2014. január 26., vasárnap

Tata - kastélykert

Az őszi félév során Kétszeri Ádámmal közösen késztettük el koncepciótervünket a tatai tervezési területre. Feladatunk a kastélykert, illetve a kastélyhoz közvetlenül kapcsolódó köztér megújítása volt. A feladat nehézségét a tulajdonviszonyokból származó kettősség adta: míg a kastély belső kertje a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésében van (csak részben nyitott a nyilvánosság számára), addig a külső terület önkormányzati terület (közpark).


















A településen található várat Nagy Lajos építtette a XIV. században. egészen a török hódoltságig nagyon jelentős volt, ám ekkor hanyatlásnak indult. 1727-ben az Eszterházy család megvásárolta a települést. A XVIII. század közepén Mikoviny Sámuel által vezetett vízrendezéseknek köszönhetően – a tópart rendezése és a mocsaras területek lecsapolása után – újabb lendületet nyert a településfejlődése. Az 1760-as években Fellner Jakab tervei alapján barokk stílusban felépül a kastély épülete – tervezési területünk. ennek megfelelően a fent említett időszakban díszes barokk kertbelsővel találkozhatunk. ekkor készült el a szökőkútnimfa szobra – mely akkoriban még a kert hátsó részében, tengelyvégben helyezkedett el –, illetve a narancsház is. Az 1790-es években Isidor Canevale tervei alapján létrejön az angolkert, illetve terv készül a kastélykertre is. A bővítéssel kiegészült kert átmeneti stílusban újjáépül – a barokk elemek megőrzése mellett létrejön a tó szigettel, partján pedig építménnyel. újabb bővítések után, 1830-ban Carl Ritter tervei alapján klasszikus tájképi kertté formálódik a kastélykert. A tó és patak együttese ekkor keletkezett. A XIX. század végén a tó partján, a kastély szomszédságában sörfőzde, majd a cukorgyár épülete állt. A századforduló idején a kornak megfelelően historizáló virágágyak, egzóta, dús növényzet jellemezte a kertet. A megépül a grotta és a lourdes-i barlang. Az 1920-as években magánhasználat miatt lekerítik a külső és belső parkot, illetve a tópartot. A ii. világháború végén az Eszterházy család menekülésre kényszerül, így sajnos a kert állapota ettől a ponttól hanyatlásnak indul. 1945 után elmegyógyintézetként hasznosítják az épületet – a kert ennek megfelelően alakul. új kórházi építmények létesülnek, körbekerítik a kórházkertet, leaszfaltozzák az utakat, nyárfákat és tujákat telepítenek a területre. eközben a külső parki rész megnyílik újra a köz számára. 1995-ben kiköltöztetik a kórházat, az épület azóta majdnem teljesen üresen áll, a növényzet elvadult. 2001-ben a műemlékek nemzeti gondnoksága által végzett növényszelekciónak köszönhetően az oda nem illő egyedeket eltávolították a kertből. Azóta kis kiállítás található a kastély egyik épületében.

Habár cél a kastélykert és a külső parki rész együttes rendezése, a különböző tulajdoni viszony ezt nagyban megnehezíti. míg a belső kastélykert a műemlékek nemzeti gondnokságának felügyelete alatt áll és nem nyitott jelenleg a köz számára, addig a külső tóparti terület közparki minőségben jelenik meg és önkormányzati kezelésben áll. A táji kapcsolat kialakítására sajnos eddig még egyik korszakban sem volt lehetőség, mivel a tömbbelsőben való elhelyezkedés nem tette ezt lehetővé. A tó és a kastély összeláthatósága is kétséges volt a legtöbb időszakban. Véleményünk szerint azonban ezek a tervezési szempontok igen fontosak és ha nem is teljes mértékben teljesíthetőek, mindenképpen célunk az együttes kezelésre és táji illeszkedésre való törekvés a tervezési terület kapcsán.

Tata megközelíthetősége közúton, személygépkocsival nagyon jónak mondható, hiszen közvetlenül az M1-es autópálya mentén fekszik. ez turisztikai szempontból igen kedvező tulajdonság. Tata műemléki szempontból az ország egyik legjelentősebb városa. A belvárosi rehabilitációs program döntő részben műemléki épületeket érint. több mint 70 műemléki és műemlékjellegű, valamint csaknem 300 városképi jelentőségű épülete van.




























Tervünk a meglévő kertépítészeti struktúrát tiszteletben tartva, kisebb, visszafogott változtatásokat eszközölve igyekszik kezelni a tervezési területet. elsődleges célunk a „kinn” és a „benn” közelítése volt: ennek érdekében az északi találkozási pontjukban megnyitást javaslunk rendezett fogadótérrel, amint azt a részlet-tervünkben bemutatjuk. Az úthálózatban történő legnagyobb változás a kert déli területén a fő útvonal átszervezése, így a jelenlegi kitaposást figyelembe véve szeretnénk alkalmazkodni a használók igényeihez. A tóparttól elhúzott sétánynak köszönhetően kialakul egy nyugodtabb, meghittebb vízparti szakasz. A támfal oldalában a felső és alsó részt több helyen lépcsővel összekötő tematikus sétányt képzeltünk el. ezen a területen a gyep egész a vízpartig fut, így egy természetközeli hangulat alakulhat ki.A belsőkertben új funkciók elhelyezésével vonzanánk be a látogatókat: vendéglátó egységeknek, kiállításoknak és rendezvényeknek adnának otthont a kastély különböző épületei. ezen kívül az északi részen a sportpályák helyén gyepes felületben ültetett rekreációs funkciókat javaslunk, úgy mint petanque és egyéb
csoportos játékra alkalmas felületek.A minőségi javulást elsősorban burkolatcserével és a
gyepfelületek felújításával-cseréjével képzeljük. A faállományt csekély mértékben gyérítenénk a megfelelőbb
téri hatások elérése érdekében. elsősorban a belső kertben érhető tetten ezzel kapcsolatban nagyobb változás: az egykori patakmeder hangsúlyozása érdekében csak az egykor víz alatt álló területen hagytuk meg a faállományt a belsőkert kastélyhoz kapcsolódó, belső zöld foltjában. így a gyepfelület és az idős faállomány erős kontrasztja, valamint a még most is meglévő domborzati viszonyos attraktív, izgalmas képként őrzi meg az egykori vízfolyás emlékét. A kert épített elemeinek, szobroknak és a grottának eredeti állapotba történő felújítását javasoljuk.


Fontosnak tartottuk a belső és a külső kert valós, fizikai kapcsolatának létrehozását, ami jelenleg teljességgel hiányzik. erre legalkalmasabbnak a tervezési terület északi végében található kaput találtuk, mely a külső
és belsőterületből a külső parkba nyílik. itt már jelenleg is található egy térbővület, melybe belekapcsolva
az “új” kaput egy centrális tér alakul, amely megállítja, majd elosztja a látogatókat. Az időszakosan megnyitott kapu beengedi a látogatókat a belső kertbe, ahol a látogatót először különböző rekreációs felületek (petanque pálya, játszó felületek) beljebb vendéglátó egységek, a kastélyban kiállítások, rendezvények. A nagyított részletünk az itt kialakított fogadóteret mutatja be. ülőfelületek és információs felületek telepítése elengedhetetlen, ennek megfelelően padokat helyeztünk el a csomópontban, a kapu szomszédságában. A világítás szintén kedvezően tudja befolyásolni a kialakult téri helyzetben a kastélykert pozícióját.A térbővület lehetőséget nyújt a a már jelenleg is meglévő tó felé nyitó helyzet jobb érvényesülésére. A tóparti sétány itt kerül legközelebb a vízfelülethez. A főtengelyről lekanyarodó hurkoknak köszönhetően intim, izgalmas terek képződnek, melyek a forgalmi csomópont létesülése mellett is meg tudják tartani a magányos öreg tölgyfa árnyékában bájos atmoszférájukat.

A kert északnyugati része rekreációs terület, ahol különböző kis helyigényű játékok és sportok kapnak helyet. Az északi fogadótérhez kapcsolódó terület a park legintenzívebben használt része lehet, ahol a helyi lakosság is szívesen tölti szabadidejét. ennek érdekében javasoljuk a belső kert északi felében lévő kapu időszakos megnyitását, így a tóparton sétálók számára sokkal hívogatóbb lesz a kert és ha már betérnek a kastély-hoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat is szívesebben fogják igénybe venni (vendéglátó egységek, kiállítások, rendezvények, stb.)A külső park fő tengelye továbbra is nagy gyepes felület marad. A látványtengelyként is fontos terület rekreációs szerepe is erős, mely a park megújításával intenzívebben használt felület lesz. A tópartól eltartott sétány követi a használók mozgását (jelenlegi kitaposás), illetve összeköti a parti útvonalat a támfal tövében kialakított tanösvénnyel.

Az útrendszer hierarchiájában a legalsó szinten lévő kis ösvények a kert talán leghangulatosabb részei. buja 
növényzettel határolva a látogatót a legeldugottabb szegletekbe vezetik. szórt burkolat és keskeny szélesség jellemzi őket. A megpihenni vágyó látogatók itt igazán nyugodt, csendes környezetben tölthetik idejüket.
A kocsiszín átalakításával egy rendezvények lebonyolítására is alkalmas helyszín születik. Az épület kiválóan 
alkalmas városi ünnepségek, esküvők, koncertek rendezéséhez. Az átalakítás a statikai szempontból kevés-bé jelentős falszakaszok kibontásával történne. A kert lehetőséget biztosít meleg nyári napokon a kitelepülésre, a rendezvény szabadtéri kiterjesztésére.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése