2013. január 28., hétfő

A MEGÚJULÓ FOGASKEREKŰ VASÚT MEGÁLLÓINAK SZABADTÉR-ÉPÍTÉSZETI, ARCULAT ÉS UTCABÚTOR CSALÁD TERVEI 2012.


Font Kata – MOME, bútortervező
Glavatity Luca – MOME, építész
Oroszlány Kata – MOME, építész
Neszmélyi Réka – MOME, grafikus
Németh Andrea – MOME, bútortervező
Sipos Andrea  BCE, tájépítész
Reith Anita – BCE, tájépítész

Munkánk 2. helyezést ért el a 12. Kerületi Önkormányzat által kiírt ötletpályázaton.
Bővebb információ innen: http://fogasproject.blogspot.hu/

POSZTEREK






















MŰLEÍRÁS

Általános koncepció
A fogaskerekűn való utazás speciális élmény – ezt többek között a Hegyvidék csodálatos adottságainak köszönheti. A természeti közeg figyelemre, észlelésre készteti az utazót. A fák ritmusa, fény-árnyék játéka, a sebesség változásának függvényében észlelt villódzás mind-mind érdekes élménnyel gazdagítja az utazást. Ezt a tevékenységet mindenki végzi az utazás során – függetlenül kórtól és nemtől, nemzetiségtől vagy az utazás céljától. Maga az észlelés, alapvetően két csoportra bontható: a sebesség függvényében tapasztalható dinamikus (lassulás és gyorsulás váltakozásával a fények villódzása, fák törzsének ritmusa) és a statikus, beállított látványok, képek. Előbbit az utazás során bőven tapasztaljuk már most is a kedvező környezeti adottságoknak köszönhetően. Célunk az volt, hogy az észlelés ne szakadjon meg a megállókban, hanem új, izgalmas élményt mutasson, így mondhatjuk, hogy a fogaskerekűn való utazás a dinamikus és statikus látványok, észlelések folyamataként is felfogható.
A feladat tehát az volt, hogy a megállók területén olyan statikus látványokat jelöljünk ki, melyek az imént felvázolt gondolatmenetet igazolják. Látványt, képet kijelölni alapvetően kétféleképpen lehet: vagy keretezzük a kívánt képet vagy pedig a látványon kívüli terület kitakarásával jelöljük ki azt. Ötlettervünk a második lehetőségre kínál megoldást. A betont választottuk anyagként, mivel alkalmas arra, hogy semleges hátteret biztosítson, ezáltal pedig az őt körülvevő tárgyak, elemek sokkal hangsúlyosabbak, erőteljesebbek, élesebbek tudnak lenni mellette.
A megállók esetén az észlelés izgalmassá válik. Alapvetően 3 csoportba sorolhatóak a megállóban előforduló utasok: akik leszállnak a fogaskerekűről, akik továbbhaladnak vele, illetve akik itt szeretnének felszállni. Mindhárom csoport más-más információra éhezik és mindenki a lehető leggyorsabban szeretne hozzájutni ezekhez az információkhoz.
„Melyik megállóban vagyunk?” „Ott vagyunk már?” „Mennyi van még hátra?” „Na és most merre kell mennünk tovább?” „Mikor jön már a következő?” – és egyéb kérdések mind megválaszolásra várnak.
A közlekedési eszköz és megállóinak lineáris vonalvezetéshez alkalmazkodva egy szintén lineáris, a megálló mentén hosszanti irányban elnyúló transzparens-rendszert hoztunk létre. Ez a transzparens-rendszer képes látványt, látványokat kijelölni, semleges háttérként funkcionál a természeti környezet és a megállóban található utasok számára feltüntetett információk számára. Képes támfalként vagy korlátként viselkedni, hossza és méretei igény szerint változtathatóak, elhelyezhetők rajta feliratok, az információs-rendszer különböző elemei. Nagyon rugalmasan kezelhető mind formailag, mind funkcionálisan, így jól használható, adaptálható minden szituációban. Bútorok nem kapcsolódnak szervesen hozzá, amely szintén megkönnyíti az adaptálhatóságot. A beton-transzparens fedett várótérből és határoló (korlát vagy támfal) felületből áll össze.
A megállók két csoportra bonthatók aszerint, hogy egy irányban érkezik oda a szerelvény vagy két irányban. Eszerint különbözőképpen megformálható a beton-transzparens annak érdekében, hogy az adott igényeknek megfeleljen. (A fedett várótérből egy vagy két irányban figyelik az utasok a szerelvény érkezését. A fedett tér nagysága is rugalmasan változhat az utasforgalom függvényében.)
A megállók területe 3 különböző funkciójú részre, sávra osztható fel. A peron mellett közvetlenül biztonsági sáv található, mely megkülönböztetett burkolattal rendelkezik. A biztonsági sáv után következik a szabad közlekedési sáv, melyben utcabútorok nem kapnak helyet – csak a gyors és akadálymentes közlekedés biztosítása a cél. Magában foglalja a látássérültek számára kialakított taktilis sávot is. Ezután következik az a berendezési sáv, melynek területén az összes szükséges berendezési tárgy és utcabútor (lámpa, tartóoszlopok, szemetes, ülőfelületek, padok, kerékpártároló, stb.) megtalálható. A megállót vizuálisan és funkcionálisan is a már említett beton transzparens-rendszer zárja le.
Az utcabútorok, berendezési tárgyak tehát a transzparenstől függetlenül mozgatható elemek, melyek saját, önálló rendszer szerint szerveződnek össze. Csoportosulásuk függ a megállóban várható forgalom nagyságától, irányától. A kihelyezett megállók környezete kétféle alaptípusra bontható. A kisebb, főként helyi lakosok által használt megállókban inkább a csendes, természeti jelleg dominál. Itt kevés le-, illetve felszálló jellemző, ezért a bútorok mennyisége minimális: csak ülőfelületek, szemetes, világító berendezések. Ezekben a megállókban a hangsúlyt a megálló „továbbvezetésére” fektettük. Mivel az ilyen kisebb megállók többsége nehezebben megközelíthető, kissé eldugott, ezért fontosnak tartottuk, hogy a tervezés ne álljon meg a megálló végein, hanem megfelelő kapcsolatokat alakítsunk ki a környező utakkal, funkciókkal – a megálló megtalálható legyen, illetve a megállóból elindulva is könnyen elindulhassunk a megfelelő irányokba. Ezt jelzések, minták (világítás, burkolat, grafikai elemek) továbbvezetésével kívánjuk megvalósítani. A másik megálló típus a városiasabb jellegű, közlekedési csomópont, ahol átszállási lehetőségek jelennek meg, nagyarányú forgalom jellemző és a helyi lakosok mellett megjelennek a turisták is. Ebbe a kategóriába a Svábhegy, Városmajor, illetve a két végállomás sorolható. Ezeket a megállókat a csomópont egészének egy elemeként kell kezelni – ezen megállók esetében a környezetrendezés kardinális és nem elhanyagolható feladat. Itt általában kapcsolódnak a megállóhoz vendéglátó vagy egyéb kiszolgáló funkciók (Sí-ház, szerelvények tároló helye, vezetők, dolgozók kiszolgáló terei).  Az autósforgalom közelségére való tekintettel kiemelt figyelmet kell fordítani a biztonságra.

Műemléki épületek kezelése
A Svábhegyen található műemléki épület jelenleg funkció nélkül, üresen áll. Elképzelhetetlennek tartottuk, hogy ne vonjuk be koncepciónkba nem csak a történeti érték tisztelete miatt, de a jó funkcionális működés érdekében is. A peronmagasság csökkenésének köszönhetően az épület újra alkalmas lesz eredeti funkciójának betöltésére. Ott jártunkkor megállapítottuk, hogy a kinyúló tetőszerkezet alatt állva keretezett látvány nyílik elénk – vagyis a koncepciónktól egyáltalán nem idegen, sőt nagyon is rokon. Ez a keretezés ugyanúgy látványt, látványokat jelöl ki a különböző irányokba, mint ahogy azt a többi megállóban létrehozni kívánjuk a beton-transzparens segítségével.
Helyreállítottuk az épület eredeti funkcióját, így váróterem, illemhelyek, jegyárusítás, illetve a dolgozók kiszolgáló helyiségei találhatóak benne. Ezen kívül lehetőség van kisebb kereskedelmi egységek megjelenésére is vagy állandó fogaskerekű vasút történetét bemutató áttekintő kiállítás (például a valamikori szerelvények bemutatásával vagy archív fotók kiállításával). A svábhegyi megálló esetén a bútorok és berendezési tárgyak hordozzák az egységet – a beton csak motívum szinten, jelként jelenik meg az állomáson. Ugyanez a jelszerűség jellemzi a Széll Kálmán téri végállomás területét (nem akarván konkurálni az ott megújuló tér egységességével).

Végállomások
Mivel a fogaskerekű vasút a szándékok szerint a Széll Kálmán térre fut be, ezért elengedhetetlennek tartottuk a Széll Kálmán téri illeszkedés és kapcsolat elemzését, átgondolását. A 2012-ben kiírt Széll Kálmán tér megújítására vonatkozó tervpályázat győztesének pályamunkájában (Építész Stúdió és Lépték Terv közös munkája) hasonló beton tetőszerkezet jelentkezik a villamos várófelületeinek területén, így nem lesz idegen ott az általunk felvázolt anyag és formakészlet. Ugyanakkor nem szeretnénk erőszakosan „benyomulni” a térre – mind a transzparens-rendszer, mind a bútorzat jel szintre redukálva bukkanna fel a végállomáson.
A másik végállomás jelen pillanatban még fiktív helyszínen terült el. Az előzetesen egyeztetett szándékok szerint a Gyermekvasút Normafa állomásának szomszédságában lévő parkoló területén, az autóút pályájára „rácsúszva” lenne elhelyezve. Innen később villamosként közlekedhet tovább a fogaskerekű az útpályán. A könnyebb tájékozódás („Honnan indul a következő szerelvény?”) érdekében a két befutó sínpár különválik és közöttük, egy középső sávban helyeztük el a várófelületet. A nagyobb közös várófelület kényelmes tartózkodást biztosít a túrázó csoportok vagy síelők számára. Az emelkedő és szélesedő perontető kapcsolatot teremt a környezetével – kinyílik a tér a természet felé.

Környezetrendezés, anyaghasználat – Építészeti és szabadtér-építészeti megoldások
Nem mindenhol egyformán kedvező természeti adottságok jelennek meg a megállók környezetében. Azokban a megállókban, ahol nem kedveznek az adottságok, állománypótló fatelepítéssel erősítjük a környezet karakterét. A természetközeli fásszárú környezet létrehozására a Hegyvidéken, illetve a fogaskerekű vasút mentén megjelenő karakteres fafajok telepítését javasoljuk. (Fraxinus ornus – virágos kőris, Acer pseudoplatanus – hegyi juhar. Azért csak ezt a két fajt alkalmaznánk, mert mesterséges „ráerősítés” lévén nem szeretnénk konkurálni a természettel, valamint ezek a fajok igen karakteres, látványos törzzsel és ágrendszerrel rendelkeznek, mely szempont koncepciónkban előtérbe került.) A környező területek fásítása a kedvező látvány mellett védettebb fekvést biztosít a megállóknak.
A megálló területén legfontosabb a biztonságos közlekedés biztosítása, így a vízelvezetés, csúszásmentesség és akadálymentesség. Ezt a megfelelő lejtések kialakításával (maximum 8 %), burkolatok változatos felületkezelésével (érdesítés, színek), valamint lépcsők és rámpák kialakításával kívánjuk megvalósítani. Szabványok szerint kialakított taktilis sávot vezetünk minden megállóban a látássérültek biztonságos közlekedésének elősegítése érdekében. A közlekedési sávban elemes beton térkő burkolatot javaslunk, mely a környezeti adottságoktól függően változó méretű lehet (Svábhegy – kiselemes, romantikus hangulat; Normafa – nagyelemes, elegáns látvány). A berendezési sávban öntött burkolatot, aszfaltot, mely könnyebben tud simulni a beton transzparens-rendszerhez. A beton minősége az előirányzott költségvetés függvényében változhat. Természetesen mi a legjobb minőséget javasoljuk kialakításra – a látszóbeton rendkívül időtálló, szép felületet képes mutatni, így a rajta megjelenő grafika is jobban tud érvényesülni. A felületkezelés rendkívül fontos – javasoljuk olyan utólagos réteg felvitelét a betonra, mely lehetővé teszi, hogy az esetleges graffitizés könnyen eltávolítható, letörölhető legyen. A korlátként vagy támfalként szolgáló beton transzparens 25°-os dőlésszögben dől a megálló területe felé. 90 cm-es magasságban ér véget, így deréktámasz helyezhető el rajta. A fedett tér kivágatai 90 cm magasságban kezdődnek és 180 cm magasan érnek véget, így a bent álló és ülő nézelődőnek sem lógnak bele a látószögébe. A váró magassága 220 cm, teteje 5°-ot lejt kifelé. A beton vastagsága mindenhol 12 cm. A fedett várófelületeknél a transzparens kivágataiban üveget helyeztük el, mely biztosítja a védelmet az időjárás okozta viszontagságok ellen. A svábhegyi megálló esetén a műemléki épületben van lehetőség a várakozásra, amennyiben zord az idő. Normafa végállomáson a tető tartóoszlopaihoz kapcsolódva, rájuk merőlegesen határoló üvegfelületek biztosíthatják a szélvédettebb teret a várakozók számára.
Fontosnak tartottuk a megálló külső kapcsolatrendszerének vizsgálatát, így figyelembe vettük a kialakult átvágásokat, ösvényeket, terepadottságokat, környező utakat. A Városkút és Svábhegy megálló esetén is eltoltuk a megálló területét – előbbit a szintkülönbség változás kiküszöbölése, valamint a buszmegálló felöli átcsapás végett, utóbbit a műemléki épület funkcióval való felruházása esetén. Ahol kissé eldugottabb a megálló, ott jelentősen segítheti a tájékozódást a burkolatok, grafikai elemek továbbvezetése. Szintén a biztonság és a tájékozódás mérvadó eleme a világítás, mely világító testek formájában megjelenik a megállóban a kihelyezett funkciók, sűrűsödések függvényében, illetve a fedett várókban, valamint a tájékoztató táblákban a betonba építve. A végállomásokon kihelyezett beton táblákon nem csak a menetrend található meg cserélhető plexi mögött a betonba ágyazva, de szintén a betonba ágyazva világító digitális óra és az induló szerelvény irányát jelző nyíl megjelenik. A megálló környezetében lévő szintkülönbségeket rendezettebb formában, lépcsőkkel és rámpákkal kívánjuk megoldani.

Utcabútorok
A padok három méretben jelennek meg: 1, 2 illetve 3 személyes kivitelben. Két betontömbre fekszik fel a fa lécekből álló ülőfelület. A beton lábelem oldalának dőlésszöge követi a megálló épületének oldalfali dőlésszögét, azaz 25°. A fa felületét speciálisan kültéri fafelületek kezelésére alkalmas olajjal kell kezelni, így az nemcsak védi a fa felületét az UV sugárzás hatásaitól (szürkülés, kopás), de óvja annak felületét a kisebb mechanikai sérülésektől és hosszútávon a természetes dilatációs mozgást is csökkenti. A megfelelő kezeléssel az esetleges rongálások is könnyebben lemoshatóak a bútorról.
A világítást 5-7 méterenként kihelyezett kandeláber biztosítja (a funkciók sűrűsödésétől függően). Az irányított világítást 4000 K-es hideg fehér fényű ledes test biztosítja. Fontos szempont a gazdaságosság mellett, hogy a környező természet ne tegyük ki felesleges fényszennyezésnek, így a lámpa konstrukciójából adódóan a fény a kizárólag a peront éri.
A szemeteskukák kialakítása során fontos szempont volt a szelektív hulladékgyűjtés. A szemeteskuka a támfal szerves részeként jelenik meg, elrejtve az utasok szeme elől a tartalmat, illetve magát a szeméttárolót is. A piktogramok segítségével egyértelművé van téve a hulladék szelektálásának módja, ezzel is szeretnénk a környezetünk védelemére oktatni az embereket. A kuka ürítése egy belső fém elem kivételével könnyen megoldható, így zacskó használata nem szükséges.
A biciklitárolók nagyobb csomópontok, illetve végállomások esetén jelennek meg, hasonlóan döntött karakterű fémszerkezetként. Diszkrét megjelenése biztosítja, hogy amennyiben használaton kívül van nem zavarja az összképet, mint egy különálló biciklitároló.

Grafikai arculat
Az egybefüggő felületek kedveznek az informatív grafika megjelenésének. Az információk számára nem hoztunk létre különálló objektumokat, hanem a rendszer meglévő elemeit, egységeit felhasználva terveztünk rájuk grafikát, mely segíti a várakozók tájékozódását a megállóban és környezetében.
A logó az alapkoncepcióhoz illeszkedve magába foglalja a keretezés motívumát és egyben F betűként is funkcionál. A forma kialakításánál a hegymenetet jelölő dőlés szög szolgált inspirációként, mivel erőteljesen visszaadja a fogaskerekű jellegzetességét. Az arculati elemeknél figyelembe kellett vennünk, hogy könnyen értelmezhető, informatív jeleket tervezzünk, amik elősegítik a tájékozódást a megállóban és környékén. Nagyobb és kisebb feliratokat is elhelyeztünk, melyek közelről vagy messziről szolgálnak információul. A színválasztásnál a városi tömegközlekedés rendszer arculatának vizsgálata után az ibolya szín mellett döntöttünk, mivel jól elkülöníthető, ugyanakkor mégis a rendszerbe könnyen beilleszthető arculatot kölcsönöz a fogaskerekűnek. A természeti közegből kiválik, de azzal mégis rokon, így nem zavaró, bántó. Betűtípusnak a DIN családot választottuk, ami egyszerű talpatlan betű, így tisztaságot kölcsönöz a grafikai elemeknek.
A megállókban festett grafikai elemeket használnánk azokban az esetekben, ahol az információ nem változik. Az időszakosan frissülő tájékoztatók számára a transzparens rendszerbe terveztünk világító felületet, amelyben könnyen cserélhető elemként jelenne meg például a menetrend.
A terveknél látványos, de ugyanakkor diszkrét és visszafogott, a koncepcióba jól illeszkedő formákat használtam, amik alázatosan tudják informálni és dekorálni a beton adta semleges felületeket, de ugyanakkor nem uralkodnak el rajtuk.
A Hegyvidék építészeti formakincsét hordozó svábhegyi műemlék épület inspirációként szolgált a lehetséges dekorációs elemek kialakításánál. A hagyományok továbbélése érdekében a beton felületi kialakításakor ezek a motívumok felhasználhatóak, megjelenhetnek a vertikális elemeken.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése