A MEGÚJULÓ FOGASKEREKŰ VASÚT MEGÁLLÓINAK SZABADTÉR-ÉPÍTÉSZETI, ARCULAT ÉS UTCABÚTOR CSALÁD TERVEI 2012.

Font Kata – MOME, bútortervező

Glavatity Luca – MOME, építész

Oroszlány Kata – MOME, építész

Neszmélyi Réka – MOME, grafikus

Németh Andrea – MOME, bútortervező

Sipos Andrea – BCE, tájépítész

Reith Anita – BCE, tájépítész

Munkánk 2. helyezést ért el a 12. Kerületi Önkormányzat által kiírt ötletpályázaton.

Bővebb információ innen: http://fogasproject.blogspot.hu/

POSZTEREK

MŰLEÍRÁS

Általános koncepció

A fogaskerekűn való utazás speciális élmény – ezt többek között a Hegyvidék csodálatos adottságainak köszönheti. A természeti közeg figyelemre, észlelésre készteti az utazót. A fák ritmusa, fény-árnyék játéka, a sebesség változásának függvényében észlelt villódzás mind-mind érdekes élménnyel gazdagítja az utazást. Ezt a tevékenységet mindenki végzi az utazás során – függetlenül kórtól és nemtől, nemzetiségtől vagy az utazás céljától. Maga az észlelés, alapvetően két csoportra bontható: a sebesség függvényében tapasztalható dinamikus (lassulás és gyorsulás váltakozásával a fények villódzása, fák törzsének ritmusa) és a statikus, beállított látványok, képek. Előbbit az utazás során bőven tapasztaljuk már most is a kedvező környezeti adottságoknak köszönhetően. Célunk az volt, hogy az észlelés ne szakadjon meg a megállókban, hanem új, izgalmas élményt mutasson, így mondhatjuk, hogy a fogaskerekűn való utazás a dinamikus és statikus látványok, észlelések folyamataként is felfogható.

A feladat tehát az volt, hogy a megállók területén olyan statikus látványokat jelöljünk ki, melyek az imént felvázolt gondolatmenetet igazolják. Látványt, képet kijelölni alapvetően kétféleképpen lehet: vagy keretezzük a kívánt képet vagy pedig a látványon kívüli terület kitakarásával jelöljük ki azt. Ötlettervünk a második lehetőségre kínál megoldást. A betont választottuk anyagként, mivel alkalmas arra, hogy semleges hátteret biztosítson, ezáltal pedig az őt körülvevő tárgyak, elemek sokkal hangsúlyosabbak, erőteljesebbek, élesebbek tudnak lenni mellette.

A megállók esetén az észlelés izgalmassá válik. Alapvetően 3 csoportba sorolhatóak a megállóban előforduló utasok: akik leszállnak a fogaskerekűről, akik továbbhaladnak vele, illetve akik itt szeretnének felszállni. Mindhárom csoport más-más információra éhezik és mindenki a lehető leggyorsabban szeretne hozzájutni ezekhez az információkhoz.

„Melyik megállóban vagyunk?” „Ott vagyunk már?” „Mennyi van még hátra?” „Na és most merre kell mennünk tovább?” „Mikor jön már a következő?” – és egyéb kérdések mind megválaszolásra várnak.

A közlekedési eszköz és megállóinak lineáris vonalvezetéshez alkalmazkodva egy szintén lineáris, a megálló mentén hosszanti irányban elnyúló transzparens-rendszert hoztunk létre. Ez a transzparens-rendszer képes látványt, látványokat kijelölni, semleges háttérként funkcionál a természeti környezet és a megállóban található utasok számára feltüntetett információk számára. Képes támfalként vagy korlátként viselkedni, hossza és méretei igény szerint változtathatóak, elhelyezhetők rajta feliratok, az információs-rendszer különböző elemei. Nagyon rugalmasan kezelhető mind formailag, mind funkcionálisan, így jól használható, adaptálható minden szituációban. Bútorok nem kapcsolódnak szervesen hozzá, amely szintén megkönnyíti az adaptálhatóságot. A beton-transzparens fedett várótérből és határoló (korlát vagy támfal) felületből áll össze.

A megállók két csoportra bonthatók aszerint, hogy egy irányban érkezik oda a szerelvény vagy két irányban. Eszerint különbözőképpen megformálható a beton-transzparens annak érdekében, hogy az adott igényeknek megfeleljen. (A fedett várótérből egy vagy két irányban figyelik az utasok a szerelvény érkezését. A fedett tér nagysága is rugalmasan változhat az utasforgalom függvényében.)

A megállók területe 3 különböző funkciójú részre, sávra osztható fel. A peron mellett közvetlenül biztonsági sáv található, mely megkülönböztetett burkolattal rendelkezik. A biztonsági sáv után következik a szabad közlekedési sáv, melyben utcabútorok nem kapnak helyet – csak a gyors és akadálymentes közlekedés biztosítása a cél. Magában foglalja a látássérültek számára kialakított taktilis sávot is. Ezután következik az a berendezési sáv, melynek területén az összes szükséges berendezési tárgy és utcabútor (lámpa, tartóoszlopok, szemetes, ülőfelületek, padok, kerékpártároló, stb.) megtalálható. A megállót vizuálisan és funkcionálisan is a már említett beton transzparens-rendszer zárja le.

Az utcabútorok, berendezési tárgyak tehát a transzparenstől függetlenül mozgatható elemek, melyek saját, önálló rendszer szerint szerveződnek össze. Csoportosulásuk függ a megállóban várható forgalom nagyságától, irányától. A kihelyezett megállók környezete kétféle alaptípusra bontható. A kisebb, főként helyi lakosok által használt megállókban inkább a csendes, természeti jelleg dominál. Itt kevés le-, illetve felszálló jellemző, ezért a bútorok mennyisége minimális: csak ülőfelületek, szemetes, világító berendezések. Ezekben a megállókban a hangsúlyt a megálló „továbbvezetésére” fektettük. Mivel az ilyen kisebb megállók többsége nehezebben megközelíthető, kissé eldugott, ezért fontosnak tartottuk, hogy a tervezés ne álljon meg a megálló végein, hanem megfelelő kapcsolatokat alakítsunk ki a környező utakkal, funkciókkal – a megálló megtalálható legyen, illetve a megállóból elindulva is könnyen elindulhassunk a megfelelő irányokba. Ezt jelzések, minták (világítás, burkolat, grafikai elemek) továbbvezetésével kívánjuk megvalósítani. A másik megálló típus a városiasabb jellegű, közlekedési csomópont, ahol átszállási lehetőségek jelennek meg, nagyarányú forgalom jellemző és a helyi lakosok mellett megjelennek a turisták is. Ebbe a kategóriába a Svábhegy, Városmajor, illetve a két végállomás sorolható. Ezeket a megállókat a csomópont egészének egy elemeként kell kezelni – ezen megállók esetében a környezetrendezés kardinális és nem elhanyagolható feladat. Itt általában kapcsolódnak a megállóhoz vendéglátó vagy egyéb kiszolgáló funkciók (Sí-ház, szerelvények tároló helye, vezetők, dolgozók kiszolgáló terei).  Az autósforgalom közelségére való tekintettel kiemelt figyelmet kell fordítani a biztonságra.

Műemléki épületek kezelése

A Svábhegyen található műemléki épület jelenleg funkció nélkül, üresen áll. Elképzelhetetlennek tartottuk, hogy ne vonjuk be koncepciónkba nem csak a történeti érték tisztelete miatt, de a jó funkcionális működés érdekében is. A peronmagasság csökkenésének köszönhetően az épület újra alkalmas lesz eredeti funkciójának betöltésére. Ott jártunkkor megállapítottuk, hogy a kinyúló tetőszerkezet alatt állva keretezett látvány nyílik elénk – vagyis a koncepciónktól egyáltalán nem idegen, sőt nagyon is rokon. Ez a keretezés ugyanúgy látványt, látványokat jelöl ki a különböző irányokba, mint ahogy azt a többi megállóban létrehozni kívánjuk a beton-transzparens segítségével.

Helyreállítottuk az épület eredeti funkcióját, így váróterem, illemhelyek, jegyárusítás, illetve a dolgozók kiszolgáló helyiségei találhatóak benne. Ezen kívül lehetőség van kisebb kereskedelmi egységek megjelenésére is vagy állandó fogaskerekű vasút történetét bemutató áttekintő kiállítás (például a valamikori szerelvények bemutatásával vagy archív fotók kiállításával). A svábhegyi megálló esetén a bútorok és berendezési tárgyak hordozzák az egységet – a beton csak motívum szinten, jelként jelenik meg az állomáson. Ugyanez a jelszerűség jellemzi a Széll Kálmán téri végállomás területét (nem akarván konkurálni az ott megújuló tér egységességével).

Végállomások

Mivel a fogaskerekű vasút a szándékok szerint a Széll Kálmán térre fut be, ezért elengedhetetlennek tartottuk a Széll Kálmán téri illeszkedés és kapcsolat elemzését, átgondolását. A 2012-ben kiírt Széll Kálmán tér megújítására vonatkozó tervpályázat győztesének pályamunkájában (Építész Stúdió és Lépték Terv közös munkája) hasonló beton tetőszerkezet jelentkezik a villamos várófelületeinek területén, így nem lesz idegen ott az általunk felvázolt anyag és formakészlet. Ugyanakkor nem szeretnénk erőszakosan „benyomulni” a térre – mind a transzparens-rendszer, mind a bútorzat jel szintre redukálva bukkanna fel a végállomáson.

A másik végállomás jelen pillanatban még fiktív helyszínen terült el. Az előzetesen egyeztetett szándékok szerint a Gyermekvasút Normafa állomásának szomszédságában lévő parkoló területén, az autóút pályájára „rácsúszva” lenne elhelyezve. Innen később villamosként közlekedhet tovább a fogaskerekű az útpályán. A könnyebb tájékozódás („Honnan indul a következő szerelvény?”) érdekében a két befutó sínpár különválik és közöttük, egy középső sávban helyeztük el a várófelületet. A nagyobb közös várófelület kényelmes tartózkodást biztosít a túrázó csoportok vagy síelők számára. Az emelkedő és szélesedő perontető kapcsolatot teremt a környezetével – kinyílik a tér a természet felé.

Környezetrendezés, anyaghasználat – Építészeti és szabadtér-építészeti megoldások

Nem mindenhol egyformán kedvező természeti adottságok jelennek meg a megállók környezetében. Azokban a megállókban, ahol nem kedveznek az adottságok, állománypótló fatelepítéssel erősítjük a környezet karakterét. A természetközeli fásszárú környezet létrehozására a Hegyvidéken, illetve a fogaskerekű vasút mentén megjelenő karakteres fafajok telepítését javasoljuk. (Fraxinus ornus – virágos kőris, Acer pseudoplatanus – hegyi juhar. Azért csak ezt a két fajt alkalmaznánk, mert mesterséges „ráerősítés” lévén nem szeretnénk konkurálni a természettel, valamint ezek a fajok igen karakteres, látványos törzzsel és ágrendszerrel rendelkeznek, mely szempont koncepciónkban előtérbe került.) A környező területek fásítása a kedvező látvány mellett védettebb fekvést biztosít a megállóknak.

A megálló területén legfontosabb a biztonságos közlekedés biztosítása, így a vízelvezetés, csúszásmentesség és akadálymentesség. Ezt a megfelelő lejtések kialakításával (maximum 8 %), burkolatok változatos felületkezelésével (érdesítés, színek), valamint lépcsők és rámpák kialakításával kívánjuk megvalósítani. Szabványok szerint kialakított taktilis sávot vezetünk minden megállóban a látássérültek biztonságos közlekedésének elősegítése érdekében. A közlekedési sávban elemes beton térkő burkolatot javaslunk, mely a környezeti adottságoktól függően változó méretű lehet (Svábhegy – kiselemes, romantikus hangulat; Normafa – nagyelemes, elegáns látvány). A berendezési sávban öntött burkolatot, aszfaltot, mely könnyebben tud simulni a beton transzparens-rendszerhez. A beton minősége az előirányzott költségvetés függvényében változhat. Természetesen mi a legjobb minőséget javasoljuk kialakításra – a látszóbeton rendkívül időtálló, szép felületet képes mutatni, így a rajta megjelenő grafika is jobban tud érvényesülni. A felületkezelés rendkívül fontos – javasoljuk olyan utólagos réteg felvitelét a betonra, mely lehetővé teszi, hogy az esetleges graffitizés könnyen eltávolítható, letörölhető legyen. A korlátként vagy támfalként szolgáló beton transzparens 25°-os dőlésszögben dől a megálló területe felé. 90 cm-es magasságban ér véget, így deréktámasz helyezhető el rajta. A fedett tér kivágatai 90 cm magasságban kezdődnek és 180 cm magasan érnek véget, így a bent álló és ülő nézelődőnek sem lógnak bele a látószögébe. A váró magassága 220 cm, teteje 5°-ot lejt kifelé. A beton vastagsága mindenhol 12 cm. A fedett várófelületeknél a transzparens kivágataiban üveget helyeztük el, mely biztosítja a védelmet az időjárás okozta viszontagságok ellen. A svábhegyi megálló esetén a műemléki épületben van lehetőség a várakozásra, amennyiben zord az idő. Normafa végállomáson a tető tartóoszlopaihoz kapcsolódva, rájuk merőlegesen határoló üvegfelületek biztosíthatják a szélvédettebb teret a várakozók számára.

Fontosnak tartottuk a megálló külső kapcsolatrendszerének vizsgálatát, így figyelembe vettük a kialakult átvágásokat, ösvényeket, terepadottságokat, környező utakat. A Városkút és Svábhegy megálló esetén is eltoltuk a megálló területét – előbbit a szintkülönbség változás kiküszöbölése, valamint a buszmegálló felöli átcsapás végett, utóbbit a műemléki épület funkcióval való felruházása esetén. Ahol kissé eldugottabb a megálló, ott jelentősen segítheti a tájékozódást a burkolatok, grafikai elemek továbbvezetése. Szintén a biztonság és a tájékozódás mérvadó eleme a világítás, mely világító testek formájában megjelenik a megállóban a kihelyezett funkciók, sűrűsödések függvényében, illetve a fedett várókban, valamint a tájékoztató táblákban a betonba építve. A végállomásokon kihelyezett beton táblákon nem csak a menetrend található meg cserélhető plexi mögött a betonba ágyazva, de szintén a betonba ágyazva világító digitális óra és az induló szerelvény irányát jelző nyíl megjelenik. A megálló környezetében lévő szintkülönbségeket rendezettebb formában, lépcsőkkel és rámpákkal kívánjuk megoldani.

Utcabútorok

A padok három méretben jelennek meg: 1, 2 illetve 3 személyes kivitelben. Két betontömbre fekszik fel a fa lécekből álló ülőfelület. A beton lábelem oldalának dőlésszöge követi a megálló épületének oldalfali dőlésszögét, azaz 25°. A fa felületét speciálisan kültéri fafelületek kezelésére alkalmas olajjal kell kezelni, így az nemcsak védi a fa felületét az UV sugárzás hatásaitól (szürkülés, kopás), de óvja annak felületét a kisebb mechanikai sérülésektől és hosszútávon a természetes dilatációs mozgást is csökkenti. A megfelelő kezeléssel az esetleges rongálások is könnyebben lemoshatóak a bútorról.

A világítást 5-7 méterenként kihelyezett kandeláber biztosítja (a funkciók sűrűsödésétől függően). Az irányított világítást 4000 K-es hideg fehér fényű ledes test biztosítja. Fontos szempont a gazdaságosság mellett, hogy a környező természet ne tegyük ki felesleges fényszennyezésnek, így a lámpa konstrukciójából adódóan a fény a kizárólag a peront éri.

A szemeteskukák kialakítása során fontos szempont volt a szelektív hulladékgyűjtés. A szemeteskuka a támfal szerves részeként jelenik meg, elrejtve az utasok szeme elől a tartalmat, illetve magát a szeméttárolót is. A piktogramok segítségével egyértelművé van téve a hulladék szelektálásának módja, ezzel is szeretnénk a környezetünk védelemére oktatni az embereket. A kuka ürítése egy belső fém elem kivételével könnyen megoldható, így zacskó használata nem szükséges.

A biciklitárolók nagyobb csomópontok, illetve végállomások esetén jelennek meg, hasonlóan döntött karakterű fémszerkezetként. Diszkrét megjelenése biztosítja, hogy amennyiben használaton kívül van nem zavarja az összképet, mint egy különálló biciklitároló.

Grafikai arculat

Az egybefüggő felületek kedveznek az informatív grafika megjelenésének. Az információk számára nem hoztunk létre különálló objektumokat, hanem a rendszer meglévő elemeit, egységeit felhasználva terveztünk rájuk grafikát, mely segíti a várakozók tájékozódását a megállóban és környezetében.

A logó az alapkoncepcióhoz illeszkedve magába foglalja a keretezés motívumát és egyben F betűként is funkcionál. A forma kialakításánál a hegymenetet jelölő dőlés szög szolgált inspirációként, mivel erőteljesen visszaadja a fogaskerekű jellegzetességét. Az arculati elemeknél figyelembe kellett vennünk, hogy könnyen értelmezhető, informatív jeleket tervezzünk, amik elősegítik a tájékozódást a megállóban és környékén. Nagyobb és kisebb feliratokat is elhelyeztünk, melyek közelről vagy messziről szolgálnak információul. A színválasztásnál a városi tömegközlekedés rendszer arculatának vizsgálata után az ibolya szín mellett döntöttünk, mivel jól elkülöníthető, ugyanakkor mégis a rendszerbe könnyen beilleszthető arculatot kölcsönöz a fogaskerekűnek. A természeti közegből kiválik, de azzal mégis rokon, így nem zavaró, bántó. Betűtípusnak a DIN családot választottuk, ami egyszerű talpatlan betű, így tisztaságot kölcsönöz a grafikai elemeknek.

A megállókban festett grafikai elemeket használnánk azokban az esetekben, ahol az információ nem változik. Az időszakosan frissülő tájékoztatók számára a transzparens rendszerbe terveztünk világító felületet, amelyben könnyen cserélhető elemként jelenne meg például a menetrend.

A terveknél látványos, de ugyanakkor diszkrét és visszafogott, a koncepcióba jól illeszkedő formákat használtam, amik alázatosan tudják informálni és dekorálni a beton adta semleges felületeket, de ugyanakkor nem uralkodnak el rajtuk.

A Hegyvidék építészeti formakincsét hordozó svábhegyi műemlék épület inspirációként szolgált a lehetséges dekorációs elemek kialakításánál. A hagyományok továbbélése érdekében a beton felületi kialakításakor ezek a motívumok felhasználhatóak, megjelenhetnek a vertikális elemeken.

Fogaskerekű vasút megállóinak ötletpályázata 2012

http://fogasproject.blogspot.hu/

A 12. Kerületi Önkormányzat részéről felmerült a fogaskerekű vasút fejlesztésének igénye, ezért zárt ötletpályázatot írt ki az új arculat átfogó megtervezésére. Ezen a pályázaton mester szakos hallgatók dolgoznak közösen a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemről. Csapatonként építészek, designerek, grafikusok és tájépítészek együtt gondolkoznak a Fogas kérdésen.
Aktuális problémáról van szó, a Fogas mára elavult, kicserélődött az utazóközönsége, képtelen a felmerülő igényeket maradéktalanul kielégíteni. Sem jármű sem pedig infrastruktúra szintjén.

A csapatom tagjai: 

Font Kata – MOME, bútortervező

Glavatity Luca – MOME, építész

Oroszlány Kata – MOME, építész

Neszmélyi Réka – MOME, grafikus

Németh Andrea – MOME, bútortervező

Sipos Andrea – BCE, tájépítész

és jómagam, Reith Anita – BCE, tájépítész.

A munkát a 2012/2013-as tanév őszi félévének folyamán végeztük, több konzultáció, meghívott előadók segítették a munkánkat. 

Koncepciónkat már egészen hamar meghatároztuk: az ÉSZLELÉS motívumát szerettük volna megjeleníteni az utazás során. Helyszíni szemléink során elsősorban a természeti értékek ragadtak magával, így úgy éreztük feladatunk, hogy a Hegyvidék ezen csodás adottságát kiemeljük, erősítsük a fogaskerekű új arculatának kidolgozásakor is. 

Az utazás közben a fák törzsének ritmusa, a fák között átszűrődő fények ritmusa, a napsugarak villódzása, fény-árnyék játéka a sebesség változásának függvényében mind-mind érdekes és izgalmas élményt nyújt. Ezen élmények, látványok észlelését szerettük volna előtérbe helyezni új arculati koncepciónkban. 

Bármilyen járművön való utazás során a megállók, illetve a megállók információinak észlelése nagyon fontos szempont. Így célunk az volt, hogy a fogaskerekűn való utazás a dinamikus és statikus észlelések sorozata legyen. Erre kerestünk megoldási lehetőségeket.

Leginkább a Városkút megállóban látott, tapasztalt, észlelt állapot fogott meg bennünket. A képeket Sipos Andrea készítette. Ezek a látványok koncepciónk meghatározó és ugyanakkor kiinduló elemei is.

A megállók mentén végighaladó lineáris zónákat hoztunk létre a különböző használatok zavartalan működését elősegítvén. A megálló lezárásaként transzparens-rendszert terveztünk, mely képes látványokat kijelölni, de ugyanakkor homogén felülete végigfut a megálló egész hosszában. Ez a transzparens-rendszer magában hordozza a fedett váróterületet is, mely minden megálló esetén szükségszerűen kialakítandó.

A pályázatban 3 megállót kellett részletesen kidolgozni. Ezek között megállapodás alapján kerültek kiválasztásra, mivel viszonylag sokféle helyzetet mutatnak be, így a koncepció széles skálán érzékeltethető, ábrázolható. 

A fogaskerekű vasút nyomvonalát a fejlesztések keretében meghosszabbítani kívánják: a Széll Kálmán tértől a Normafáig fog közlekedni. A Normafa fiktív megállóhelyére is javaslatot kellett tenni az ötletpályázatban.

Hosszas konzultáció és ötletelés után a betont választottuk transzparensünk anyagaként, mivel homogén felületével és tömegével képes egyben tartani a rendszert - nem szakad elemeire. A bútorok a transzparenstől függetlenül, önálló rendszer szerint szerveződnek a megálló adott forgalmának megfelelően.

A beton manapság már rendkívül jó minőségben előállítható: ez az úgynevezett látszóbeton. A felületkezelési technológiák rendkívül gazdag megjelenést képesek létrehozni. A látszóbeton rendkívül tiszta, sima és minőségi anyag, anyagában színezhető, de akár festeni is lehet a felületére. Ez a homogén háttér kiválóan alkalmas arra, hogy felületén informatív grafikai elemeket helyezzünk el illetve, hogy átirányítsa a figyelmet a körülötte lévő környezeti adottságokra. 

A fogaskerekű esetén speciális helyzet, hogy némely megállók kétirányúak, így a várakozók számára mind a két irányban lehetővé kell tenni az észlelést.



Normafa végállomás esetén fontosnak tartottuk, hogy nyissuk a kifelé, a természet felé - ezért a tetőszerkezet szélesedik és magasodik egyszerre, így folyamatosan tágítja a teret. A két vágány között létrehozott közös, nagy várófelület kényelmes várakozást biztosít.

 A Városkút megálló egy, a fogaskerekű vasút mentén előforduló tipikus helyzetet mutat be. A transzparens itt korlátként is funkcionál. A fedett várótér biztonságot, védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen. A benne foglalt kivágatok látványokat jelölnek - környező fák törzseinek ritmusára hívja fel a figyelmet. Ahol kevésbé kedvező a fás környezet, ott állománypótló fatelepítéssel képzünk hasonló látványokat a megállók közelében. A korlát 25 fokos szögben dől befelé, így kényelmesebb támasztékot biztosít valamint tárolóegységek, hulladékgyűjtők helyezhetők el mögötte, így elrejtve azok zavaró látványát. A szelektív gyűjtők helyét a falon piktogramok jelzik. A grafikai arculat színeként az ibolyaszínt választottuk, mely kellőképpen elüt a beton színétől, de a természet számára egyáltalán nem idegen, abban jelentős mértékben jelen van.

cikk

Az építészfórumon is ott vagyunk:)

http://epiteszforum.hu/a-szell-kalman-ter-rekonstrukcioja-a-corvinus-egyetem-tajepiteszeinek-megvetelt-nyert-terve

Látszóbeton - objektumtervezés

Beton az erdőben.

Ez volt az objektumtervezés témája.

Ebony and ivory - live together in perfect harmony.

Először az anyag és a környezet tulajdonságait vizsgáltam annak érdekében, hogy megtaláljam köztük a kapcsolatot. Végül leginkább ellentétpárok formájában tudtam ezt meghatározni:

Ennek eredményeként arra jutottam, hogy a beton igenis beleillhet az erdőbe - az ellentétek harmóniájának elvét figyelembe véve.

Ezután kerestük azt, hogy milyen típusú emberek fordulnak meg az erdőben és ők miért mennek oda.

1. hivatásból - erdész

2. tudomány szolgálatában - biológus

3. felfedezés céljából - kalandvágyó turista

4. sportolás miatt - tájfutó

5. természet szeretetének okán - túrázó

Szerettünk volna egy olyan tárgyat megalkotni, amely minél több "típusú" erdőbejárónak, illetőleg magának az erdőnek is hasznos legyen valamilyen szempontból. 

HOGYAN ISMERHETJÜK, SZERETHETJÜK MEG A TERMÉSZETET?

Természetes környezetben látjuk a természetes folyamatokat.

MI VONZZA  AZ EMBERT BE AZ ERDŐBE?

Az állatok.

A megismerés módja:

Állatkert – intézményesített találkozás, személytelen, nincs felfedezés

Vadas park – még mindig bezárt, biztonságos, nincs izgalom

Kirándulás – szép tájak és növények, kilátás DE állatok csak ritkán

MI VONZZA AZ ÁLLATOT BE AZ ERDŐBE?

Élelem és víz.

MILYEN TÁRGY HOZZA  KÖZEL AZ ÁLLATOT?

Etető, itató.

Így jött az itató ötlete. 

Etetőkkel lépten-nyomon találkozhatunk az erdőben, itatóval azonban sosem. Természetesen egy felszíni vizekben gazdag területen ez nem probléma - az állatok megtalálják a folyó, illetve állóvizeket. Ám egy valamivel szárazabb területen nagy segítség lehet az állatoknak - úgynevezett oázis-pont. Ezen kívül pedig az erdőben járóknak is izgalmas elem - megfigyelhetik messziről, amint a vadak isznak belőle, de akár közel is mehetne az itatóhoz és mivel a kialakítása lehetővé teszi, le is kuporodhatnak az itató szélére. Az itató környéke mindig patalenyomatokban gazdag hely lesz - gyermeket számára ez rendkívül izgalmas lehet és egyben oktató jellegű is, amennyiben megjegyzik a különböző vadak pataformáját.

Itt ivott a szarvas! Pssszt! Még lehet, hogy a közelben van!

MIT TUDJON EZ A TÁRGY?

néha száraz, néha vizes

eső által természetesen feltöltődő itató 

beton, ezért megtartja a csapadékot

természetvédelmi jelentőség száraz idő esetén

étel is elhelyezhető benne, belehullik a makk

nagyobb állatokat is vonzza, szarvast például

közeli bokorból megfigyelhető az állat, amint iszik - IZGALOM

a tárgyon megfigyelhető, hogy itt járt az állat (lábnyomok) - FELFEDEZÉS

rá lehet ülni, tehát multifunkcionális

TÁRGY SKICCEI

Végül elkészült a tárgyról egy makett, illetve az objektum terve is:

A tárgyat Fekete Orsolyával terveztem.

Inspiráció Photoshop-tanuláshoz

Képek letöltve innen:
http://besocial.hu/2013/01/50-meghokkento-photoshop-kep/

Makett tervezés

Az általam választott állatkerti környezet, melyre egy makettet kellett készítenem egy sűrűn beerdősült terület, ahol a lombkoronaszintben szerettem volna vezetni egy felső sétányt.
Néhány kigyűjtött előkép hasonló szituációkra:

Az alapgondolat az volt, hogy egy olyan szerkezetet állítsak elő, ami rendkívül dinamikus és ugyanakkor légies. Légiessége úgy valósul meg, hogy tartószerkezete látszólag független tőle - az erdő ritmusát felvevő vertikális raszterháló elemei alkotják. Végül maga a palló szerkezet is nagyon légies lett, mely önmagában is értelmezhető szerkezet és csak "ráfekszik" a tartószerkezetre. A sétány anyag fa, kiviteli megoldásai kissé archaizálnak, ám mégis a rajta sétáláskor érzett térélmény nagyon is modern, szokatlan és izgalmas - mintha a levegőben sétálnánk.

A félév során folytatott konzultációk munkája, gondolkodás skiccei:

A tartószerkezet gyakorlatilag a különböző vertikális elemek megfelelő magasságokban való összekötésével alakul ki és erre fekszik rá a palló szerkezet, mely a törésvonalak mentén különül el egységeire. Ezek az egységek az egy síkot képző sétányrészletek. Az egységek műszaki megoldása rendkívül egyszerű: keretszerkezeten belül pallók vannak összerögzítve. Szintén a légiesség erősítése érdekében kisebb hézagok vannak a pallók között. Ez a keretes szerkezet teszi lehetővé, hogy a sétány egy rendkívül dinamikus és mozgékony rendszert tud alkotni.

Elkészült makettről készült fotók:

Maga a makett fából készült és faragasztóval lett összerögzítve. Az alapzat habkarton, melybe csak bele vannak szúrva a vertikális elemek (fák, illetve a tartószerkezeti elemek).

A korlátot sajnos nem sikerült megfelelő módon kiviteleznem. Nem szerettem volna, ha erőteljes horizontális elemként jelenik meg, habár ezt a biztonságtechnika igényelné. Más anyagot sem szerettem volna (üveg, fém) bevinni a rendszerbe - ezzel elveszett volna a szerkezet rusztikus és könnyed, archaikus jellege. Anyagnak a kötelet választottam, melyről továbbra is azt gondolom, hogy egy ilyen szituációban a legmegfelelőbb megoldás. Azonban a kivitelezés (sajnos időhiány miatt is) nem sikerült megfelelően, nem értem el a kívánt eredményt. Ezen probléma kezelése további gondolkodást, próbálkozást igényel majd.