Közvélemény-kutatás a Batthyány térről

Diplomatémám a Batthyány tér megújítása. A hagyományos térrendezési feladaton túlmutatva fontos számomra, hogy megismerjem a térről kialakult közvéleményt, majd koncepciómat a levont következtetésekre alapozva alakítsam ki. A használók benyomásainak és használati szokásainak megismerése céljából online kérdőívet állítottam, melyet több mint egy hónapig lehetett elérni a www.esurveyspro.com honlapon. 2014. augusztus 26-tól fórumokon, honlapokon és levelezőlistákon terjesztettem – többek között az I. Kerület regionális oldalán és az Urbanista blogon is elérhető volt. A terjesztésnek köszönhetően 616 fő töltötte ki, amiből a végső összegzés során összesen 522 kitöltés volt értékelhető. A kérdőívek értékelését magam végeztem, az eredményeket és a következtetéseimet alább olvashatjátok.

ÁLTALÁNOS, PRIMER EREDMÉNYEK

A 8 kérdésből álló kérdéssor három részből épült fel. Az első részben a kitöltő személyére vonatkozó kérdéseket tettem fel (neme, kora, lakhelye). Nagy örömömre szolgált, hogy a közvetlen környezetben élők (1. zóna) alkották a kitöltők 45 %-át. Habár ez a hangsúlyeltolódás is mutatja, hogy a kérdőív nem reprezentatív – mivel a kérdőívet kitöltők nem reprezentálják a teljes lakosságban mutatkozó összefüggéseket –, mégis ez az eltérés számomra kedvezőnek tekinthető, hiszen így azoknak a szava „érvényesül jobban”, akik a legközelebb, a legközvetlenebbül érintettek a tér állapotát tekintve. Természetesen ezeket az eltéréseket és hangsúlyeltolódásokat a tágabb összefüggések kiértékeléskor figyelembe vettem annak érdekében, hogy csak releváns és valódi következtetéseket vonjak le.

A második részben feltett kérdések a Batthyány téri látogatásokra vonatkoztak (rendszeresség, cél, eltöltött idő). Az első lényeges összefüggések itt mutatkoztak meg. Habár a Batthyány tér közvetlen közelében élők adták le a válaszok többségét, mégis a legjellemzőbb a havi vagy még ritkább látogatási rendszeresség és a 10 percen belüli térelhagyás. Legtöbben átszállnak vagy csak áthaladnak a téren, míg a legkevesebben templomba, téren rendezett rendezvényre vagy egyedül időt eltölteni jönnek a Batthyány térre.

A két nyitott kérdés tartozott a harmadik részbe. Itt a kitöltők benyomásaira, asszociációira voltam kíváncsi. Nagyon fontos szempont volt mindkét kérdés feltevésénél, hogy csak egy szót lehessen rá mondani – így sokkal élesebben tudott körvonalazódni a válaszadók első gondolata, benyomása. Emellett az értékelést is nagyban megkönnyítette, melynek során objektívebb eredmények születhettek. 

A válaszadók negyedének valamilyen közlekedéssel kapcsolatos szó jut eszébe először a térrel kapcsolatban. Ezután fej-fej mellett a Duna-kapcsolatra, illetve a tér rossz állapotára vonatkozó szavakat említették. Az utóbbi kategórián belül toronymagasan a hajléktalanokat jegyezték meg legtöbben. Jól kidomborodik a térről alkotott kontrasztos kép: csodálatos látvány és hajléktalanok. A Batthyány téren jelenlévő intézmények összesen 53 szavazatot kaptak (10 %). A kategórián belül kis előnnyel a Vásárcsarnok került ki győztesen (20 fő), mellette csak a Szent Anna-templom és a Nagyi Palacsintázója kapott értékelhető mennyiségű szavazatot (14-14 fő). Saját élményekre, emlékekre a válaszadók csak 2 %-a asszociált. A tér kulturális jelentőségét szintén mindössze 2 % hangsúlyozta.

Talán a legmeglepőbb és legdrasztikusabb eredmények az utolsó kérdésre születtek („Mi a legkedvesebb az Ön számára a Batthyány téren?”). A kiértékelés még a vártnál is könnyebb volt, mivel igen hasonló szavakat, gondolatokat használtak a kitöltőktől. Alapvetően három erősen elkülönülő kategóriába lehet sorolni a válaszokat, mely kategóriák körülbelül egyenlő arányban (31-36-33 %) oszlanak meg. A három kategória: „nincs”, „Duna-kapcsolat” és az egyéb térrel kapcsolatos gondolatok. Megdöbbentő, hogy összesen 31 %-a a válaszadóknak, vagyis minden 3. kitöltő nem talál semmi számára kedveset a Batthyány téren. Az előző kérdéshez képest jelentősen többen említették itt a tér és a Duna kapcsolatát. Összesen 36 % számára számít a legkedvesebbnek a tér Duna-parti pozíciója. Ezen a kategórián belül összesen 3 szóra redukálhatóak a válaszok: panoráma, Duna és Parlament. A harmadik kategórián belül egyrészt a téren található épületek, intézmények és a különböző vendéglátó vagy élelmiszeripari egységek kaptak szavazatot, másrészt pedig a térrel kapcsolatos emlékek, élmények, illetve egyéb szavak. Jelentős különbség, hogy habár csak 2 %-nak jut eszébe elsőként a Szent Anna-templom, több mint 6 % számára ez a legkedvesebb dolog a téren. A tér építészeti hagyománya, barokk épületállománya szintén értékelhető mennyiségben tűnt fel a szavak között.

RÉSZLETESEBB ÉRTÉKELÉS, ÖSSZEFÜGGÉSEK KUTATÁSA

FIATALOK VÉLEMÉNYE

Érdekes eredmény volt a legfiatalabbak véleménye. Habár az átlagosnál nagyobb arányban vannak ebben a csoportban a heti rendszerességgel vagy még sűrűbben érkezők, a 18 év alattiak 71 %-a nem tudott számára semmi kedveset mondani a térrel kapcsolatban. A fiatalok fele a közlekedésre asszociál a Batthyány térről – ez szintén az átlagosnál magasabb arány.  Ezen kívül néhány nagyon érdekes, egyéni gondolat is felmerült a csoport körében. A „régi”, „galambok”, „patinás” szavak sehol máshol nem kerültek elő, és egészen új színben tüntetik fel a Batthyány teret és a megkérdezettek hozzá való viszonyát. Következtetésként levonható, hogy a fiatal generáció kötődése a nem erős a térhez, nagyrészt teljesen hiányzik is. Azonban meg kell jegyezni, hogy a kevés beérkezett adat miatt ez sokkal inkább sejtés és tendencia, mintsem tény a közvélemény-kutatás alapján.

ÉRKEZÉS CÉLJA, TÉRHASZNÁLATI SZOKÁSOK

Alaposabban vizsgáltam az érkezés okaként megjelölt tevékenységek egymáshoz való viszonyát. Alapvetően meghatározó az a tény, hogy háromból két ember átszállásra használja a teret. Ugyanilyen arányban állították, hogy csak áthaladnak a Batthyány téren. Még drasztikusabb a dolog, ha hozzátesszük azt a tényt is, hogy ez csak az esetek 29 %-ban került átfedésbe. Így mondhatjuk, hogy a válaszadók 89 %-osan állították, hogy átszállnak és/vagy csak áthaladnak a téren. Ez két dologra enged következtetni: először is, hogy egy igen fontos és forgalmas, központi szerepet betöltő térről beszélünk. Másodszor pedig, hogy a tér közlekedési szerepe elsöprő fölénnyel uralkodik jelenleg a Batthyány téren. További eredmény, mely erősíti az előbbi következtetést, hogy a kitöltők 17 %-a szó szerint csak áthalad a téren – ez igen magas szám. Emellett további 11 % csak átszáll a „Batyi”-n. Önállóan ez a két térhasználati mód jelenik meg szignifikánsan, a többi tevékenységet jellemzően más tevékenységekkel együtt választották.

Mivel 63 %-ban egyszerre több tevékenységet jelöltek meg a válaszadók, ezért érdemes ezeknek az együttállását is vizsgálni. Legerősebb a vendéglátóhelyekre beülők és a Parlament és a Duna látványáért jövők kapcsolata. Hasonló erősségű a Duna miatt érkezők és Vásárcsarnokba vásárlók együttállása, de sokan akadnak, akik a Vásárcsarnokba járnak vásárolni, majd aztán szívesen ülnek be egy étterembe vagy vendéglátóhelyre. Megemlíthető még, hogy sokan a Duna és a Parlament látványa miatt jönnek, akik találkoznak a téren.

Egyénileg vizsgálva a csoportokat szintén levonható néhány következtetés. Templomba főleg 30 év fölöttiek jönnek (90%), de akad néhány a legfiatalabbak közül is. A Vásárcsarnokba látogatók közt szintén kevés a fiatal. Inkább a környező kerületekből érkeznek ide és 91 %-uk legalább heti rendszerességgel jön a Batthyány térre. A Vásárcsarnokot látogatók körében valamivel gyakoribb a negatív asszociáció aránya és viszonylag alacsony a közlekedésre és a Duna-panorámára való asszociáció. Ezzel szemben a téri elemekre, emlékekre, történeti hagyományokra való asszociáció magas. A válaszadók ezen csoportja kiemelten magas százalékban kedveli legjobban a tér épületállományát.

Az étterembe, vendéglátó egységbe járók 64 %-a a közvetlen kerületekből jön. Jellemzően több dolgot csinálnak a téren – 82 % három vagy több tevékenységet jelölt meg. Az átlagosnál kissé magasabb arányban asszociálnak a panorámára és a rossz állapotokra, illetve csak 13% nem kedvel semmit a téren. Átlagon felüli a kilátás és a tér épületeinek kedvelése.

Talán nem meglepő, hogy azon kevesek, akik a téren rendezett rendezvényekre érkeznek, töltik a Batthyány téren a leghosszabb időt. Az is jellemző, hogy az átlagosnál többen nem találnak semmi kedveset a téren. Meglepően sokan említettek valamilyen közlekedéssel kapcsolatos dolgot, mint legkedvesebb elem, viszont ezzel szemben mindössze 18%-nak jut először eszébe a térről a közlekedés. Magas arányban jelent meg (18%) valamilyen emlék, élmény a térrel kapcsolatban vagy említettek kifejezettem pozitív jelzőt.

Duna és a látvány miatt érkezők mindössze 3%-a 24 év alatti. Kissé nagyobb itt a Pest megyei vagy vidéki lakosok aránya. A legtöbb időt a téren eltöltők második csoportja. Az általános 20 % helyett 37 % asszociál a Duna-kapcsolatra, illetve számukra többnyire a Duna közelsége vagy a panoráma a legmegkapóbb a téren.

Kis csoportot alkotnak azok a válaszolók, akik egyedül töltenek el időt a Batthyány téren. Jellemzően az idősebb korosztályból valók és ők értékelik jeginkább a tér építészetét. Minimum 3 tevékenységet jelöltek meg – 57% 4-nél több aktivitásról nyilatkozott. Érdekesség, hogy a látogatás gyakoriságában nincs jellemző válasz a csoportban.

A barátokkal időt eltöltők közül az átlagosnál kevesebben jelölték meg, hogy csak áthaladnak a téren. Ők a legaktívabbak – 91% minimum 3 tevékenységet jelölt meg. Talán nem túlságosan meglepő eredmény, hogy mindössze csak 7 % hagyja el 1-2percen belül a teret.

ASSZOCIÁCIÓK A BATTHYÁNY TÉRRŐL

A továbbiakban a két nyitott kérdés viszonyában értékeltem a kialakul kisebb csoportokat. Az első, asszociációs kérdéssel kapcsolatban azokat vizsgáltam, akik a tér rossz állapotát, kialakítását emelték ki. Kijelenthető, hogy magas a csoportban az idősek, illetve az 1. zónában lakók aránya. Az is tény, hogy a Duna és a Parlament látványa kiemelkedő fölénnyel nyerte meg a „legkedvesebb dolog” címet a csoportban. Mivel a rossz állapoton belül is kifejezetten a „hajléktalanok” és csövesek” szó fordult elő leginkább, így ezt külön is vizsgáltam. Ők jellemzően többször látogatják a teret, naponta vagy hetente többször érkeznek. Szintén ugyanilyen arányban jellemző, hogy 10 percen belül el is hagyják a teret. A másik kisebb csoport, akiknek a Nagyi Palacsintázója jut először eszébe a Batthyány térről. Ők éppen annyian vannak, mint akik ugyanerre a kérdésre a barokk Szent Anna-templomot jelölték meg. Jellemzően fiatalokról beszélhetünk (71% 24 és 30 év közötti), akik általában ritkábban jönnek a térre (86% havonta vagy évente). A palacsintázó mellett a dunai panoráma miatt jönnek ide, de leginkább csak közlekedésre használják a teret. 43%-nak nincs semmi kedves a téren és csak 1 válaszadó jelölte meg a palacsintázót számára legkedvesebbként is.

Az utolsó kérdésnél szeretettem volna jobban megismerni a „nincs”-el válaszolók csoportját. Ők inkább távolabbról érkeznek és főként fiatalok – 46% 18 és 23 év közötti. Megfigyelhető tendencia, hogy minél idősebb volt a kitöltő, annál kisebb valószínűséggel választotta ezt az opciót. Ezzel ismét visszatértünk a fiatalok térhez való kötődésének hiányához. Fontos kiemelni azt is, hogy 70 % havonta vagy ritkábban látogatja a teret, valamint hogy itt a legjellemzőbb a közlekedésre asszociálás. Talán az eddigiek után nem meglepő eredmény az is, hogy csak 28% jelölt meg ezen kívül más aktivitást is.

Ennél a kérdésnél is szignifikánsan megjelent a Nagyi Palacsintázója, szintén a fiatal korosztály jóvoltából. Jellemzően csak közlekedésre használják a teret, többnyire havonta érkeznek és 84 %-ban 10 percen belül el is hagyja a teret. Metró és hév, Duna-panoráma vagy a tér rendezetlensége, kosz jut eszükbe először a Batthyány térről. Ennél a kérdésnél már megelőzte a Szent Anna-templom a palacsintázót. A templomot választók harmada 45 év fölötti, főként helyiek. Leginkább átszállásra, közlekedésre használják a teret. Csak 10 %-uk jár templomba. A Duna-kapcsolat és a tér rossz állapotának hangsúlya jellemző.