-rendszer
zárja le.
Az utcabútorok, berendezési tárgyak tehát a transzparenstől függetlenül
mozgatható elemek, melyek saját, önálló rendszer szerint szerveződnek össze.
Csoportosulásuk függ a megállóban várható forgalom nagyságától, irányától. A
kihelyezett megállók környezete kétféle alaptípusra bontható. A kisebb, főként helyi lakosok által használt
megállókban inkább a csendes,
természeti jelleg dominál. Itt kevés le-, illetve felszálló jellemző, ezért
a bútorok mennyisége minimális: csak ülőfelületek, szemetes, világító
berendezések. Ezekben a megállókban a hangsúlyt a megálló „továbbvezetésére”
fektettük. Mivel az ilyen kisebb megállók többsége nehezebben megközelíthető,
kissé eldugott, ezért fontosnak tartottuk, hogy a tervezés ne álljon meg a
megálló végein, hanem megfelelő
kapcsolatokat alakítsunk ki a környező utakkal, funkciókkal – a megálló
megtalálható legyen, illetve a megállóból elindulva is könnyen elindulhassunk a
megfelelő irányokba. Ezt jelzések, minták (világítás, burkolat, grafikai
elemek) továbbvezetésével kívánjuk megvalósítani. A másik megálló típus a városiasabb jellegű, közlekedési csomópont,
ahol átszállási lehetőségek jelennek meg, nagyarányú forgalom jellemző és a
helyi lakosok mellett megjelennek a turisták is. Ebbe a kategóriába a Svábhegy,
Városmajor, illetve a két végállomás sorolható. Ezeket a megállókat a csomópont egészének egy elemeként kell
kezelni – ezen megállók esetében a környezetrendezés kardinális és nem
elhanyagolható feladat. Itt általában kapcsolódnak a megállóhoz vendéglátó vagy
egyéb kiszolgáló funkciók (Sí-ház, szerelvények tároló helye, vezetők, dolgozók
kiszolgáló terei). Az autósforgalom
közelségére való tekintettel kiemelt
figyelmet kell fordítani a biztonságra.
Műemléki épületek kezelése
A Svábhegyen található műemléki épület jelenleg funkció nélkül, üresen
áll. Elképzelhetetlennek tartottuk, hogy ne vonjuk be koncepciónkba nem csak a
történeti érték tisztelete miatt, de a jó funkcionális működés érdekében is. A peronmagasság csökkenésének köszönhetően
az épület újra alkalmas lesz eredeti funkciójának betöltésére. Ott jártunkkor
megállapítottuk, hogy a kinyúló
tetőszerkezet alatt állva keretezett látvány nyílik elénk – vagyis a
koncepciónktól egyáltalán nem idegen, sőt nagyon is rokon. Ez a keretezés
ugyanúgy látványt, látványokat jelöl ki a különböző irányokba, mint ahogy azt a
többi megállóban létrehozni kívánjuk a beton-transzparens segítségével.
Helyreállítottuk az épület
eredeti funkcióját, így váróterem, illemhelyek, jegyárusítás, illetve a
dolgozók kiszolgáló helyiségei találhatóak benne. Ezen kívül lehetőség van
kisebb kereskedelmi egységek megjelenésére is vagy állandó fogaskerekű vasút
történetét bemutató áttekintő kiállítás (például a valamikori szerelvények
bemutatásával vagy archív fotók kiállításával). A svábhegyi megálló esetén a
bútorok és berendezési tárgyak hordozzák az egységet – a beton csak motívum szinten, jelként jelenik meg az állomáson.
Ugyanez a jelszerűség jellemzi a Széll
Kálmán téri végállomás területét (nem akarván konkurálni az ott megújuló
tér egységességével).
Végállomások
Mivel a fogaskerekű vasút a szándékok szerint a Széll Kálmán térre fut
be, ezért elengedhetetlennek tartottuk a Széll Kálmán téri illeszkedés és
kapcsolat elemzését, átgondolását. A 2012-ben kiírt Széll Kálmán tér
megújítására vonatkozó tervpályázat győztesének pályamunkájában (Építész Stúdió
és Lépték Terv közös munkája) hasonló beton tetőszerkezet jelentkezik a
villamos várófelületeinek területén, így nem lesz idegen ott az általunk
felvázolt anyag és formakészlet. Ugyanakkor nem szeretnénk erőszakosan
„benyomulni” a térre – mind a transzparens-rendszer, mind a bútorzat jel szintre redukálva bukkanna fel a
végállomáson.
A másik végállomás jelen pillanatban még fiktív helyszínen terült el. Az
előzetesen egyeztetett szándékok szerint a Gyermekvasút Normafa állomásának
szomszédságában lévő parkoló területén, az autóút pályájára „rácsúszva” lenne
elhelyezve. Innen később villamosként közlekedhet tovább a fogaskerekű az
útpályán. A könnyebb tájékozódás („Honnan indul a következő szerelvény?”)
érdekében a két befutó sínpár különválik és közöttük, egy középső sávban helyeztük
el a várófelületet. A nagyobb közös
várófelület kényelmes tartózkodást biztosít a túrázó csoportok vagy síelők
számára. Az emelkedő és szélesedő
perontető kapcsolatot teremt a környezetével – kinyílik a tér a természet felé.
Környezetrendezés, anyaghasználat – Építészeti és szabadtér-építészeti
megoldások
Nem mindenhol egyformán kedvező természeti adottságok jelennek meg a
megállók környezetében. Azokban a megállókban, ahol nem kedveznek az
adottságok, állománypótló fatelepítéssel
erősítjük a környezet karakterét. A természetközeli fásszárú környezet
létrehozására a Hegyvidéken, illetve a fogaskerekű vasút mentén megjelenő
karakteres fafajok telepítését javasoljuk. (Fraxinus ornus – virágos kőris, Acer
pseudoplatanus – hegyi juhar. Azért csak ezt a két fajt alkalmaznánk, mert
mesterséges „ráerősítés” lévén nem szeretnénk konkurálni a természettel,
valamint ezek a fajok igen karakteres, látványos törzzsel és ágrendszerrel
rendelkeznek, mely szempont koncepciónkban előtérbe került.) A környező
területek fásítása a kedvező látvány mellett védettebb fekvést biztosít a megállóknak.
A megálló területén legfontosabb a biztonságos
közlekedés biztosítása, így a vízelvezetés, csúszásmentesség és
akadálymentesség. Ezt a megfelelő lejtések kialakításával (maximum 8 %),
burkolatok változatos felületkezelésével (érdesítés, színek), valamint lépcsők
és rámpák kialakításával kívánjuk megvalósítani. Szabványok szerint kialakított
taktilis sávot vezetünk minden
megállóban a látássérültek biztonságos közlekedésének elősegítése érdekében. A
közlekedési sávban elemes beton térkő burkolatot javaslunk, mely a környezeti
adottságoktól függően változó méretű lehet (Svábhegy – kiselemes, romantikus
hangulat; Normafa – nagyelemes, elegáns látvány). A berendezési sávban öntött
burkolatot, aszfaltot, mely könnyebben tud simulni a beton
transzparens-rendszerhez. A beton minősége az előirányzott költségvetés függvényében
változhat. Természetesen mi a legjobb minőséget javasoljuk kialakításra – a látszóbeton rendkívül időtálló, szép
felületet képes mutatni, így a rajta megjelenő grafika is jobban tud
érvényesülni. A felületkezelés
rendkívül fontos – javasoljuk olyan utólagos réteg felvitelét a betonra, mely
lehetővé teszi, hogy az esetleges graffitizés könnyen eltávolítható,
letörölhető legyen. A korlátként vagy
támfalként szolgáló beton transzparens 25°-os
dőlésszögben dől a megálló területe felé. 90 cm-es magasságban ér véget,
így deréktámasz helyezhető el rajta. A fedett tér kivágatai 90 cm magasságban
kezdődnek és 180 cm magasan érnek véget, így a bent álló és ülő nézelődőnek sem
lógnak bele a látószögébe. A váró magassága 220 cm, teteje 5°-ot lejt kifelé. A
beton vastagsága mindenhol 12 cm. A fedett várófelületeknél a transzparens kivágataiban üveget helyeztük
el, mely biztosítja a védelmet az időjárás okozta viszontagságok ellen. A
svábhegyi megálló esetén a műemléki épületben van lehetőség a várakozásra,
amennyiben zord az idő. Normafa végállomáson a tető tartóoszlopaihoz
kapcsolódva, rájuk merőlegesen határoló üvegfelületek biztosíthatják a
szélvédettebb teret a várakozók számára.
Fontosnak tartottuk a megálló
külső kapcsolatrendszerének vizsgálatát, így figyelembe vettük a kialakult
átvágásokat, ösvényeket, terepadottságokat, környező utakat. A Városkút és
Svábhegy megálló esetén is eltoltuk a megálló területét – előbbit a
szintkülönbség változás kiküszöbölése, valamint a buszmegálló felöli átcsapás
végett, utóbbit a műemléki épület funkcióval való felruházása esetén. Ahol
kissé eldugottabb a megálló, ott jelentősen segítheti a tájékozódást a burkolatok, grafikai elemek továbbvezetése.
Szintén a biztonság és a tájékozódás mérvadó eleme a világítás, mely világító
testek formájában megjelenik a megállóban a kihelyezett funkciók, sűrűsödések
függvényében, illetve a fedett várókban, valamint a tájékoztató táblákban a betonba építve. A végállomásokon
kihelyezett beton táblákon nem csak a menetrend található meg cserélhető plexi
mögött a betonba ágyazva, de szintén a betonba
ágyazva világító digitális óra és az induló szerelvény irányát jelző nyíl
megjelenik. A megálló környezetében lévő szintkülönbségeket rendezettebb
formában, lépcsőkkel és rámpákkal kívánjuk megoldani.
Utcabútorok
A padok három méretben
jelennek meg: 1, 2 illetve 3 személyes kivitelben. Két betontömbre fekszik fel a fa lécekből álló ülőfelület. A beton
lábelem oldalának dőlésszöge követi a megálló épületének oldalfali dőlésszögét,
azaz 25°. A fa felületét speciálisan kültéri
fafelületek kezelésére alkalmas olajjal kell kezelni, így az nemcsak védi a fa felületét az UV sugárzás
hatásaitól (szürkülés, kopás), de óvja annak felületét a kisebb mechanikai
sérülésektől és hosszútávon a természetes dilatációs mozgást is csökkenti. A
megfelelő kezeléssel az esetleges rongálások is könnyebben lemoshatóak a
bútorról.
A világítást 5-7
méterenként kihelyezett kandeláber
biztosítja (a funkciók sűrűsödésétől függően). Az irányított világítást 4000
K-es hideg fehér fényű ledes test
biztosítja. Fontos szempont a gazdaságosság mellett, hogy a környező természet
ne tegyük ki felesleges fényszennyezésnek, így a lámpa konstrukciójából adódóan
a fény a kizárólag a peront éri.
A szemeteskukák kialakítása során fontos szempont volt a szelektív hulladékgyűjtés. A szemeteskuka
a támfal szerves részeként jelenik meg, elrejtve
az utasok szeme elől a tartalmat, illetve magát a szeméttárolót is. A piktogramok segítségével egyértelművé
van téve a hulladék szelektálásának módja, ezzel is szeretnénk a környezetünk védelemére
oktatni az embereket. A kuka ürítése egy belső fém elem kivételével könnyen
megoldható, így zacskó használata nem szükséges.
A biciklitárolók nagyobb
csomópontok, illetve végállomások esetén jelennek meg, hasonlóan döntött
karakterű fémszerkezetként. Diszkrét megjelenése biztosítja, hogy amennyiben
használaton kívül van nem zavarja az összképet, mint egy különálló
biciklitároló.
Grafikai arculat
Az egybefüggő felületek
kedveznek az informatív grafika megjelenésének. Az információk számára nem
hoztunk létre különálló objektumokat, hanem a rendszer meglévő elemeit,
egységeit felhasználva terveztünk rájuk grafikát, mely segíti a várakozók tájékozódását a megállóban és környezetében.
A logó az alapkoncepcióhoz illeszkedve magába foglalja a keretezés motívumát és egyben F
betűként is funkcionál. A forma kialakításánál a hegymenetet jelölő dőlés szög szolgált inspirációként, mivel
erőteljesen visszaadja a fogaskerekű jellegzetességét. Az arculati elemeknél
figyelembe kellett vennünk, hogy könnyen
értelmezhető, informatív jeleket tervezzünk, amik elősegítik a tájékozódást
a megállóban és környékén. Nagyobb és kisebb feliratokat is elhelyeztünk,
melyek közelről vagy messziről szolgálnak információul. A színválasztásnál a városi
tömegközlekedés rendszer arculatának vizsgálata után az ibolya szín mellett döntöttünk, mivel jól elkülöníthető, ugyanakkor
mégis a rendszerbe könnyen beilleszthető arculatot kölcsönöz a fogaskerekűnek. A
természeti közegből kiválik, de azzal
mégis rokon, így nem zavaró, bántó. Betűtípusnak
a DIN családot választottuk, ami egyszerű talpatlan betű, így tisztaságot
kölcsönöz a grafikai elemeknek.
A megállókban festett grafikai
elemeket használnánk azokban az esetekben, ahol az információ nem változik.
Az időszakosan frissülő tájékoztatók számára a transzparens rendszerbe terveztünk
világító felületet, amelyben könnyen
cserélhető elemként jelenne meg például a menetrend.
A terveknél látványos, de
ugyanakkor diszkrét és visszafogott, a koncepcióba jól illeszkedő formákat
használtam, amik alázatosan tudják informálni
és dekorálni a beton adta semleges felületeket, de ugyanakkor nem
uralkodnak el rajtuk.
A Hegyvidék építészeti
formakincsét hordozó svábhegyi műemlék épület inspirációként szolgált a
lehetséges dekorációs elemek kialakításánál. A hagyományok továbbélése
érdekében a beton felületi
kialakításakor ezek a motívumok felhasználhatóak, megjelenhetnek a vertikális
elemeken.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése