MŰLEÍRÁS
Hogyan
képzeljük el a Római Partot 2100-ban? Erre a kérdésre számtalan különböző választ
adhatunk. Csapatunk alapvető stratégiáját úgy határozta meg, hogy ez a
budapesti partszakasz a város ékkövévé válhasson a következő évszázad elejére.
Több szempontból vizsgáltuk a terület jelenlegi adottságait, lehetőségeit és
problémáit, hogy később egy társadalmilag támogatott és gazdaságilag is
jövedelmező városrészi központ válhasson belőle.
A
terület rengeteg értékes adottsága mellett több problémája még megoldásra vár.
Csapatunk célkitűzése az volt, hogy a jelenleg hátrányként, megoldandó problémaként
jelentkező adottságokból előnyt kovácsoljon a fenntartható fejlődés elveit
követve. (PROBLEM PROFIT, blame fit: még ha etimológiailag nincs is
köze a szavaknak egymáshoz, jól tükrözik elképzeléseinket, miszerint ezt a most
problémásnak, hibákkal, nehézségekkel telinek elkönyvelt partszakaszt megfelelővé,
jövedelmezővé, egészségessé lehet formálni.)
A terület legmeghatározóbb eleme a Duna. Minden évben Budapesten a Római Partot érinti a legrosszabbul az árvíz. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az óbudai részek Budapest legmélyebben fekvő területei – erről a terület elnevezései is árulkodnak: Békásmegyer, Mocsáros dűlő. Ahelyett, hogy egyre magasabb és drágább gátakat építenénk, szeretnénk ezt a különleges természeti helyzetet a terület hasznára fordítani. Ennek érdekében szezonális terveket alakítottunk ki a területre, melyeknek szerves része az árvíz, a hideg téli napok vagy éppen a Duna alacsony vízállása: vagyis egy, a különböző évszakhoz és időjárási körülményekhez igazodó partszakaszt álmodtunk meg. A Duna áll a középpontban, a folyóvíz legkülönfélébb hasznosítása tervünk legmeghatározóbb része, így a Római Part a főváros legszínesebb partszakasza lesz. A víz hasznosítása ellenére a part mentén egységes védelmi vonal lesz, melynek nem az áradás megakadályozása, hanem annak irányítása lesz a szerepe.
A Római
Part több szakaszból fog állni, melyek különböző fejlesztési irányokat
hivatottak kijelölni. Ezek követésével véleményünk szerint a leghatékonyabb és
legharmonikusabb működés idézhető elő a Római Parton és a környező területeken.
Az egyes szakaszok más-más hangulattal fognak rendelkezni: az északi rész főleg
a sport és a rendezvények szerelmeseinek fog élménnyel szolgálni, a középső
szakaszokon a kulturális lehetőségek, szállások és zöld környezet fogja várni
az arra sétálókat, míg a déli szakasz főként szórakozási, fürdési
lehetőségeitől lesz különleges. A Római Part nagyon változatos lesz, ezáltal
fővárosi, sőt országos jelentőségű térséggé fog átalakulni. A Római Part csak a
mögötte működő kiszolgáló zónával együtt képes létezni. Ennek a zónának most is
és 100 év múlva is az lesz a feladata, hogy az adott kor igényeit vegye
figyelembe és elégítse ki. Az általunk felvázolt vízió lényege nem az egyes
objektumokban, ötletekben rejlik, hanem a teljes Római Partra megfogalmazott
stratégiai iránymutatásban.
A Római
Part állami tulajdon, ezért azt szeretnénk tervünkkel elérni, hogy minél több
ember számára elérhető, használható, élvezhető területté váljon. A Rómain a
párok, a családok, a bulizó fiatalok, a sportolni, pihenni vágyók, a közelben
lakók és a külföldi turisták is mind megtalálják majd a helyüket. A kulturális
lehetőségek, a széleskörű szolgáltatások és a látvány vonzani fogja az
embereket. Annak érdekében, hogy sokan élvezhessék a partot stratégiai
fontosságú egy színvonalas, modern infrastruktúra kialakítása. A megfelelő,
könnyű megközelíthetőség lesz a kulcsa a térség fejlődésének és sikerességének.
A Római Part rengeteg ember befogadására lesz képes: lesz új gyalogos és
kerékpáros híd Újpest felé, gyorsforgalmi kerékpárút, sűrűbb buszjáratok és
megállóhelyek, területhez csatlakozó új parkolók, új hajóállomások és új,
alternatív vízi járművek.
Óbuda északi
korzója – így fogják hívni ezt a területet a következő évszázad küszöbén.
ZÓNÁK BEMUTATÁSA
1. zóna
A
Budapest északi határán elhelyezkedő zónát továbbra is elsősorban rekreációs,
sportolási céllal lehet felkeresni. A gát tetején széles, kivilágított sétány
vezet be a Megyeri-hídtól egészen a Római Part északi fogadóteréhez. A gát
belső oldalán a gyermekek számára kialakított csúszdapályák (télen szánkódomb),
a külső oldalon pedig elkülönített futópálya található. A zóna teljes, egy
kilométeres hosszán evezőpályák vannak kialakítva. A terület árvíz idején is
kiválóan használható. Egyaránt dominál rajta az épített és a természeti jelleg.
Egész évbeli jó hasznosítása miatt főváros szerte közkedvelt hely.
2. zóna
Az
északi fogadótérnek számító 2. számú zóna a Pünkösdfürdői utca torkolatában
kialakult nagy gyepes területet jelenti. A gátak által közrefogott
rendezvénytér nagyobb kulturális és szórakoztató programok lebonyolítására
egyaránt alkalmas. Árvíz idején is tökéletesen használható, sőt ilyenkor a víz
közelsége csak emeli a hely értékét. Szabadtéri pozíciója miatt télen csak egyszerűbb,
az 1. zónához hasonló használat lehetséges. A közlekedési kapcsolatok nagyon
kedvezőek: könnyen elérhető a terület busszal, kerékpárral vagy gépkocsival is
a területhez csatlakozó parkolóknak köszönhetően. A nagy befogadóképesség
megköveteli, hogy a zónában megfelelő színvonalú és létszámú vendéglátó egység
legyen. Térségi jelen-tőségét az Újpesttel összekötő gyalogos és kerékpáros híd
adja. A híd a Szentendrei-sziget déli csücske fölött halad el. Natura2000-es
szigorúan védett területként fontos, hogy ne bolygassuk az itt élő gazdag
növény- és állatvilágot, ezért kerülni kell az infrastruktúra-elemek
létesítését a szigeten, illetve a szigethez kapcsolódóan. Azt viszont nagyon
szeretnénk, ha az emberek megismerhetnék ennek a területnek a páratlan madárvilágát,
ezért egy lomséta-útvonalat terveztünk, mely a hídról nyílik le és tesz sétát a
lombkoronaszinten, azután pedig ismét visszacsatlakozik a hídhoz. Az
lombkorona-ösvény csak gyalogosan közelíthető meg, megkülönböztetett útvonal.
3. zóna
Az
északi fogadótér alatt elhelyezkedő zóna már sokkal kisebb forgalmat bonyolít
le, a fenti rendezvénytérhez kapcsolódóan itt jelennek meg a kisebb
szálláslehetőségek. Ez a terület kifejezetten helyi jelentőségű, természeti
környezetével lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra illetve a Duna közvetlen
megközelítésére. A par-ti föveny sok különleges növény- és állatfajnak szolgál
élőhelyül. Ez a terület még kisebb árvíz idején is látogatható a fák között
elhelyezett stég révén.
4.zóna
A
zónahatáron egy átmeneti terület fekszik, amely biztosítja a 3. zóna nyugalmát,
és teret ad a 4. zóna térségi jelentőségű intézményeinek. Az egykori szálloda,
a Sajtház különböző művészeti vásároknak, kiállításoknak, rendezvényeknek,
kulturális programoknak ad helyet. Az év bizonyos időszakaiban, a Duna
vízállásától függően, különleges programokkal is megörvendezteti látogatóit:
vízi színházi előadásokat és filmvetítéseket tartanak. A Sajtházhoz közvetlenül
kapcsolódnak vendéglátóegységek és szálláshelyet biztosító épületek. Ennek
megközelítése a kiszélesített fásított sétányok segítségével a Nánási út felől
egyszerűen és közvetlenül megoldható, így a szomszédos természeti területek
forgalma sem növekszik túlzottan.
5. zóna
A 3.
zónához hasonlóan ez is egy jellegzetesen természeti terület. Fontosnak
tartjuk, hogy a helyi lakósok számára is maradjanak csendesebb, a zöldterületi
igényeket kielégítő partszakaszok. A terület rendezettségét szolgálják az
elválasztott gyalogos és kerékpárutak illetve a kihelyezett padok.
6. zóna
A 6.-os
zóna területén található a Római Part déli fogadótere, mely a mostani állami
területek közparkká alakításával jöhetett létre. A part területén a Duna
vízállásától függően változó tórendszert álmodtunk meg. Bizonyos része a
tavaknak egész évben víz alatt van, ezeket télen korcsolyapályaként lehet
használni. Magas vízállás, illetve árvíz idején a további parki területek
eláraszthatóak - csökkentve ezzel az árvíz nyomását, de nem gátolva a
parkhasználatot. Fogadótérként alkalmas kisebb rendezvények, vásárok lebonyolítására.
A terület Duna-parti részén vendéglátó-ipari egységek sorakoznak, széles sétány
halad a parton, és bizonyos helyeken konzolos tartóval nyúlik a folyó fölé.
Mivel az elmúlt években nagymértékben javult a Duna vízének tisztasága, ezért
javasoljuk újra a dunai fürdőzés lehetőségének biztosítását. Tekintettel a
helyszínen található termálvízforrásra, ennek kiaknázását kiemelten fontosnak
tartjuk. Koncepciónk szerint a forráshoz kapcsolódóan termálvizes belső-, és
Dunába nyúló külső strandot is kialakítottunk. A fürdő szerkezetét úgy
terveztük meg, hogy azt könnyedén el lehessen távolítani - ekkor csak a
teraszos stég marad a parton. A zóna télen és nyáron is zavartalanul
használható, nagy forgalmú, vegyes karakterű terület.
Itt kell
megemlítenünk a csónakházakra tett javaslatunkat. Mivel műemléki védettség
alatt állnak, ezért megtartásukat javasoljuk - véleményünk szerint az evezés
szorosan hozzátartozik a Római Part történetéhez, arculatához, ezt tiszteletben
kell tartani. Emellett sokszínű rendeltetés kialakítását javasoljuk: a
csónakbérlésen túl különféle funkciókat szolgálhatnak ki, mint pl.:
vendéglátás, elszállásolás, szórakoztatás. Az itt zajló potenciális
tevékenységek tehát főként szolgáltatói (tercier) szektor körébe sorolhatóak.
Az épületek multifunkcionális mivolta biztosítja azok teljes évben való
kihasználtságát, használhatóságát.
7.zóna
A 7.
vagyis legdélebben fekvő zóna területébe bevontuk a már nem Római Parti
területként számon tartott Gázgyárat is. Véleményünk szerint fontos ennek a ma
kiaknázatlan területnek a hasznosítása. Tervünkben sport- és szórakoztató
központként várja a nagycsaládokat, fiatalokat vagy akár idősebbeket. Mivel itt
fedett épületekben és szabadtéren egyaránt zajlanak az események, ezért
használata időjárástól, évszaktól teljesen függetleníthető. Míg nappal inkább a
sportolási tevékenységek, addig este a szórakoztatás kapja a fő szerepet. A
terület nyáron könnyedén bekapcsolható a Sziget fesztivál programsorozatába is.
A zóna Gázgyáron kívüli területein is végigvonul az imént bemutatott hangulat.
A vasúti híd alatt található az inkább a fiatalok számára kialakított „bandázós
sarok”. A patak, illetve a Duna partja erősen épített (bár gyepesített),
teraszolt jellegű. A patak fölött kifeszített háló és egyéb játékos átkelőhelyek
izgalmas, fiatalos stílusúvá teszik ezt a zónát.
VÍZKEZELÉSI JAVASLATOK
Amint
azt már stratégiai célként megfogalmaztuk, kiemelten kívánunk foglalkozni a víz
különféle hasznosításaival, kezelésével. Az árvízvédelmet a különböző technikák
kombinációja adja. A Nánási - Királyok útja tengelyében lévő fővédvonal mellett
a kerítés és emelt szintű bicikliút vonalában húzódó mobilgát, a Gázgyári
víztározók használata és a potenciálisan elárasztható területek együttes
alkalmazása teszi lehetővé a biztonságos védelmet. Ennek egyik, már bemutatott
eleme a 6. zónában kialakított park elárasztható területe. Fontosnak tartjuk a
szemléletet, mely Nyugat-Európában már bevett és bevált. Eszerint nem a
folyómeder még szűkebb térbe való beszorítása a védelem jó megoldása, hanem
olyan puffer-területek kijelölése, amelyek megengedik, hogy a folyó kilépjen a
medréből és rövid időre elárasztott területként működ-jenek. Az alábbi ábrasor
bemutatja az általunk tervezett dunai vízállást követő tórendszer működését. A
másik fontos vízkezelési eszköz a területen a Gázgyár tornyainak tározóként
való használata. Nem a víz minél gyorsabb elvezetése, hanem annak helyben
tartása és hasznosítása a cél. A kihasználatlan tornyok szinte ajánlják magukat
a célra, mivel jelenleg is összeköttetésben állnak a Dunával. Az tározott víz
helyben felhasználható a terület fenntartására szürkevízként. Céljaink között
szerepelt a Római Part árvíz idején való hasznosítása, bejárhatósága. Ennek
érdekében olyan mobilgátat javaslunk, mely részben a kerítésvonalban húzódik,
részben pedig az emelt szintű bicikliút nyomvonalán halad. A kerítések és az
emelt sétány tartószerkezete az árvízvédelmi táblák fogadására alkalmas.
BEFEJEZÉS
Reményeink
szerint bemutatott stratégiánk hozzá tudja segíteni a Római Partot ahhoz, hogy
elnyerje adottságaihoz mérten megérdemelt jogos pozícióját a fővárosban és az
egész térségben. Kívánjuk, hogy 100 év múlva a Római Part egy olyan hely
legyen, amit sokan ismernek és szeretnek országszerte, vagy akár határainkon
túlról is, hiszen a fejlesztéseket követően itt mindenki megtalálja a magának
megfelelő programot a kikapcsolódásra. A Római Part újabb fénykorának éppen itt
az ideje, reméljük koncepciónk értékes iránymutatásként tud szolgálni ehhez.
Pályázatot készítették:
1. Baji Hajnalka – Tájépítész és kertművész MA,
BCE
2. Búzás Anna – Filmtudomány MA, ELTE
3. Jani Anna – Építészmérnök (BME, 2012)
4. Katona Tünde – Építészmérnök (YBL, 2012)
5. Keresztes István – Fotográfus (Szinapszis
Szakképző Iskola, 2013)
6. Kétszeri Ádám– Tájépítész és kertművész MA,
BCE
7. Reith Anita – Kert- és szabadtértervezés
szakirány, Tájépítészmérnök MSc, BCE
8. Reith Péter – Közgazdász BSc, BME
9. Sipos Andrea – Kert- és szabadtértervezés
szakirány, Tájépítészmérnök MSc, BCE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése