Irány a Rómaira!

És a csapatunk által készített kisvideó:

Csapatunk az Ingatlanfejlesztő Kerekasztal által kiírt hallgatói ötletpályázaton döntőbe került, melyet nagyon megtisztelőnek tartunk.
Erről itt is olvashattok:
http://epiteszforum.hu/irany-a-romaira-a-romai-part-otletpalyazat-dontos-csapatanak-terve

Irány a Rómaira - Római Part 2100 Víziója

MŰLEÍRÁS

Hogyan képzeljük el a Római Partot 2100-ban? Erre a kérdésre számtalan különböző választ adhatunk. Csapatunk alapvető stratégiáját úgy határozta meg, hogy ez a budapesti partszakasz a város ékkövévé válhasson a következő évszázad elejére. Több szempontból vizsgáltuk a terület jelenlegi adottságait, lehetőségeit és problémáit, hogy később egy társadalmilag támogatott és gazdaságilag is jövedelmező városrészi központ válhasson belőle.

A terület rengeteg értékes adottsága mellett több problémája még megoldásra vár. Csapatunk célkitűzése az volt, hogy a jelenleg hátrányként, megoldandó problémaként jelentkező adottságokból előnyt kovácsoljon a fenntartható fejlődés elveit követve. (PROBLEM PROFIT, blame fit: még ha etimológiailag nincs is köze a szavaknak egymáshoz, jól tükrözik elképzeléseinket, miszerint ezt a most problémásnak, hibákkal, nehézségekkel telinek elkönyvelt partszakaszt megfelelővé, jövedelmezővé, egészségessé lehet formálni.)

A terület legmeghatározóbb eleme a Duna. Minden évben Budapesten a Római Partot érinti a legrosszabbul az árvíz. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az óbudai részek Budapest legmélyebben fekvő területei – erről a terület elnevezései is árulkodnak: Békásmegyer, Mocsáros dűlő. Ahelyett, hogy egyre magasabb és drágább gátakat építenénk, szeretnénk ezt a különleges természeti helyzetet a terület hasznára fordítani. Ennek érdekében szezonális terveket alakítottunk ki a területre, melyeknek szerves része az árvíz, a hideg téli napok vagy éppen a Duna alacsony vízállása: vagyis egy, a különböző évszakhoz és időjárási körülményekhez igazodó partszakaszt álmodtunk meg. A Duna áll a középpontban, a folyóvíz legkülönfélébb hasznosítása tervünk legmeghatározóbb része, így a Római Part a főváros legszínesebb partszakasza lesz. A víz hasznosítása ellenére a part mentén egységes védelmi vonal lesz, melynek nem az áradás megakadályozása, hanem annak irányítása lesz a szerepe.

A Római Part több szakaszból fog állni, melyek különböző fejlesztési irányokat hivatottak kijelölni. Ezek követésével véleményünk szerint a leghatékonyabb és legharmonikusabb működés idézhető elő a Római Parton és a környező területeken. Az egyes szakaszok más-más hangulattal fognak rendelkezni: az északi rész főleg a sport és a rendezvények szerelmeseinek fog élménnyel szolgálni, a középső szakaszokon a kulturális lehetőségek, szállások és zöld környezet fogja várni az arra sétálókat, míg a déli szakasz főként szórakozási, fürdési lehetőségeitől lesz különleges. A Római Part nagyon változatos lesz, ezáltal fővárosi, sőt országos jelentőségű térséggé fog átalakulni. A Római Part csak a mögötte működő kiszolgáló zónával együtt képes létezni. Ennek a zónának most is és 100 év múlva is az lesz a feladata, hogy az adott kor igényeit vegye figyelembe és elégítse ki. Az általunk felvázolt vízió lényege nem az egyes objektumokban, ötletekben rejlik, hanem a teljes Római Partra megfogalmazott stratégiai iránymutatásban.

A Római Part állami tulajdon, ezért azt szeretnénk tervünkkel elérni, hogy minél több ember számára elérhető, használható, élvezhető területté váljon. A Rómain a párok, a családok, a bulizó fiatalok, a sportolni, pihenni vágyók, a közelben lakók és a külföldi turisták is mind megtalálják majd a helyüket. A kulturális lehetőségek, a széleskörű szolgáltatások és a látvány vonzani fogja az embereket. Annak érdekében, hogy sokan élvezhessék a partot stratégiai fontosságú egy színvonalas, modern infrastruktúra kialakítása. A megfelelő, könnyű megközelíthetőség lesz a kulcsa a térség fejlődésének és sikerességének. A Római Part rengeteg ember befogadására lesz képes: lesz új gyalogos és kerékpáros híd Újpest felé, gyorsforgalmi kerékpárút, sűrűbb buszjáratok és megállóhelyek, területhez csatlakozó új parkolók, új hajóállomások és új, alternatív vízi járművek.

Óbuda északi korzója – így fogják hívni ezt a területet a következő évszázad küszöbén.

ZÓNÁK BEMUTATÁSA

1. zóna

A Budapest északi határán elhelyezkedő zónát továbbra is elsősorban rekreációs, sportolási céllal lehet felkeresni. A gát tetején széles, kivilágított sétány vezet be a Megyeri-hídtól egészen a Római Part északi fogadóteréhez. A gát belső oldalán a gyermekek számára kialakított csúszdapályák (télen szánkódomb), a külső oldalon pedig elkülönített futópálya található. A zóna teljes, egy kilométeres hosszán evezőpályák vannak kialakítva. A terület árvíz idején is kiválóan használható. Egyaránt dominál rajta az épített és a természeti jelleg. Egész évbeli jó hasznosítása miatt főváros szerte közkedvelt hely.

2. zóna

Az északi fogadótérnek számító 2. számú zóna a Pünkösdfürdői utca torkolatában kialakult nagy gyepes területet jelenti. A gátak által közrefogott rendezvénytér nagyobb kulturális és szórakoztató programok lebonyolítására egyaránt alkalmas. Árvíz idején is tökéletesen használható, sőt ilyenkor a víz közelsége csak emeli a hely értékét. Szabadtéri pozíciója miatt télen csak egyszerűbb, az 1. zónához hasonló használat lehetséges. A közlekedési kapcsolatok nagyon kedvezőek: könnyen elérhető a terület busszal, kerékpárral vagy gépkocsival is a területhez csatlakozó parkolóknak köszönhetően. A nagy befogadóképesség megköveteli, hogy a zónában megfelelő színvonalú és létszámú vendéglátó egység legyen. Térségi jelen-tőségét az Újpesttel összekötő gyalogos és kerékpáros híd adja. A híd a Szentendrei-sziget déli csücske fölött halad el. Natura2000-es szigorúan védett területként fontos, hogy ne bolygassuk az itt élő gazdag növény- és állatvilágot, ezért kerülni kell az infrastruktúra-elemek létesítését a szigeten, illetve a szigethez kapcsolódóan. Azt viszont nagyon szeretnénk, ha az emberek megismerhetnék ennek a területnek a páratlan madárvilágát, ezért egy lomséta-útvonalat terveztünk, mely a hídról nyílik le és tesz sétát a lombkoronaszinten, azután pedig ismét visszacsatlakozik a hídhoz. Az lombkorona-ösvény csak gyalogosan közelíthető meg, megkülönböztetett útvonal.

3. zóna

Az északi fogadótér alatt elhelyezkedő zóna már sokkal kisebb forgalmat bonyolít le, a fenti rendezvénytérhez kapcsolódóan itt jelennek meg a kisebb szálláslehetőségek. Ez a terület kifejezetten helyi jelentőségű, természeti környezetével lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra illetve a Duna közvetlen megközelítésére. A par-ti föveny sok különleges növény- és állatfajnak szolgál élőhelyül. Ez a terület még kisebb árvíz idején is látogatható a fák között elhelyezett stég révén.

4.zóna

A zónahatáron egy átmeneti terület fekszik, amely biztosítja a 3. zóna nyugalmát, és teret ad a 4. zóna térségi jelentőségű intézményeinek. Az egykori szálloda, a Sajtház különböző művészeti vásároknak, kiállításoknak, rendezvényeknek, kulturális programoknak ad helyet. Az év bizonyos időszakaiban, a Duna vízállásától függően, különleges programokkal is megörvendezteti látogatóit: vízi színházi előadásokat és filmvetítéseket tartanak. A Sajtházhoz közvetlenül kapcsolódnak vendéglátóegységek és szálláshelyet biztosító épületek. Ennek megközelítése a kiszélesített fásított sétányok segítségével a Nánási út felől egyszerűen és közvetlenül megoldható, így a szomszédos természeti területek forgalma sem növekszik túlzottan.

5. zóna

A 3. zónához hasonlóan ez is egy jellegzetesen természeti terület. Fontosnak tartjuk, hogy a helyi lakósok számára is maradjanak csendesebb, a zöldterületi igényeket kielégítő partszakaszok. A terület rendezettségét szolgálják az elválasztott gyalogos és kerékpárutak illetve a kihelyezett padok.

6. zóna

A 6.-os zóna területén található a Római Part déli fogadótere, mely a mostani állami területek közparkká alakításával jöhetett létre. A part területén a Duna vízállásától függően változó tórendszert álmodtunk meg. Bizonyos része a tavaknak egész évben víz alatt van, ezeket télen korcsolyapályaként lehet használni. Magas vízállás, illetve árvíz idején a további parki területek eláraszthatóak - csökkentve ezzel az árvíz nyomását, de nem gátolva a parkhasználatot. Fogadótérként alkalmas kisebb rendezvények, vásárok lebonyolítására. A terület Duna-parti részén vendéglátó-ipari egységek sorakoznak, széles sétány halad a parton, és bizonyos helyeken konzolos tartóval nyúlik a folyó fölé. Mivel az elmúlt években nagymértékben javult a Duna vízének tisztasága, ezért javasoljuk újra a dunai fürdőzés lehetőségének biztosítását. Tekintettel a helyszínen található termálvízforrásra, ennek kiaknázását kiemelten fontosnak tartjuk. Koncepciónk szerint a forráshoz kapcsolódóan termálvizes belső-, és Dunába nyúló külső strandot is kialakítottunk. A fürdő szerkezetét úgy terveztük meg, hogy azt könnyedén el lehessen távolítani - ekkor csak a teraszos stég marad a parton. A zóna télen és nyáron is zavartalanul használható, nagy forgalmú, vegyes karakterű terület.

Itt kell megemlítenünk a csónakházakra tett javaslatunkat. Mivel műemléki védettség alatt állnak, ezért megtartásukat javasoljuk - véleményünk szerint az evezés szorosan hozzátartozik a Római Part történetéhez, arculatához, ezt tiszteletben kell tartani. Emellett sokszínű rendeltetés kialakítását javasoljuk: a csónakbérlésen túl különféle funkciókat szolgálhatnak ki, mint pl.: vendéglátás, elszállásolás, szórakoztatás. Az itt zajló potenciális tevékenységek tehát főként szolgáltatói (tercier) szektor körébe sorolhatóak. Az épületek multifunkcionális mivolta biztosítja azok teljes évben való kihasználtságát, használhatóságát.

7.zóna

A 7. vagyis legdélebben fekvő zóna területébe bevontuk a már nem Római Parti területként számon tartott Gázgyárat is. Véleményünk szerint fontos ennek a ma kiaknázatlan területnek a hasznosítása. Tervünkben sport- és szórakoztató központként várja a nagycsaládokat, fiatalokat vagy akár idősebbeket. Mivel itt fedett épületekben és szabadtéren egyaránt zajlanak az események, ezért használata időjárástól, évszaktól teljesen függetleníthető. Míg nappal inkább a sportolási tevékenységek, addig este a szórakoztatás kapja a fő szerepet. A terület nyáron könnyedén bekapcsolható a Sziget fesztivál programsorozatába is. A zóna Gázgyáron kívüli területein is végigvonul az imént bemutatott hangulat. A vasúti híd alatt található az inkább a fiatalok számára kialakított „bandázós sarok”. A patak, illetve a Duna partja erősen épített (bár gyepesített), teraszolt jellegű. A patak fölött kifeszített háló és egyéb játékos átkelőhelyek izgalmas, fiatalos stílusúvá teszik ezt a zónát.

VÍZKEZELÉSI JAVASLATOK

Amint azt már stratégiai célként megfogalmaztuk, kiemelten kívánunk foglalkozni a víz különféle hasznosításaival, kezelésével. Az árvízvédelmet a különböző technikák kombinációja adja. A Nánási - Királyok útja tengelyében lévő fővédvonal mellett a kerítés és emelt szintű bicikliút vonalában húzódó mobilgát, a Gázgyári víztározók használata és a potenciálisan elárasztható területek együttes alkalmazása teszi lehetővé a biztonságos védelmet. Ennek egyik, már bemutatott eleme a 6. zónában kialakított park elárasztható területe. Fontosnak tartjuk a szemléletet, mely Nyugat-Európában már bevett és bevált. Eszerint nem a folyómeder még szűkebb térbe való beszorítása a védelem jó megoldása, hanem olyan puffer-területek kijelölése, amelyek megengedik, hogy a folyó kilépjen a medréből és rövid időre elárasztott területként működ-jenek. Az alábbi ábrasor bemutatja az általunk tervezett dunai vízállást követő tórendszer működését. A másik fontos vízkezelési eszköz a területen a Gázgyár tornyainak tározóként való használata. Nem a víz minél gyorsabb elvezetése, hanem annak helyben tartása és hasznosítása a cél. A kihasználatlan tornyok szinte ajánlják magukat a célra, mivel jelenleg is összeköttetésben állnak a Dunával. Az tározott víz helyben felhasználható a terület fenntartására szürkevízként. Céljaink között szerepelt a Római Part árvíz idején való hasznosítása, bejárhatósága. Ennek érdekében olyan mobilgátat javaslunk, mely részben a kerítésvonalban húzódik, részben pedig az emelt szintű bicikliút nyomvonalán halad. A kerítések és az emelt sétány tartószerkezete az árvízvédelmi táblák fogadására alkalmas.

BEFEJEZÉS

Reményeink szerint bemutatott stratégiánk hozzá tudja segíteni a Római Partot ahhoz, hogy elnyerje adottságaihoz mérten megérdemelt jogos pozícióját a fővárosban és az egész térségben. Kívánjuk, hogy 100 év múlva a Római Part egy olyan hely legyen, amit sokan ismernek és szeretnek országszerte, vagy akár határainkon túlról is, hiszen a fejlesztéseket követően itt mindenki megtalálja a magának megfelelő programot a kikapcsolódásra. A Római Part újabb fénykorának éppen itt az ideje, reméljük koncepciónk értékes iránymutatásként tud szolgálni ehhez.

Pályázatot készítették:

1.  Baji Hajnalka – Tájépítész és kertművész MA, BCE

2.  Búzás Anna – Filmtudomány MA, ELTE

3.  Jani Anna – Építészmérnök (BME, 2012)

4.  Katona Tünde – Építészmérnök (YBL, 2012)

5.  Keresztes István – Fotográfus (Szinapszis Szakképző Iskola, 2013)

6.  Kétszeri Ádám– Tájépítész és kertművész MA, BCE

7.  Reith Anita – Kert- és szabadtértervezés szakirány, Tájépítészmérnök MSc, BCE

8.  Reith Péter – Közgazdász BSc, BME

9.  Sipos Andrea – Kert- és szabadtértervezés szakirány, Tájépítészmérnök MSc, BCE

Tata - kastélykert

Az őszi félév során Kétszeri Ádámmal közösen késztettük el koncepciótervünket a tatai tervezési területre. Feladatunk a kastélykert, illetve a kastélyhoz közvetlenül kapcsolódó köztér megújítása volt. A feladat nehézségét a tulajdonviszonyokból származó kettősség adta: míg a kastély belső kertje a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésében van (csak részben nyitott a nyilvánosság számára), addig a külső terület önkormányzati terület (közpark).

A településen található várat Nagy Lajos építtette a XIV. században. egészen a török hódoltságig nagyon jelentős volt, ám ekkor hanyatlásnak indult. 1727-ben az Eszterházy család megvásárolta a települést. A XVIII. század közepén Mikoviny Sámuel által vezetett vízrendezéseknek köszönhetően – a tópart rendezése és a mocsaras területek lecsapolása után – újabb lendületet nyert a településfejlődése. Az 1760-as években Fellner Jakab tervei alapján barokk stílusban felépül a kastély épülete – tervezési területünk. ennek megfelelően a fent említett időszakban díszes barokk kertbelsővel találkozhatunk. ekkor készült el a szökőkútnimfa szobra – mely akkoriban még a kert hátsó részében, tengelyvégben helyezkedett el –, illetve a narancsház is. Az 1790-es években Isidor Canevale tervei alapján létrejön az angolkert, illetve terv készül a kastélykertre is. A bővítéssel kiegészült kert átmeneti stílusban újjáépül – a barokk elemek megőrzése mellett létrejön a tó szigettel, partján pedig építménnyel. újabb bővítések után, 1830-ban Carl Ritter tervei alapján klasszikus tájképi kertté formálódik a kastélykert. A tó és patak együttese ekkor keletkezett. A XIX. század végén a tó partján, a kastély szomszédságában sörfőzde, majd a cukorgyár épülete állt. A századforduló idején a kornak megfelelően historizáló virágágyak, egzóta, dús növényzet jellemezte a kertet. A megépül a grotta és a lourdes-i barlang. Az 1920-as években magánhasználat miatt lekerítik a külső és belső parkot, illetve a tópartot. A ii. világháború végén az Eszterházy család menekülésre kényszerül, így sajnos a kert állapota ettől a ponttól hanyatlásnak indul. 1945 után elmegyógyintézetként hasznosítják az épületet – a kert ennek megfelelően alakul. új kórházi építmények létesülnek, körbekerítik a kórházkertet, leaszfaltozzák az utakat, nyárfákat és tujákat telepítenek a területre. eközben a külső parki rész megnyílik újra a köz számára. 1995-ben kiköltöztetik a kórházat, az épület azóta majdnem teljesen üresen áll, a növényzet elvadult. 2001-ben a műemlékek nemzeti gondnoksága által végzett növényszelekciónak köszönhetően az oda nem illő egyedeket eltávolították a kertből. Azóta kis kiállítás található a kastély egyik épületében.

Habár cél a kastélykert és a külső parki rész együttes rendezése, a különböző tulajdoni viszony ezt nagyban megnehezíti. míg a belső kastélykert a műemlékek nemzeti gondnokságának felügyelete alatt áll és nem nyitott jelenleg a köz számára, addig a külső tóparti terület közparki minőségben jelenik meg és önkormányzati kezelésben áll. A táji kapcsolat kialakítására sajnos eddig még egyik korszakban sem volt lehetőség, mivel a tömbbelsőben való elhelyezkedés nem tette ezt lehetővé. A tó és a kastély összeláthatósága is kétséges volt a legtöbb időszakban. Véleményünk szerint azonban ezek a tervezési szempontok igen fontosak és ha nem is teljes mértékben teljesíthetőek, mindenképpen célunk az együttes kezelésre és táji illeszkedésre való törekvés a tervezési terület kapcsán.

Tata megközelíthetősége közúton, személygépkocsival nagyon jónak mondható, hiszen közvetlenül az M1-es autópálya mentén fekszik. ez turisztikai szempontból igen kedvező tulajdonság. Tata műemléki szempontból az ország egyik legjelentősebb városa. A belvárosi rehabilitációs program döntő részben műemléki épületeket érint. több mint 70 műemléki és műemlékjellegű, valamint csaknem 300 városképi jelentőségű épülete van.

Tervünk a meglévő kertépítészeti struktúrát tiszteletben tartva, kisebb, visszafogott változtatásokat eszközölve igyekszik kezelni a tervezési területet. elsődleges célunk a „kinn” és a „benn” közelítése volt: ennek érdekében az északi találkozási pontjukban megnyitást javaslunk rendezett fogadótérrel, amint azt a részlet-tervünkben bemutatjuk. Az úthálózatban történő legnagyobb változás a kert déli területén a fő útvonal átszervezése, így a jelenlegi kitaposást figyelembe véve szeretnénk alkalmazkodni a használók igényeihez. A tóparttól elhúzott sétánynak köszönhetően kialakul egy nyugodtabb, meghittebb vízparti szakasz. A támfal oldalában a felső és alsó részt több helyen lépcsővel összekötő tematikus sétányt képzeltünk el. ezen a területen a gyep egész a vízpartig fut, így egy természetközeli hangulat alakulhat ki.A belsőkertben új funkciók elhelyezésével vonzanánk be a látogatókat: vendéglátó egységeknek, kiállításoknak és rendezvényeknek adnának otthont a kastély különböző épületei. ezen kívül az északi részen a sportpályák helyén gyepes felületben ültetett rekreációs funkciókat javaslunk, úgy mint petanque és egyéb
csoportos játékra alkalmas felületek.A minőségi javulást elsősorban burkolatcserével és a
gyepfelületek felújításával-cseréjével képzeljük. A faállományt csekély mértékben gyérítenénk a megfelelőbb
téri hatások elérése érdekében. elsősorban a belső kertben érhető tetten ezzel kapcsolatban nagyobb változás: az egykori patakmeder hangsúlyozása érdekében csak az egykor víz alatt álló területen hagytuk meg a faállományt a belsőkert kastélyhoz kapcsolódó, belső zöld foltjában. így a gyepfelület és az idős faállomány erős kontrasztja, valamint a még most is meglévő domborzati viszonyos attraktív, izgalmas képként őrzi meg az egykori vízfolyás emlékét. A kert épített elemeinek, szobroknak és a grottának eredeti állapotba történő felújítását javasoljuk.

Fontosnak tartottuk a belső és a külső kert valós, fizikai kapcsolatának létrehozását, ami jelenleg teljességgel hiányzik. erre legalkalmasabbnak a tervezési terület északi végében található kaput találtuk, mely a külső
és belsőterületből a külső parkba nyílik. itt már jelenleg is található egy térbővület, melybe belekapcsolva
az “új” kaput egy centrális tér alakul, amely megállítja, majd elosztja a látogatókat. Az időszakosan megnyitott kapu beengedi a látogatókat a belső kertbe, ahol a látogatót először különböző rekreációs felületek (petanque pálya, játszó felületek) beljebb vendéglátó egységek, a kastélyban kiállítások, rendezvények. A nagyított részletünk az itt kialakított fogadóteret mutatja be. ülőfelületek és információs felületek telepítése elengedhetetlen, ennek megfelelően padokat helyeztünk el a csomópontban, a kapu szomszédságában. A világítás szintén kedvezően tudja befolyásolni a kialakult téri helyzetben a kastélykert pozícióját.A térbővület lehetőséget nyújt a a már jelenleg is meglévő tó felé nyitó helyzet jobb érvényesülésére. A tóparti sétány itt kerül legközelebb a vízfelülethez. A főtengelyről lekanyarodó hurkoknak köszönhetően intim, izgalmas terek képződnek, melyek a forgalmi csomópont létesülése mellett is meg tudják tartani a magányos öreg tölgyfa árnyékában bájos atmoszférájukat.

A kert északnyugati része rekreációs terület, ahol különböző kis helyigényű játékok és sportok kapnak helyet. Az északi fogadótérhez kapcsolódó terület a park legintenzívebben használt része lehet, ahol a helyi lakosság is szívesen tölti szabadidejét. ennek érdekében javasoljuk a belső kert északi felében lévő kapu időszakos megnyitását, így a tóparton sétálók számára sokkal hívogatóbb lesz a kert és ha már betérnek a kastély-hoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat is szívesebben fogják igénybe venni (vendéglátó egységek, kiállítások, rendezvények, stb.)A külső park fő tengelye továbbra is nagy gyepes felület marad. A látványtengelyként is fontos terület rekreációs szerepe is erős, mely a park megújításával intenzívebben használt felület lesz. A tópartól eltartott sétány követi a használók mozgását (jelenlegi kitaposás), illetve összeköti a parti útvonalat a támfal tövében kialakított tanösvénnyel.

Az útrendszer hierarchiájában a legalsó szinten lévő kis ösvények a kert talán leghangulatosabb részei. buja 

növényzettel határolva a látogatót a legeldugottabb szegletekbe vezetik. szórt burkolat és keskeny szélesség jellemzi őket. A megpihenni vágyó látogatók itt igazán nyugodt, csendes környezetben tölthetik idejüket.

A kocsiszín átalakításával egy rendezvények lebonyolítására is alkalmas helyszín születik. Az épület kiválóan 

alkalmas városi ünnepségek, esküvők, koncertek rendezéséhez. Az átalakítás a statikai szempontból kevés-bé jelentős falszakaszok kibontásával történne. A kert lehetőséget biztosít meleg nyári napokon a kitelepülésre, a rendezvény szabadtéri kiterjesztésére.

Erdély, Székelyudvarhely - műhelyhét

Megbízó: Civil Kurázsi Egyesület Székelyudvarhely

Tervező hallgatók: Baji Hajnalka, Dancs Nikoletta, Farkas Evelin, Ilyés Miklós, Kétszeri Ádám, Orosz Ádám, Papp Dóra Csilla, Reith Anita, Sipos Andrea

Konzulens tanárok: Dr. Fekete Albert, Dr. Balogh Péter István, Gecséné Tar Imola
Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

Feladat: 
A székelyudvarhelyi Civil Kurázsi egyesület felkérésére a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának tájépítész és kertművész mesterszakos hallgatói tervezési műhelygyakorlat keretében a székelyudvarhelyi Kuvar tetőn elhelyezkedő ’Hősök temetője’ és környezetének tájépítészeti rehabiltációját készítették el. A tanulmányterv elkészítését egy székelyudvarhelyi helyszíni szemle és felmérés indította 2013. szeptember 10-12 között, s ezt követően a 10 diák a három egyetemi szaktanár segítségével szeptember folyamán állította össze a dokumentációt. A tanulmányterv célja lehetséges – bizonyos elemek tekintetében elvi – tájépítészeti megoldások, fejlesztési irányok felvázolása, amelyek ötleteket, támpontokat nyújthatnak a helyi közösségnek az emlékhely és környezetének kulturált rendezését illetően. A tanulmány különböző megközelítésekben tárgyalja az emlékhely felújításának lehetőségét, s két egymástól lényegesen eltérő megoldási irányt vázol fel: egy „visszafogott” a jelenlegi állapotokat lehetőség szerint leginkább megőrző, illetve egy „fantáziadúsabb” a változásokat előnybe részesítő megoldást. A tanulmányterv alapján tehát kivitelezés nem ajánlott. Esetleges irányvonalak leszögezése után a konkrét felújítási munkákat kiviteli tervek készítése kell, hogy megelőzze.


Székelyudvarhely területén elhelyezkedő temetők. Vizsgálat, illetve tervezés tárgyát képező Hősök temetőjének pozíciója.

Székelyudvarhely Románia legbelső részében - majdnem középpontjában - helyezkedik el. Székelyföld szíve. Székelyudvarhelyen belül a tervezési terület a városközponttól dél-nyugatra, a Kuvar tető található. A Nagy Küküllő folyó a tető lábánál, nyugati oldalon folyik. A területtől délre található a Rókavárosként emlegetett városrész. Itt számos gyógyforrás fellelhető, melyek a Sós-fürdők nevet viselik. 

TERÜLETE: 4779,21 ha

LAKOSSÁG: 36 948 fő (2002)

MAGYAR LAKOSSÁG:35 357 fő

Történeti háttér

A legősibb leletek a település déli területén található Budvár környékén kerültek feltárásra, melyek feltehetően Neolitikumból, Bronz- és Vaskorszakból származnak. A belvárostól északra határvédelmi célokból épült, római korból származó udvarhelyi erődítmény (castrum) közelében, római katonai fürdők maradványait tárták fel. A város egyik legrégebbi műemléke a XIII. századi négykaréjos Jézus szíve kápolna, melynek jellegzetes elemei a téglapadlós belső tér, festett kazettás mennyezet, zsindelytető.

Székelyudvarhelyet az ókorban Dacia Superior északkeleti határának, a Keleti-Kárpátok belső vonuatainak egyik táboraként tartották számon. Az 1330-as évekből sármazó első források Uduorhel néven emlegetik, mely a székelyek ispánjának helyi udvarára utalt, azonban a település már korábban is létezett. Az Árpád-korban valószínűleg Telegd névre hallgatott, mezővárosi rangra emelkedése (Oppidum Udvarhely) Zsigmond király nevéhez köthető. A XVII. században Bethlen Gábor használta először a 'Székely' előnevet.

Városfejlődési szempontból a legkiemelkedőbb időszak a XX. század elejére tehető, amikor a középkorban kialakult mezőváros jellegzetes arculatához, jelenetős beruházások eredményeképpen új városnegyedeket, lakótelepeket csatoltak. A település, mint iskola- és fürdőváros vált híressé, tekintettel az itt fellelhető gyógyhatású sósfürdőkre, iszapra és ásványvizekre. A város lakossága az 1850-es évektől az 1910-ig 41%-kal, majd az elmúlt száz év alatt hétszeresére nőtt.

A vizsgálati és tervezési terület a Kuvar tető, amely a város déli kivezető útja mentén helyezkedik el, napjainkban a Hősök temetőjének ad helyet. A terület térképi előzményeit kutatva kiderült, hogy az első (1766–1785) és második (1806–1869) katonai felmérésen még nem lelhető fel semmiféle a város mai temetőire utaló jel. A vizsgált zöldfelület kegyeleti helyként való kezelése új keletű.

A harmadik katonai térkép (1872–1884) viszont a Kuvar tetővel szemközt, a Rákóczi út nyugati oldalán kaszárnyákat jelöl, amelyekhez a katonai temető megjelenése köthető. A Hősi temető 1928-ban létesült, s ide a környék elhunyt, hozzátartozókkal nem bíró háborús hőseit, katonáit temették. Valószínűleg a helyi kaszárnyában a fertőzések, betegségek miatt elhunyt katonák is itt kaptak helyet. Később a temető bizonyos részeit a város lakóinak is fenntartották, úgynevezett idegenek temetőjeként működött.. Egy kripta is felépült, amely a terület nyugati bejáratánál fekszik.  Ennek megközelíthetősége céljából épült a Rákóczi Ferenc útról induló hosszú lépcsősor, amely mára már megrongálódott. A kriptában román hősi halottak nyugszanak. Később a második világháború után német katonákat temettek el valós sírokba, a terület keleti részébn. 1986-ban a temetőt fel újították , és a katonai síroknak új, egységes formát adtak.

A kegyeleti helyhez kapcsolódva, a Kuvar tető egy magasabb pontján 1989-ben indult meg a csillagvizsgáló építése. Az építkezéseket a cérnagyár tulajdonosa kezdeményezte, mivel kedvtelésből foglalkozott a csillagászat tudományával is. Az épület, sajnos, már csak részleteiben maradt meg, használhatóságának érdekében felújításra szorul.

Miért fontos ez a helyszín?

Székelyudvarhelyet neves iskolái miatt már egészen az 1700-as évek végétől iskolavárosként szokták emlegetni. Oktatási, kulturális, művészeti és gazdasági szempontból is fontos szerepet töltött be a település Erdély fejlődésében. Tervezési területünkhöz kapcsolódóan is fontos megemlítenünk a közvetlen környezetben elhelyezkedő oktatási célú intézményeket.

Körülbelül 15 éve létesült a Kuvar tetőn a Román Apáca és Árvaház. Jelenleg a Liceul Teoretic Marin Preda intézményi egység részét képezi. Az intézményi terület közvetlen közelében etnikai betelepítés történt a településen belül - a tömbházakban kiemelkedően magas a román lakosság mértéke.
A tervezési területtől keleti irányban új társasházas lakónegyed épült a közelmúltban. Környezete jelenleg még rendezetlen. A teljes terület önkormányzati tulajdon részét képezi - fiatal családok a szociális juttatásként kapnak itt lakásokat.
A tervezési terület keleti szomszédságában található a közel múltban felépült ANL-es lakópark,
amely több száz fiatal, gyerekes családnak ad otthont.
A Hősök temetője Székelyudvarhely déli bejáratánál, a 137-es út mentén fekszik. A területtől pár száz méterre helyezkedik el a Küküllő-híd, amely a várost elkerülő autóút is egyben. A híd kapcsolatot biztosít továbbá a tervezési területek körüli lakónegyedek és a Nagy-küküllő jobb partján elterülő rekreációs helyszínek (strand, sportpályák, sétatér stb.) között.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezési terület fontos csomópont, amely gyalogosok számára kiváló útvonallá tudna válni, amennyiben sikerülne a területet rendezni és ezzel biztonságossá tenni. Elhelyezkedéséből kifolyólag főként a környékbeli lakósok használnák, viszont egy-két attraktív elemmel (pl. kilátó) belvárosi lakókat is ki lehetne csalogatni ide. A közelben található lakóépületek számára kiváló zöldfelületté válhat.
A hely történeti szempontból is fontos. Első sorban az első és második világháborúnak állít emléket.
Viszont a Hősök temetője az idegenek temetőjeként is szolgált, így a város más nemzetiségű lakóinak a nyughelye is.


Vizsgálati munkarészek:
- Helyszíni vizsgálatok 
              - Látványkapcsolatok
              - Területhasználatok, növényállomány
              - Konfliktusok
- Előképek  
              - Hadisírok gondozásáról
              - Klasszikus példák

              - Speciális példák

Javaslati munkarészek:
- Térérzékelés
- Útvonalvezetés
- Alsó fogadó terület, sírkápolna és lépcső
- Katonai temető 
- Civil temető 
- Egykori csillagvizsgáló épülete
-  Felső fogadó terület 
- Információs rendszer és berendezési tárgyak

A javaslati munkarészek közül Sipos Andival a katonai temető kialakításával foglalkoztam részletesebben. Vizsgáltuk a sírkövek formáját, az obeliszk helyzetét, kísérletet tettünk a sírhantok elhagyására, illetve a sírkövek elrendezésének változtatásával különböző hangulatokat, hangsúlyokat mutattunk be.

A Kuvar tetőn található katonai síremlékek mai formájukat 1986-ban öltötték magukra. A sírkövek a megszokott kereszt formától eltérnek, betonból készültek. Állapotukat tekintve is ajánlott jelenlegi sírkövek cseréje. A katonai temetők sírköveinek legelterjedtebb típusait. 

Más katonai temetők mintája alapján illetve az egyszerűbb fenntarthatóság miatt célszerűnek tűnik a sírhantok eltüntetése, begyepesítése.

A katonai temető központi részén található a hősi halottak obeliszkje. Kiemelkedő formájával a tér fontos szervező eleme, amely meghatározza az emlékhely egészét, viszont igazán csak a sírkövekkel együtt nyer szerepet. Az obeliszk és a katonai sírok együttese adja a terület szakralitását és formai megjelenését, ezek viszonya kiemelt szerepet kell, hogy kapjon.
Az obeliszk helyzete és a környezettel (út, sírkövek) való viszonya adja meg a tér identitását. A burkolt tér az emlékművet kiemeli és a sírokról, azok halottjairól a hősi tettre hívja fel a figyelmet. Ha burkolt tér eltűnik, egy finom terepplasztikával ugyanúgy ki-emeljük az obeliszket - így érzékenyebb kapcsolódás jön létre és maguk a sírkövek is nagyobb figyelmet kapnak. Ez a téri viszony még jobban erősíti az emlékhely jelleget, az obeliszk finoman jelzi emlékezés tárgyát, de látogatóját engedi szabadon tovább-haladni az úton. Ebben az esetben az út és az obeliszk viszonya is változhat. Az emlékmű mellett szorosan elhaladó út megállítja 
az arra látogatót, az obeliszknek teret adó útvonal viszont csak láttatja azt, mint téri elemet.

Az emlékmű elhelyezésére a következő lapon láthatunk variációkat.

















1. minimális beavatkozás
A jelenlegi állapot állagmegóvására illetve kisebb változtatásokra kerül sor a tér átláthatóságának érdekében. Első példa (a) szerint a kápolna felőli sírsor köveinek áthelyezését javasoljuk, hogy a sírhantok az út fele nézzenek, és ne fordítsanak hátat a mellettük elhaladó útnak. Más katonai temetők mintája alapján, illetve az egyszerűbb fenntarthatóság miatt célszerűnek tűnik a sírhantok eltüntetése, begyepesítése. (b és c). Így a terület már nem csak temető lesz, hanem emlékhellyé is válik. A sírhelyek megtartása mellett az obeliszket helyezhetjük a jelenleg is létező burkolt térre (b) vagy a gyepre (c). 

2. mérsékelt beavatkozás
Az emlékhely átláthatóságát növelni tudná a sírhelyek szabályosabb, raszterszerű kihelyezése is. Amennyiben a sírkövek elmozdíthatóak a jelenlegi helyükről, akkor a különböző sírkiosztások jótékonyan tudják szervezni a teret. A mérsékelt beavatkozással, a kápolna felőli sírhantok áthelyezésével a katonai temető egy egységgé tud válni és a téri viszonyok is rendeződnek. Az első példa szerint a jelenlegi sírhelyek vonalába lenne áthe-lyezve a képolna felöli 8-as egység (a). A másik két példa szerinti raszteres kiosztás térbeliséget kölcsönöz a sírkertnek és finoman válaszol az obeliszk térbeli helyzetére. Ha az obeliszk burkolt téren fekszik, akkor a sírkiosztás követi a tér vonalát (b), ha gyepen fekszik, akkor hátteret ad neki (c).

3. radikális beavatkozás
A sírkövek számának növelése, a kiosztás besűrítése a tér drámaiságát fokozza. Az obeliszk mögött sorakozó sírkövek a tér bizonyos pontjáról tárulkoznak fel az első változatban (a). A befelé forduló (obelisz irányába) sír-keresztek katonák sorakozóját idézik meg. A raszteresen kiosztott sírkövek ferde vonala nyit az út felé (b). A síroknak egy teljesen szabályos négyzethálóba foglalása egy feszesebb, „katonás” kompozíciót ad (c).



Az elkészített dokumentáció végén két koncepciótervet készítettünk el közösen, melyek összefoglalják és egyesítik a vizsgálati és elméleti tervezési szakasz tanulságait, eredményeit. 

„A” verzió
Az „A” verzióként bemutatott terven láthatjuk a „visszafogott” hozzáállást tükröző, csak kisebb beavatkozást igénylő tervezői választ a tervezési terület egészére. Javaslatunk szerint ebben a változatban az útvonal vezetése megmarad - csak néhány helyen bővül ki az új funkcióknak megfelelően. A sírkápolna kétoldali járdái között hierarchiát teremtettünk a dél-nyugati oldal kiszélesítése révén. A kedvezőbb terepi adottságoknak köszönhetően innen kellemes látványkapcsolat alakítható ki a szemközti Budvár irányába. A másik burkolati bővület az egykori csillagvizsgáló épülete környékén látható. Az épület kilátóvá való átalakítása szük-ségessé teszi a jobb megközelíthetőséget. Ennek megfele-lően az eredeti úthálózatról lenyúló, a kilátó bejárata előtt kiteresedő, majd újra visszacsatlakozó mellék útvonalat hoztunk létre. 
A két már bemutatott, fogadó- és végpont között megtalál-ható katonai és civil temetőkben jelen koncepció a kegye-leti szempontokat előtérbe helyezve nem módosítja a sírok 
pozícióját. A hantok felszámolását viszont mindenképpen javasoljuk, mivel így kedvezőbb téri helyzet alakulhatna a nagyobb összefüggő gyepfelületnek köszönhetően, ami a drámai hatás mellett a fenntartást is megkönnyítené. Rá-adásul a terület fenntartása is könnyebb, megjelenése ez-által kulturáltabb. A területen berendezési tárgyak, ülőfelületek, világítás el-helyezése szükségszerű. Ezt a 2.1.8. fejezetben bemutatottak szerint javasoljuk megvalósítani. A jelenlegi értékes növényzet megtartása mellett a kedvezőbb látványkapcsolatok érdekében bizonyos pontokon irtás javasolt (1.5.2. fejezet). Koncepciónkban a kilátóterasz környezetében, a felső fogadó területen kisméretű fákból álló, szabályos formájú (gömbjuhar) fasor telepítését java-soljuk. A terület határán végigfutó fasor messziről is erős jelszerű elemként vezetné a látogatót a kilátó felé, ezzel is 
vonzóbbá, reprezentatívabbá téve ezt a felső területet.

„B” verzió
A „B” verzió az előzővel ellentétben szabadabban keze-li a jelenlegi adottságokat, kereteket. Koncepciónk cél-ja – amellett, hogy a tervezési területbe való komolyabb beavatkozás mellett foglal állást – az is, hogy érzékenyen viszonyuljon a meglévő állapothoz. Javaslatunk szerint ebben a változatban az út nyomvonala megmarad, ám formavilágában eltér a jelenlegitől. Ebben a tervben nagyon erős elemként jelenik meg az információs rendszer. A terület egységességének megteremtése érde-kében a már ismertetett „időszalag-koncepció” alkalmazá-sát javasoljuk (2.1.8.). A tervezési terület egészén végigfutó időszalag egymás után felfűzi a különböző objektumokat, emlékhelyeket, emlékező helyeket. A látszóbeton szalag 
következetesen és folyamatosan végigfut az egész terüle-ten. Néhol ülőfelületként, néhol támfalként és/vagy információs rendszerként egyszerre funkcionál. Az útvonalvezetés szempontjából kiemelt pozícióba kerül a sírkápolna (egyik kezdőpont), az obeliszk és a kilátótorony. A sírkápolna környezete az „A” verzióhoz hasonlóan nyugati irányba kissé elhúzott. Ebben a változatban azonban nagyobb beavatkozást javaslunk nem csak a sírkápolna 
közvetlen környezetében, de a felvezető lépcső mentén is. Az obeliszk eredeti tere kis mértékben összeszűkül, hogy ezáltal a kanyargó út részévé válhasson, s így az obeliszk, 
középponti szerepe miatt nagyobb hangsúlyt kap. A katonai sírok összerendezésével és a hantok felszámolásával a temető-hangulat helyett emlék-, illetve emlékezőhelyet 
kapunk, ennek köszönhetően pedig szélesebb kör számára válhat érdekessé és értékessé ez a hely. A civil temető területén a terep átalakításával, sokkal kedvezőbb téri helyzet alakítható ki, mely a terület egészére jótékony hatással képes lenni. A csillagvizsgáló jelszerű építménnyé, kilátótoronnyá való átalakítását javasoljuk. A hozzá kapcsolódó felületek pedig ehhez méltóan kezelendőek. Koncepciónkban ezt a felső fogadó területet a civil temetőben megtalálható hullámzó terepjátékra reflektálva, rézsűben elfogyó lépcsőkkel, íves vonalakkal, ligetes fatelepítéssel javasoljuk kialakítani.