Erdély, Székelyudvarhely - műhelyhét

Megbízó: Civil Kurázsi Egyesület Székelyudvarhely

Tervező hallgatók: Baji Hajnalka, Dancs Nikoletta, Farkas Evelin, Ilyés Miklós, Kétszeri Ádám, Orosz Ádám, Papp Dóra Csilla, Reith Anita, Sipos Andrea

Konzulens tanárok: Dr. Fekete Albert, Dr. Balogh Péter István, Gecséné Tar Imola
Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

Feladat: 
A székelyudvarhelyi Civil Kurázsi egyesület felkérésére a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának tájépítész és kertművész mesterszakos hallgatói tervezési műhelygyakorlat keretében a székelyudvarhelyi Kuvar tetőn elhelyezkedő ’Hősök temetője’ és környezetének tájépítészeti rehabiltációját készítették el. A tanulmányterv elkészítését egy székelyudvarhelyi helyszíni szemle és felmérés indította 2013. szeptember 10-12 között, s ezt követően a 10 diák a három egyetemi szaktanár segítségével szeptember folyamán állította össze a dokumentációt. A tanulmányterv célja lehetséges – bizonyos elemek tekintetében elvi – tájépítészeti megoldások, fejlesztési irányok felvázolása, amelyek ötleteket, támpontokat nyújthatnak a helyi közösségnek az emlékhely és környezetének kulturált rendezését illetően. A tanulmány különböző megközelítésekben tárgyalja az emlékhely felújításának lehetőségét, s két egymástól lényegesen eltérő megoldási irányt vázol fel: egy „visszafogott” a jelenlegi állapotokat lehetőség szerint leginkább megőrző, illetve egy „fantáziadúsabb” a változásokat előnybe részesítő megoldást. A tanulmányterv alapján tehát kivitelezés nem ajánlott. Esetleges irányvonalak leszögezése után a konkrét felújítási munkákat kiviteli tervek készítése kell, hogy megelőzze.


Székelyudvarhely területén elhelyezkedő temetők. Vizsgálat, illetve tervezés tárgyát képező Hősök temetőjének pozíciója.

Székelyudvarhely Románia legbelső részében - majdnem középpontjában - helyezkedik el. Székelyföld szíve. Székelyudvarhelyen belül a tervezési terület a városközponttól dél-nyugatra, a Kuvar tető található. A Nagy Küküllő folyó a tető lábánál, nyugati oldalon folyik. A területtől délre található a Rókavárosként emlegetett városrész. Itt számos gyógyforrás fellelhető, melyek a Sós-fürdők nevet viselik. 

TERÜLETE: 4779,21 ha

LAKOSSÁG: 36 948 fő (2002)

MAGYAR LAKOSSÁG:35 357 fő

Történeti háttér

A legősibb leletek a település déli területén található Budvár környékén kerültek feltárásra, melyek feltehetően Neolitikumból, Bronz- és Vaskorszakból származnak. A belvárostól északra határvédelmi célokból épült, római korból származó udvarhelyi erődítmény (castrum) közelében, római katonai fürdők maradványait tárták fel. A város egyik legrégebbi műemléke a XIII. századi négykaréjos Jézus szíve kápolna, melynek jellegzetes elemei a téglapadlós belső tér, festett kazettás mennyezet, zsindelytető.

Székelyudvarhelyet az ókorban Dacia Superior északkeleti határának, a Keleti-Kárpátok belső vonuatainak egyik táboraként tartották számon. Az 1330-as évekből sármazó első források Uduorhel néven emlegetik, mely a székelyek ispánjának helyi udvarára utalt, azonban a település már korábban is létezett. Az Árpád-korban valószínűleg Telegd névre hallgatott, mezővárosi rangra emelkedése (Oppidum Udvarhely) Zsigmond király nevéhez köthető. A XVII. században Bethlen Gábor használta először a 'Székely' előnevet.

Városfejlődési szempontból a legkiemelkedőbb időszak a XX. század elejére tehető, amikor a középkorban kialakult mezőváros jellegzetes arculatához, jelenetős beruházások eredményeképpen új városnegyedeket, lakótelepeket csatoltak. A település, mint iskola- és fürdőváros vált híressé, tekintettel az itt fellelhető gyógyhatású sósfürdőkre, iszapra és ásványvizekre. A város lakossága az 1850-es évektől az 1910-ig 41%-kal, majd az elmúlt száz év alatt hétszeresére nőtt.

A vizsgálati és tervezési terület a Kuvar tető, amely a város déli kivezető útja mentén helyezkedik el, napjainkban a Hősök temetőjének ad helyet. A terület térképi előzményeit kutatva kiderült, hogy az első (1766–1785) és második (1806–1869) katonai felmérésen még nem lelhető fel semmiféle a város mai temetőire utaló jel. A vizsgált zöldfelület kegyeleti helyként való kezelése új keletű.

A harmadik katonai térkép (1872–1884) viszont a Kuvar tetővel szemközt, a Rákóczi út nyugati oldalán kaszárnyákat jelöl, amelyekhez a katonai temető megjelenése köthető. A Hősi temető 1928-ban létesült, s ide a környék elhunyt, hozzátartozókkal nem bíró háborús hőseit, katonáit temették. Valószínűleg a helyi kaszárnyában a fertőzések, betegségek miatt elhunyt katonák is itt kaptak helyet. Később a temető bizonyos részeit a város lakóinak is fenntartották, úgynevezett idegenek temetőjeként működött.. Egy kripta is felépült, amely a terület nyugati bejáratánál fekszik.  Ennek megközelíthetősége céljából épült a Rákóczi Ferenc útról induló hosszú lépcsősor, amely mára már megrongálódott. A kriptában román hősi halottak nyugszanak. Később a második világháború után német katonákat temettek el valós sírokba, a terület keleti részébn. 1986-ban a temetőt fel újították , és a katonai síroknak új, egységes formát adtak.

A kegyeleti helyhez kapcsolódva, a Kuvar tető egy magasabb pontján 1989-ben indult meg a csillagvizsgáló építése. Az építkezéseket a cérnagyár tulajdonosa kezdeményezte, mivel kedvtelésből foglalkozott a csillagászat tudományával is. Az épület, sajnos, már csak részleteiben maradt meg, használhatóságának érdekében felújításra szorul.

Miért fontos ez a helyszín?

Székelyudvarhelyet neves iskolái miatt már egészen az 1700-as évek végétől iskolavárosként szokták emlegetni. Oktatási, kulturális, művészeti és gazdasági szempontból is fontos szerepet töltött be a település Erdély fejlődésében. Tervezési területünkhöz kapcsolódóan is fontos megemlítenünk a közvetlen környezetben elhelyezkedő oktatási célú intézményeket.

Körülbelül 15 éve létesült a Kuvar tetőn a Román Apáca és Árvaház. Jelenleg a Liceul Teoretic Marin Preda intézményi egység részét képezi. Az intézményi terület közvetlen közelében etnikai betelepítés történt a településen belül - a tömbházakban kiemelkedően magas a román lakosság mértéke.
A tervezési területtől keleti irányban új társasházas lakónegyed épült a közelmúltban. Környezete jelenleg még rendezetlen. A teljes terület önkormányzati tulajdon részét képezi - fiatal családok a szociális juttatásként kapnak itt lakásokat.
A tervezési terület keleti szomszédságában található a közel múltban felépült ANL-es lakópark,
amely több száz fiatal, gyerekes családnak ad otthont.
A Hősök temetője Székelyudvarhely déli bejáratánál, a 137-es út mentén fekszik. A területtől pár száz méterre helyezkedik el a Küküllő-híd, amely a várost elkerülő autóút is egyben. A híd kapcsolatot biztosít továbbá a tervezési területek körüli lakónegyedek és a Nagy-küküllő jobb partján elterülő rekreációs helyszínek (strand, sportpályák, sétatér stb.) között.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezési terület fontos csomópont, amely gyalogosok számára kiváló útvonallá tudna válni, amennyiben sikerülne a területet rendezni és ezzel biztonságossá tenni. Elhelyezkedéséből kifolyólag főként a környékbeli lakósok használnák, viszont egy-két attraktív elemmel (pl. kilátó) belvárosi lakókat is ki lehetne csalogatni ide. A közelben található lakóépületek számára kiváló zöldfelületté válhat.
A hely történeti szempontból is fontos. Első sorban az első és második világháborúnak állít emléket.
Viszont a Hősök temetője az idegenek temetőjeként is szolgált, így a város más nemzetiségű lakóinak a nyughelye is.


Vizsgálati munkarészek:
- Helyszíni vizsgálatok 
              - Látványkapcsolatok
              - Területhasználatok, növényállomány
              - Konfliktusok
- Előképek  
              - Hadisírok gondozásáról
              - Klasszikus példák

              - Speciális példák

Javaslati munkarészek:
- Térérzékelés
- Útvonalvezetés
- Alsó fogadó terület, sírkápolna és lépcső
- Katonai temető 
- Civil temető 
- Egykori csillagvizsgáló épülete
-  Felső fogadó terület 
- Információs rendszer és berendezési tárgyak

A javaslati munkarészek közül Sipos Andival a katonai temető kialakításával foglalkoztam részletesebben. Vizsgáltuk a sírkövek formáját, az obeliszk helyzetét, kísérletet tettünk a sírhantok elhagyására, illetve a sírkövek elrendezésének változtatásával különböző hangulatokat, hangsúlyokat mutattunk be.

A Kuvar tetőn található katonai síremlékek mai formájukat 1986-ban öltötték magukra. A sírkövek a megszokott kereszt formától eltérnek, betonból készültek. Állapotukat tekintve is ajánlott jelenlegi sírkövek cseréje. A katonai temetők sírköveinek legelterjedtebb típusait. 

Más katonai temetők mintája alapján illetve az egyszerűbb fenntarthatóság miatt célszerűnek tűnik a sírhantok eltüntetése, begyepesítése.

A katonai temető központi részén található a hősi halottak obeliszkje. Kiemelkedő formájával a tér fontos szervező eleme, amely meghatározza az emlékhely egészét, viszont igazán csak a sírkövekkel együtt nyer szerepet. Az obeliszk és a katonai sírok együttese adja a terület szakralitását és formai megjelenését, ezek viszonya kiemelt szerepet kell, hogy kapjon.
Az obeliszk helyzete és a környezettel (út, sírkövek) való viszonya adja meg a tér identitását. A burkolt tér az emlékművet kiemeli és a sírokról, azok halottjairól a hősi tettre hívja fel a figyelmet. Ha burkolt tér eltűnik, egy finom terepplasztikával ugyanúgy ki-emeljük az obeliszket - így érzékenyebb kapcsolódás jön létre és maguk a sírkövek is nagyobb figyelmet kapnak. Ez a téri viszony még jobban erősíti az emlékhely jelleget, az obeliszk finoman jelzi emlékezés tárgyát, de látogatóját engedi szabadon tovább-haladni az úton. Ebben az esetben az út és az obeliszk viszonya is változhat. Az emlékmű mellett szorosan elhaladó út megállítja 
az arra látogatót, az obeliszknek teret adó útvonal viszont csak láttatja azt, mint téri elemet.

Az emlékmű elhelyezésére a következő lapon láthatunk variációkat.

















1. minimális beavatkozás
A jelenlegi állapot állagmegóvására illetve kisebb változtatásokra kerül sor a tér átláthatóságának érdekében. Első példa (a) szerint a kápolna felőli sírsor köveinek áthelyezését javasoljuk, hogy a sírhantok az út fele nézzenek, és ne fordítsanak hátat a mellettük elhaladó útnak. Más katonai temetők mintája alapján, illetve az egyszerűbb fenntarthatóság miatt célszerűnek tűnik a sírhantok eltüntetése, begyepesítése. (b és c). Így a terület már nem csak temető lesz, hanem emlékhellyé is válik. A sírhelyek megtartása mellett az obeliszket helyezhetjük a jelenleg is létező burkolt térre (b) vagy a gyepre (c). 

2. mérsékelt beavatkozás
Az emlékhely átláthatóságát növelni tudná a sírhelyek szabályosabb, raszterszerű kihelyezése is. Amennyiben a sírkövek elmozdíthatóak a jelenlegi helyükről, akkor a különböző sírkiosztások jótékonyan tudják szervezni a teret. A mérsékelt beavatkozással, a kápolna felőli sírhantok áthelyezésével a katonai temető egy egységgé tud válni és a téri viszonyok is rendeződnek. Az első példa szerint a jelenlegi sírhelyek vonalába lenne áthe-lyezve a képolna felöli 8-as egység (a). A másik két példa szerinti raszteres kiosztás térbeliséget kölcsönöz a sírkertnek és finoman válaszol az obeliszk térbeli helyzetére. Ha az obeliszk burkolt téren fekszik, akkor a sírkiosztás követi a tér vonalát (b), ha gyepen fekszik, akkor hátteret ad neki (c).

3. radikális beavatkozás
A sírkövek számának növelése, a kiosztás besűrítése a tér drámaiságát fokozza. Az obeliszk mögött sorakozó sírkövek a tér bizonyos pontjáról tárulkoznak fel az első változatban (a). A befelé forduló (obelisz irányába) sír-keresztek katonák sorakozóját idézik meg. A raszteresen kiosztott sírkövek ferde vonala nyit az út felé (b). A síroknak egy teljesen szabályos négyzethálóba foglalása egy feszesebb, „katonás” kompozíciót ad (c).



Az elkészített dokumentáció végén két koncepciótervet készítettünk el közösen, melyek összefoglalják és egyesítik a vizsgálati és elméleti tervezési szakasz tanulságait, eredményeit. 

„A” verzió
Az „A” verzióként bemutatott terven láthatjuk a „visszafogott” hozzáállást tükröző, csak kisebb beavatkozást igénylő tervezői választ a tervezési terület egészére. Javaslatunk szerint ebben a változatban az útvonal vezetése megmarad - csak néhány helyen bővül ki az új funkcióknak megfelelően. A sírkápolna kétoldali járdái között hierarchiát teremtettünk a dél-nyugati oldal kiszélesítése révén. A kedvezőbb terepi adottságoknak köszönhetően innen kellemes látványkapcsolat alakítható ki a szemközti Budvár irányába. A másik burkolati bővület az egykori csillagvizsgáló épülete környékén látható. Az épület kilátóvá való átalakítása szük-ségessé teszi a jobb megközelíthetőséget. Ennek megfele-lően az eredeti úthálózatról lenyúló, a kilátó bejárata előtt kiteresedő, majd újra visszacsatlakozó mellék útvonalat hoztunk létre. 
A két már bemutatott, fogadó- és végpont között megtalál-ható katonai és civil temetőkben jelen koncepció a kegye-leti szempontokat előtérbe helyezve nem módosítja a sírok 
pozícióját. A hantok felszámolását viszont mindenképpen javasoljuk, mivel így kedvezőbb téri helyzet alakulhatna a nagyobb összefüggő gyepfelületnek köszönhetően, ami a drámai hatás mellett a fenntartást is megkönnyítené. Rá-adásul a terület fenntartása is könnyebb, megjelenése ez-által kulturáltabb. A területen berendezési tárgyak, ülőfelületek, világítás el-helyezése szükségszerű. Ezt a 2.1.8. fejezetben bemutatottak szerint javasoljuk megvalósítani. A jelenlegi értékes növényzet megtartása mellett a kedvezőbb látványkapcsolatok érdekében bizonyos pontokon irtás javasolt (1.5.2. fejezet). Koncepciónkban a kilátóterasz környezetében, a felső fogadó területen kisméretű fákból álló, szabályos formájú (gömbjuhar) fasor telepítését java-soljuk. A terület határán végigfutó fasor messziről is erős jelszerű elemként vezetné a látogatót a kilátó felé, ezzel is 
vonzóbbá, reprezentatívabbá téve ezt a felső területet.

„B” verzió
A „B” verzió az előzővel ellentétben szabadabban keze-li a jelenlegi adottságokat, kereteket. Koncepciónk cél-ja – amellett, hogy a tervezési területbe való komolyabb beavatkozás mellett foglal állást – az is, hogy érzékenyen viszonyuljon a meglévő állapothoz. Javaslatunk szerint ebben a változatban az út nyomvonala megmarad, ám formavilágában eltér a jelenlegitől. Ebben a tervben nagyon erős elemként jelenik meg az információs rendszer. A terület egységességének megteremtése érde-kében a már ismertetett „időszalag-koncepció” alkalmazá-sát javasoljuk (2.1.8.). A tervezési terület egészén végigfutó időszalag egymás után felfűzi a különböző objektumokat, emlékhelyeket, emlékező helyeket. A látszóbeton szalag 
következetesen és folyamatosan végigfut az egész terüle-ten. Néhol ülőfelületként, néhol támfalként és/vagy információs rendszerként egyszerre funkcionál. Az útvonalvezetés szempontjából kiemelt pozícióba kerül a sírkápolna (egyik kezdőpont), az obeliszk és a kilátótorony. A sírkápolna környezete az „A” verzióhoz hasonlóan nyugati irányba kissé elhúzott. Ebben a változatban azonban nagyobb beavatkozást javaslunk nem csak a sírkápolna 
közvetlen környezetében, de a felvezető lépcső mentén is. Az obeliszk eredeti tere kis mértékben összeszűkül, hogy ezáltal a kanyargó út részévé válhasson, s így az obeliszk, 
középponti szerepe miatt nagyobb hangsúlyt kap. A katonai sírok összerendezésével és a hantok felszámolásával a temető-hangulat helyett emlék-, illetve emlékezőhelyet 
kapunk, ennek köszönhetően pedig szélesebb kör számára válhat érdekessé és értékessé ez a hely. A civil temető területén a terep átalakításával, sokkal kedvezőbb téri helyzet alakítható ki, mely a terület egészére jótékony hatással képes lenni. A csillagvizsgáló jelszerű építménnyé, kilátótoronnyá való átalakítását javasoljuk. A hozzá kapcsolódó felületek pedig ehhez méltóan kezelendőek. Koncepciónkban ezt a felső fogadó területet a civil temetőben megtalálható hullámzó terepjátékra reflektálva, rézsűben elfogyó lépcsőkkel, íves vonalakkal, ligetes fatelepítéssel javasoljuk kialakítani.